Kezdőoldal / Hír / Mit keres a ti­tok­za­tos ősi ma­gyar írás a pi­ra­mi­so­kon?
Mit keres a ti­tok­za­tos ősi ma­gyar írás a pi­ra­mi­so­kon?

Mit keres a ti­tok­za­tos ősi ma­gyar írás a pi­ra­mi­so­kon?

A hely­színi fel­tá­rá­sok leg­na­gyobb szen­zá­ci­ója a ki­ásott kő­táb­lá­kon ta­lál­ható ro­vás­írás… De vajon mi köze az ős­ma­gyar­ság­nak a pi­ra­mi­sok­hoz? A ré­gé­szek tud­ják a vá­laszt, s ez nem min­den­ki­nek fog tet­szeni.

A boszniai Viszokóban 2005-ben felfedezett öt piramis közül a Nap Piramis a legmagasabb a maga 220 méterével. A piramisokat egy alagútrendszer kapcsolja össze a völgyben.

Az őspiramis keskeny, nehezen bejárható alagútjának kijáratától kicsit távolabb található egy 8 tonnás kő, amelyen székely-magyar rovásírásos jel olvasható.

Ezen a kőlapon, a betűk formája alapján nem egy, hanem több, különböző kultúra írásjelei azonosíthatók be.


Így, állítólag, a magyar rovás abc „J”, és „S” ősvallási jelképei is..

Az „alternatív” magyar őstörténet hívei gyakran állítják, hogy az ősi boszniai piramisokban székely rovásírással írt kőlapokra bukkantak, így beigazolódna a magyarság őshonos volta, kultúrateremtő szerepe. A fényképek némelyikén csakugyan láthatóak írásjelek, viszont nem derült ki pontosan, honnan származnak, az alagútból vagy a dombról. Elfogadva, hogy valóban székely rovásírásról van szó, azt kell feltételeznünk, hogy valamikor a múltban székely bányászok tevékenykedhettek a térségben – ám ennek időpontja aligha esett egybe a boszniai piramisok keletkezésével. Mivel a székelységet részben a határvidékek védelmére telepítették a középkori Magyarország végeibe, ezért nem meglepő, hogy egy határvidéki bányában székely rovásírással találkozunk.

Persze mindig számolni kell a hamisítással, a kérdés eldöntése mindenképp a régészekre és történészekre tartozik…

 

 

forrás: ripost.hu

 



Ez is érdekelhet még:

Megjegyzések:

megjegyzés

Powered by Facebook Comments

Sose feledd, ami jó, az JÓ!

live webcam girls
Scroll To Top