Egy magyar boncmester őszinte vallomása. Figyelem, sokkoló állítások következnek!
„Rájöttem arra, hogy az orvosi műhibákat mi takarítjuk el…” Nem biztos, hogy tudni akarod! Testünk utazása az egészségügyben! Mi történik velünk a halál után? „Most végül is mit takarítasz? Orvosi műhibákat vagy halottakat?” – kérdeztem kedves Boncmester ismerősömtől. „Mindkettőt…” –hangzik a válasz. Nincs mit meglepődni a kérdésen. Ugyanis tényekről beszélünk, mint a halál. Mind tisztában vagyunk az elkerülhetetlennel, azt azonban kevesen tudjuk, mi történik testünkkel a kórházban, miután elkönyvelték a halált. Egy nem túl kellemes utazásra viszem az olvasót, egy olyan ember vallomása alapján, aki minden nap a halottakkal foglalkozik. „Túl sokat láttam már…” Neki elhisszük! Nem sokan találkozunk például halott csecsemővel. Persze nem mintha akarnánk! De egy boncmesternek muszáj! És ez nem a legszörnyűbb dolog, amit egy nap lát. De mi lehet rosszabb a látványnál? Az, ha tudjuk, hogy a csecsemő könnyen életben maradhatott volna, ha nincsenek műhibák, vagy figyelmetlenség! Ha az orvosok öt perccel hamarabb futnak be munkahelyükre. Mi lehet felháborítóbb? Aláírni egy erkölcsös embernek a jegyzőkönyvet: „a halál oka fulladás”. Nem pedig „orvosi műhiba”. „Rájöttem arra, hogy az orvosi műhibákat mi takarítjuk el…” Szülésnél ott van például egy csecsemő, akinek a torkára köldökzsinór tekeredett. Azt mondják megfulladt. Pedig nem abba hal bele, hogy nem kap levegőt, hanem abba, hogy a köldökzsinór záródik el. Azon keresztül szerez be minden tápanyagot. Akár a csuklójára is rátekeredhetett volna. Szóval úgy működik a dolog, hogy amikor én felmegyek két óra múlva az elhalt csecsemőért, és látom, hogy az orvos akkor érkezik meg, fizetett orvos, ezt hozzá kell tenni egyébként, mert már előre eltett egy halom lóvét, akkor öltözik be. Hogy legalább lássák. Egy ügyeletes orvos pedig lejegyzi, hogy a csecsemő meghalt. De ez még nem a vége a történetnek. Van amikor hetekig kell várni a boncolásra, ilyenkor a hűtőkamrákat használják. A hűtőkamrában pedig plusz 4 fok van… A hűtőkamrában összes van lent négy hely, majd deréktáji magasságban újabb négy és végül fejmagasságban is. Ezt persze nem igen használjuk, mert ki az a barom, aki feje fölé emel egy nyolcvankilós testet. Ide általában csecsemő, méhlepény, áldozatok rongyai, ilyenek kerülnek. Volt hogy a nyolc használható helyre huszonnégy embert is beraktunk. Egy íratlan szabály van, amit be kell tartani, hogy fejjel lefelé hullát nem szabad tenni, mert akkor megjelennek a hullafoltok, megnyomódik, stb. „Nincsen végtisztesség. Slaggal locsoljuk a halottakat és néha rongyokban visszük helyről helyre, hogy könnyebb legyen megemelni…” forrás: kiskegyed.blikk.hu
Sokkoló mondatok! Egy magyar boncmester őszinte vallomása (2. rész)
