Ez a hátborzongató lény még a kutatókat is megdöbbentette!
A hatalmas, húsevő óriáspók az óceán fenekén vadászik áldozataira, méretétől pedig még a tudósoknak is leesett az álluk. Nem kérdés, ez az ijesztő ízeltlábú a legnagyobb vízipók, ami valaha létezett a Földön! Az óceán mélyén, jéghideg barlangokba bújva él minden idők legnagyobb és leghátborzongatóbb vízipókja. A hatalmas ízeltlábú – latin nevén Pycnogonio decalopoda – átmérője akkora mint egy emberi fej, nem csoda, hogy méretén még a kutatók is megdöbbentek. Sokáig ők sem tudták, mitől nőhetett ekkorára ez a mélyvízi ragadozó, ami az Antarktiszon él, a tenger fenekén. Ezért egy speciális eszközzel vizsgálták meg a pók természetes élőhelyét: lyukat vájtak az Antarktisz jegébe és alámerültek a dermesztően hideg vízbe. Rájöttek, hogy a hátborzongató teremtmény élőhelyén nagyon magas az oxigéntartalom, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a húsevő nyolclábú ilyen elképesztő méretűre nőtt. Azonban nem ez az egyetlen olyan mélytengeri élőlény, ami hatalmas méretével sokkolja a világot. Az óceán ijesztő teremtményeinek többsége pont a magas oxigéntartalomnak köszönheti óriási termetét. forrás: ripost.hu
Szívfacsaró fotók az Antarktisz pusztulásáról Nézd meg, mielőtt végleg eltűnik
Az Antarktisz hatalmas veszélyben van. Nézd meg, hogyan pusztul. Az ötödik legnagyobb kontinens, az Antarktisz a déli szélesség 55. fokától délre fekszik, és magán a kontinensen túl még néhány kisebb sziget is tartozik hozzá. A kutatóállomásokat leszámítva lakatlan, ám, ha így folytatódik a globális felmelegedés, hamarosan olyan mértékű lehet az olvadás, hogy még a térképeket is újra kell rajzolni. Az Antarktisz olvadása katasztrofális következményekkel járhat. Egyre kisebb területet foglal el a jég Olvadó természeti formák A partvonalnál a leglátványosabb a pusztulás Az állatvilág is veszélyben van Szembetűnő változások Az Antarktisz felfedezésének története igen kalandos, 1773-ban pillantotta meg először James Cook kapitány, ám csak 1911-ben sikerült Roald Amundsennek áthaladnia a Déli-sarkon. Az első látásra élettelennek tűnő földrész már a korabeli beszámolók szerint is gazdag élővilággal büszkélkedhet, zuzmók, algák, pingvinek és fókák különböző fajai népesítik be. Ám a kutatások bebizonyították, hogy 140 millió éve páfrányok és lombos fák díszítették a felszínét, sőt, dinoszauruszok is éltek rajta. A jégkorszak beköszöntével csak azok az élőlények maradtak fenn, melyek meg tudtak birkózni a fagyokkal, a szélsőséges időjárással és a hosszú, hónapokig tartó sötétséggel. Száraz éghajlata miatt ma a világ legnagyobb sivatagaként emlegetik az Antarktiszt, a globális felmelegedés azonban jóval drasztikusabb hatásokkal járhat. A műholdas felvételeken jól látszik, hogy egykor a kontinenst szinte teljes egészében jég borította, eltekintve a part menti területektől és néhány hegycsúcstól. Az utóbbi évtizedekben azonban rohamosan emelkedik a hőmérséklet, ezzel is gyorsítva a jégtáblák olvadását. Mindemellett az illegális fóka- és bálnavadászat a helyi állatvilág létét is nagymértékben fenyegeti. Az olvadás hatásai A globális felmelegedés legszembetűnőbb hatása a jégtakaró felolvadása: 2006-ban például nem kevesebb mint 200 milliárd tonna jeget vesztett a kontinens. A felolvadó jég megemeli a tengerek szintjét, ráadásul, mivel az Antarktisz a Föld édesvíz-tartalékának nagy százalékát biztosítja, igen veszélyes lehet a kialakult helyzet. A kevésbé látványos változások közé az egyes területek éghajlatának változása vagy a csapadék eloszlásának módosulása tartozik, de a tenger- és légáramlatokra is komoly hatással lesz. Az Antarktisz élővilága sem ússza meg a kialakult helyzetet: mivel a jégtakaró rohamosan csökken, az ebben élő rákszerű élőlények, vagyis a krillek száma is alacsonyabb lesz, ami a táplálkozási láncra van hatással. A pingvinek fő táplálékforrása a krill, ám drasztikus eltűnésük miatt például az Adelie-pingvinek populációja 40%-kal csökkent az utóbbi évtizedekben. Azonban nem csak a pingvinek táplálkoznak krillel, hanem szinte minden élőlény a kontinensen, így más fajokat is a kihalás veszélye fenyegethet. A felmelegedés másik hátránya, hogy az eltűnő jégtakarók miatt egyre későbbre tolódik a pingvinek tavaszi fészekrakása, ezért kevésbé tudnak felkészülni a téli időjárásra fiókák. Mit tehetünk? A globális felmelegedés tulajdonképpen éghajlati változás, melynek során emelkedik az óceánok és a Föld hőmérséklete. A növekedés oka a 19. század óta beindult ipari termelés által a légkörbe kerülő gázok növekvő mennyisége, tehát egyértelműen emberi okokra vezethető vissza. Több nemzetközi egyezmény is született az utóbbi időben, ami arra buzdítja a vállalatokat, illetve az országokat, hogy csökkentsék az üvegházgáz-kibocsátásukat. Olvadó jéghegy Széttöredező jégmező A legtöbb kutató úgy tartja, a változás a megújuló energiaforrások segítségével még megakadályozható lenne, vagyis, ha a szénről, a földgázról és a kőolajról a bolygó lakossága minél előbb áttérne a napenergia, szélenergia és geotermikus energia alkalmazására. Ha te is szeretnél tenni valamit, ültess fákat, melyek megkötik a széndioxidot, így az nem tud a légkörbe jutni. Emellett próbáld meg csökkenteni a hulladék mennyiségét, amit lehet, használj fel másra. Ha reggelente autó helyett tömegközlekedéssel vagy biciklivel indulsz útnak, azzal is sokat teszel a Földért. forrás: femina.hu