Az egyik legkülönösebb kísértethistóriát Spanyolországban jegyezték fel 1971-ben. Egy bélmez-i kis házban furcsa arcok jelentek meg.
Maria Pereira falusi háziasszony egy női arcot vett észre konyhai tűzhely kövén. Megpróbálta lesúrolni, de mintha magában az anyagban lett volna. Ezután újabb cementréteget rakatott a kőre, de az arc továbbra is látszott. Később a konyha padlóján is megjelentek az arcok,amelyek arckifejezése néha változott.
A ház hamarosan turistalátványosság lett, és az asszony belépődíjat kért a látogatóktól.
Szerencsére Dr. Hans Bender német professzor és parapszichológus már értesült az esetről, és úgy döntött, hogy spanyol kollégájával, Dr. German de Argumosával utánajár a dolognak. Hogy megvizsgálják az arcokat, műanyag tálcát rögzítettek a padlóra. Néhány hétig ott hagyták, és miután összegyűlt alatta a lecsapódott pára, levették a tálcát, de az arcok továbbra is ott voltak.
Argumosa prof. Szemtanúja volt egy arc kialakulásának 1974. április 9-én. Le is fényképezte azt, de késöbb eltűnt.
További vizsgálatok során kiderítették, hogy nincs szó hamisításról, mesterséges színezettségről. A kémiai vizsgálat eredményét közölték a Schweizerisches Bulletin für Parapsychologie című folyóiratban.
A helyi lakosok közül néhányan felásták az asszony konyháját, és régi csontokra bukkantak. A szóbeszéd szerint a házat egy ősi temetőre építették, ahol azokat a keresztény mártírokat temették el, akiket a XI- században a mórok öltek meg.