Nem biztos, hogy tudni akarod! Testünk utazása az egészségügyben! Mi történik velünk a halál után? Cikkünk előző részében élettelen testünk sokszor kegyetlen és megrázó utazását tártuk fel az egészségügyben, egy magyar boncmester őszinte vallomása alapján. Nem véletlenül keltett közfelháborodást, borzadályt vagy elkeseredést. Volt szó halott csecsemőkről, orvosi műhibákról, amit a boncmester „takarít el” egy aláírással, és testünk nem túl szép utazásáról a 4 fokos hűtőkamrákban, ahova hely hiányában néha több test is be van zsúfolva. Szóval egy sokszor kegyetlen, lelkileg rendkívül megrázó munkáról van szó. Arról azonban még nem esett szó, hogy mennyit keres ezért egy boncmester. A nettó fizetés 110.000 Ft körül mozog. (Mestervizsgával valamivel többet kapnak. Ezt mindenki magának fizeti persze, kivéve ha van tanulmányi szerződése. Ha van tanulmányi szerződése háromszáz órát minimum le kell boncolni, de egy boncolás öt-tízezer forintba kerül a tanoncnak. Összesen másfél millió a vége. Ebből már egyetemet végez el az ember.) „Ennyiért nem csinálom. Inkább fogom magamat, kimegyek külföldre és megkeresem a pénzemet. Persze a pénz nem minden. A lelki teher mindvégig megmarad. A hullák, balesetek vagy kórházi műhibák áldozatai gyakran több darabban, súlyos és csak horrorfilmekből ismert ijesztő állapotban kerülnek az asztalra. Gyerekek, nők, férfiak. Az idő elteltével munkaeszközzé fajulnak a testek, és a tudat tiltakozván átkapcsol egy monoton fázisba ahol a halott embereket nem tekintheti tovább embernek. És ez sajnos az élőkre is gyakran igaz. Jellemző tünete a munkának a vállrándítás egy eset, egy halott felett.” Kisebb csavarral, némi mérgelődés után átfolyt a beszélgetés a boncmester egyéb feladatkörei felé, illetve olyan feladatkörökhöz, amiket munkájukon túl tesznek meg. Sokszor nem kevés zsebpénzért. Ilyenek a halottak öltöztetése, akár sminkelése és egyebek. Például egy esetben, roma szokásnak megfelelően, arra kérték boncmesterünket, hogy az elhunyt ujjai közé ötezreseket tegyen, így készítvén fel a temetésre. Ilyenkor zsebbe megy a pénz, a plusz munkáért és törődésért. „Van a magyar társadalomnak egy nagyon nagy hibája, amit külföldön soha nem látsz, és nem is tapasztalhatsz. Ugye van ez a plusz pénz, a csúszópénz amit az orvosnak adnak. Na most a magyar társadalomba bele van ivódva, hogy mindenért ami a magyar kórházban történik, őneki fizetni kell! A reumaotológus orvostól, a szülészen át a sebészig, a nővérnek, boncmesternek, mindenkinek… Ilyen eset például amikor a liftes srác elment egy órára, és megkért hogy üljek már be a liftbe. Mondtam, hogy hát jól van. Annyi volt a dolgom, hogy beülsz, és le föl viszed a látogatókat. Jött az idős nénike, kis nyugdíjas és kétszáz forintot nyomott a köpenyzsebbe. Száz forintot adtak, ötvenet… Egy óra alatt, ott a látogatási időben ezer forintot összeszedtem. És nem kértem! Nem is úgy csináltam a munkámat.” „Mi egyrészt dolgozunk a kórháznak, másrészről, viszont már a temetkezési vállalkozónak. Ha megvan a mestervizsgád, akkor már két oldalról tudod a „tehenet fejni”. Egyszer felveheted a kórházból a dolgozói fizetést, mert egészségügyi alkalmazott vagy, de föltudod venni a temetkezési vállalkozótól is, hogy őt ajánld ki. Az emberekbe bele van ivódva a pénz. Na meg aztán a boncmesterek alapítottak egy öltöztetői bt-t. Ez már zsebbe megy.” De térjünk vissza testünk utazására. Nem részletezem a különféle eljárásokat, de a helyzet afféle; „valahogy csak meg kell oldani” szituáció. Testek préselődnek, kavarodnak zokszó nélkül napról napra. Példának okáért, hiába kapott a részleg ízléses fém dobozokat a csecsemőknek. A papírdoboz könnyebb… És ez még mindig nem a vége. Ha nincs kartondoboz, van