Tudomány, földönkívüliek, ufo, szellemek, történetek, hihetetlen, hírek, érdekes képek, ijesztő képek, paranormális jelenségek, érdekes történetek, ijesztő történetek, hihetetlen hírek, magazin Tudomány, földönkívüliek, ufo, szellemek, történetek, hihetetlen, hírek, érdekes képek, ijesztő képek, paranormális jelenségek, érdekes történetek, ijesztő történetek, magazin, hihetetlen, hihetetlen hírek
Újabb és újabb kutatások indulnak, előkerül egy-egy elveszettnek hitt irat, vagy egyszerűen egy történész újra átgondolja az összefüggéseket. A pletykák és a mondák azonban elég jól tartják magukat. Ritkán fog rajtuk az idő, még akkor is, ha megcáfolják őket.
1. Petőfi, a Nemzeti dal és a múzeumlépcső
Hiába hirdeti a Nemzeti Múzeum lépcsőjének oldalában a tábla, hogy ott szavalta el a költő a híres verset, úgy tűnik, ez nem igaz. Sem naplója, sem a hírlapi beszámolók nem említik ezt az eseményt. Az igaz, hogy Petőfi valószínűleg ott volt az eseményen, de a Nemzeti dal helyett „csak” egy buzdító beszédet mondott.
Photoshop
2. Landerer, az áruló
A szabadságharc leverése után hamar szárnyra kelt a pletyka, hogy a fiatal forradalmároknak március 15-én gépeit átengedő nyomdász a bécsi titkosszolgálat ügynöke volt. Kenyéri Kornélia sajtótörténész szerint a hagyományos értelemben vett besúgó vádak megalapozatlanok. A szakértő szerint Landerer Kossuth-tal való együttműködése bizonyíthatja, hogy az egész csak kitaláció. Amikor Kossuth önálló bankjegy és nyomda létrehozása mellett döntött, Landererhez fordult segítségért, sőt később rábízta a bankógyár menekítését is. Nem valószínű, hogy Kossuth olyan emberre bízta volna ezt a fontos feladatot, aki összejátszik az ellenséggel.
3. Haynau a magyarok szolgálatában
A szabadságharc hóhéraként ismerté vált Julius Haynau felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak – legalábbis ezt írta emlékirataiban Pálffy János képviselő, aki 1848-49-ben az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja volt. A képviselő úr valószínűleg tévedett, ugyanis semmilyen más történelmi bizonyítékot nem találtak eddig erre a különös felajánlkozásra.
Julius Haynau valószínűleg nem akart magyar tiszt lenni
4. Az áruló Görgey
1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr tábornok feltétel nélkül letette a fegyvert. Sokáig a magyar történelem legszörnyűbb árulásaként kezelték a hadvezér eme lépését. Katona Tamás történész szerin a nemzeti romantika találta ki ezt az áruló mítoszt: „Ha volt hadvezér, aki engedelmeskedett Kossuthnak, az épp Görgey, nem pedig Bem, és nem Perczel Mór, aki át akarta venni a hatalmat és szétkergetni az országgyűlést. Mégsem ők lettek az árulók.” Egy másik magyarázat szerint Kossuth azon fáradozott a fegyverletétel után, hogy megteremtse az alapot az újrakezdésre. Ehhez előfeltételként meg kellett tartani az emberekben a nemzet erejébe vetett hitet. Tehát ha a szabadságharc kudarcának oka a katonai túlerő, akkor az a veszély bármikor újra fennállhat. Ellenben ha árulás a kudarc oka, a vereségért egy személy a felelős, akkor nem abban van a hiba, hogy Magyarország önerőből nem volt képes a két nagyhatalom között helytállni. Azaz Kossuth indította el a pletykát.
1 Petőfi halála
A történelmünk egy vissza-visszatérő kérdése, de megegyezés egyelőre nincs. Ami biztosnak tűnik: a fehéregyházi (segesvári) ütközet a magyarok vereségével végződött. A csatában délután még élve látták a költőt, de további sorsát máig homály fedi. August von Heydte osztrák őrnagy évekkel később azt mondta egy meghallgatáson, hogy a magyar tisztek tanúvallomásukban „egy alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas, mellén átszúrt felkelőről beszéltek, aki valószínűleg a költő volt. A történet szerint a holttest mellett találtak egy Bemhez írt jelentést is a honvédcsapatok állásáról. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halál halt.
forrás: ujnemzedek.hu