kendő. Legrosszabb mégis a „testhelyreállítás”. Nem borzolnám az idegeket, ezért ezt már saját fantáziára bízom, hogy ki-ki gondoljon, amit mer. Azt viszont elárulhatom, hogy a boncolás utáni halottba nem a szerveit teszik vissza, hogy temetésre „végtisztességre” kész legyen. Ezek után már csak a slagozás van hátra. Ez a folyamat a tisztítás, mosdás helyett funkcionál. „Mintha a kocsimat mosnám le…” „Egy dologra kell figyelni, hogy a szem alatt van egy mirigy, amit ki kell szedni és el kell küldeni szövettanra. Nincs tisztelet a halottnak, amint leért a proszektúrára csak egy darab. Egy áldozat, eszköz, munkatárgy. Minden más csak mese. Nehezen bírom már ezt az egészet három év után.” „Volt olyan eset, hogy anyuka nem jelentkezett, ott hagyta a halott csecsemőt. Ha már láttál aszalt szilvát, eltudod képzelni.” Nos, nem egészen olyan, mint amit a „Helyszínelőkben” megszoktunk. Képzési adatok: Képzési idő: 400 óra (maximálisan támogatható óraszám) Lehetséges képzési forma: iskolai rendszerben és felnőttképzésben is tanulható. Elmélet aránya a képzésben: 70% A munka jellege: Zárt munkahelyen, álló testhelyzetben járkálva végzett közepesen nehéz fizikai munka. forrás: kiskegyed.blikk.hu
40 ELKÉPESZTŐ TÉNY AZ EMBERI TESTRŐL
Azt hisszük, jól ismerjük a testünket, pedig újra és újra derülnek ki róla olyan információk, amelyeket rendkívül nehéz elhinni. Íme 40 meglepő, de igaz állítás lelkünk szentélyéről! A hegedű nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg. Az emberi test is hegedű. /Gárdonyi Géza/ 1. Az ujjaink olyan érzékenyek, hogy ha a Föld méretével megegyező nagyságúak lennének, akkor is meg tudnánk állapítani a különbséget egy autó és egy ház között. 2. A testünkben futó erek együttesen olyan hosszúak, hogy két és félszer tudnánk velük körbetekerni a Földet. 3. Nem csak a sas szeme éles, hanem a miénk is: ha a Föld egy ház lenne, és gyújtanának benne egy gyertyát, 48 km-es távolságból is észrevennénk. 4. Azok a bizonyos idegsejtek kb. 400 km/h-s sebességgel száguldoznak az agyunkban – gyorsabban, mint egy Forma 1-es versenyautó. 5. Bár nem tudjuk elképzelni, hogy nézhet ez ki, de állítólag igaz: amikor elpirulsz, a gyomorfalad is pironkodik. 6. Az emberi agy képes akár 1000 szót is elolvasni egy perc alatt. 7. Amikor szerelmesek vagyunk, az agyunk pontosan ugyanazt a neurotranszmitterekből és hormonokból álló “koktélt” készíti el, mint ami az amfetamin hatása alatt önti el a testünket. Ilyenkor felgyorsul a szívverésünk, izgatottak leszünk, és alig tudunk aludni. Ismerős érzés, ugye? 8. Egy felnőtt embert 7 oktillió (7,000,000,000,000,000,000,000,000,000) atom alkot. Összehasonlításképp: “pusztán” 300 billió (300,000,000,000) csillag van a galaxisban. 9. Akár hiszitek, akár nem, jó esélyekkel menekülhetünk meg egy feldühödött oroszlán elől, ugyanis mi, emberek vagyunk a legjobb hosszútávfutók az egész világon. Gyorsabban sprintelünk, mint bármely négylábú állat! 10. Egy ember összes haja együttesen olyan erős, hogy akár 12 tonnát is elbír. 11. Testünk 30 perc alatt annyi hőt termel, amely képes felmelegíteni fél gallon vizet. 12. Kb. annyi szőr van a testünkön, mint a csimpánzoknak – és bár ez elsőre rosszul hangzik, az megnyugtathat mindenkit, hogy a többségük láthatatlan, és nincs is rájuk különösebben szükségünk. 13. Azok az atomok, amelyek az emberi testet alkotják, ugyanazok, min amelyek a 13,7 billió éve keletkezett úgynevezett “Nagy bummot”. A “Nagy bumm”, angolul The Big Bang, vagyis az ősrobbanás a kozmológiában egy olyan tudományos elmélet, amely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki. 14. A csontjaink pontosan olyan erősek, mint a gránit – egy matchbox méretű csont akár kilenc tonna súlyt is elbír. 15. Ha az emberi agy egy számítógép lenne, akkor 38 ezer trillió művelet elvégzésére lenne képes egy perc alatt. A világ legokosabb számítógépe, BlueGene ennek mindössze 0,002%-át tudja végrehajtani. 16. Gondoltátok volna? Az emberi DNS 50%-ban megegyezik a banánéval. 17. Testünk minden percben 24 millió sejtet termel, ami azt jelenti, hogy minden 13. percben “előállítjuk” az USA teljes lakosságát – sőt még többet is. 18. Az emberek a bioluminesszenciának (egy élő organizmusban lezajló kémiai reakció fény kibocsátásával jár) köszönhetően izzanak a sötétben. Ez a fényesség azonban ezerszer gyengébb, mint amennyit az emberi szem képes meglátni. 19. Minden hónapban lecseréljük a bőrünket – igen, jól olvastad, új “borítás” 30 naponként. 20. A vérünk egy nap alatt majdnem 20 ezer km-t utazik a testünkben. 21. Az agyunkban lévő neuronok pontosan ugyanúgy kapcsolódnak össze, mint ahogy az univerzum felépül. 22. A szaglás, a hallás, a látás, az érintés és az ízlelés mellett még pontosan 15 “érzékünk” van, többek között az egyensúly, a hőmérséklet, a fájdalom, az idő, a szomjúság és a teltség érzése. 23. Hitted volna, hogy kicsivel gazdagabb vagy, mint gondolnád? Az emberi testben ugyanis 0.2 mg arany leledzik. 24. Bár az agyunk a testünk súlyának mindössze 20%-át teszi ki, az általunk felvett az oxigén-és kalóriamennyiség 80%-ára szüksége van. 25. Egyes nők több színt látnak másoknál. Az átlagos színreceptor-szám a három lenne, de az előbb említett különleges személyeknek négy vagy akár öt is lehet, így többféle árnyalatot képesek felfedezni. 26. Attól függően, hogy miért sírunk, különböző könnyeket termelünk. 27. Az orrunk és a fülünk életünk végéig nőnek. 28. Reggelente majdnem egy centivel vagyunk magasabbak, mint este. 29. A fogunk az egyetlen a testünkön, amely nem képes megjavítani önmagát. 30. Mikor az ember világra jön, 300 csontja van, felnőtt korában azonban már csak 206. 31. A magány fizikailag is fájdalmas. Azért törekszünk arra, hogy társaságban legyünk, és találjunk valakit, akit szerethetünk, hogy kivédjük az egyedüllét okozta megpróbáltatásokat 32. Egy jó sírás valóban olyan a testnek, mint a száraz veteményesnek egy kiadós eső: tudományos tények bizonyítják, hogy fellazítja stresszes lelkünket, és segít kiengedni a dühöt, és a haragot. 33. Tüsszentéskor minden testi funkció megáll – még a szívdobogás is! Ez az oka annak, hogy nem tudunk nyitott szemmel prüszkölni. 34. Az ember legerősebb izma a nyelvizom. 35. Minél hidegebb helyen alszunk, annál nagyobb az esélye, hogy rosszat álmodunk. 36. 30 éves korunk után fokozatosan csökkenni kezd a magasságunk. 37. Egy kisgyermek sokkal többet nő tavasszal mint bármelyik másik évszakban. 38. A fogzománc a legkeményebb alkotórésze a testünknek. 39. A terhesség első hat hetében – bármilyen meglepő – egy hangyányi különbség nincs férfi és nő között. 40. Bár valószínűleg mindenféle tudományos kutatás nélkül is rájöttetek, mi azért megerősítjük bennetek: a talpunkon helyezkedik el a legtöbb izzadtságmirigy. forrás: netextra.hu
Hihetetlen testtorzítások – A legextrémebb tradicionális testmódosítások
Még ma is több olyan, számunkra bizarr és nehezen megérthető női testmódosítás létezik, melyek hagyománynak számítanak egyes népeknél. A mellvasalástól kezdve, a lábelkötésen át a szájlyukasztásig sok megdöbbentő testmódosítás létezik, melyeket leginkább kisebb, olykor elzártan élő népcsoportoknál, törzseknél figyelhetünk meg. Vannak köztük olyanok amelyek napjainkban már eltűnőben vannak és egyre kevesebb nő viseli magán a sokszor nagy fájdalommal járó testmódosítás megdöbbentő nyomait, ám több ilyen extrém hagyomány még ma sem tűnt el. Ajaktányér Egyes afrikai (Surma, Mursi, Makonde) és dél-amerikai (Botocudo) törzsekhez tartozó nők ajaktányért viselnek az alsó vagy a felső, esetleg mindkét ajkukban. A lányoknak általában a pubertáskor kezdetén helyezik be az első tányért. Az eljárás során, ajkukon metszést ejtenek és egy körülbelül két centiméter átmérőjű, fából készült pecket illesztenek be. Néhány hét után, mikor a seb begyógyult, nagyobbra cserélik, mindez így folytatódik tovább az első, agyagból készült tányér behelyezéséig. A legtöbben 10 centiméter átmérőjű tányért viselnek, de előfordul 20-25 centiméteres is. Nyakgyűrű A hosszú nyakú nők Ázsiában és Afrikában élnek, egymásról mit sem sejtve. Az Ázsiában élő törzsek sokkal inkább megközelíthetőek a kíváncsiskodó turisták számára. A padaung (jelentése: hosszúnyakú) törzsek eredetileg Burma területéről származnak, az elmúlt évtizedekben menekültként települtek át Thaiföld északi részére, ahol ma is találkozhatunk velük. A lányoknak 5 éves koruktól kezdve, minden évben újabb és újabb sárgaréz karikát helyeznek a nyakára. A gyűrűk viselése lenyomja a kulcscsontot és elsorvasztja a nyakizmokat, ezért mire felnőnek a nyakuk hosszúsága a természetes kétszeresére is nyúlhat. A közhiedelemmel ellentétben a nők nem fulladnak meg, ha eltávolítják nyakukról a karikákat. Ám mivel csigolyáik a karikák viselése miatt deformáltak és nyakizmaik gyengék, iszonyatos fájdalommal jár, ha nem viselik őket. Felnőtt korban a nyakukon lévő rézkarikák tömege a 4-5 kilogrammot is elérheti. Lábelkötés A lábelkötés egy számunkra teljesen felfoghatatlan szokás volt Kínában körülbelül ezer évig. Fiatal lányoknak, általában 6 éves korukban, erősen bekötötték a lábfejüket, úgy hogy az ne nőhessen tovább. Körülbelül egy éven belül a lábfej eltört és deformálódott. A nő lábfeje nem nőhetett 10-15 centinél hosszabbra, és kicsi maradt felnőttkorára is. Ugyanakkor nagyobb veszély volt, hogy fertőzés vagy paralízis keletkezzen. A lábelkötés először Észak-Kínában terjedt el, a gazdagok között. Egy gazdag nőnek nem kellett dolgoznia a termőföldeken, így elkötötték a lábát és előidézték hogy nem is bírt dolgozni. A megkötött láb ezért a gazdagságot jelentette. A szokás lassan elterjedt az összes társadalmi szinten, kivéve a legszegényebbek között, ahol szükséges volt, hogy a nők is dolgozzanak a megélhetésért. A 10. században jött divatba, és kb. mostanra halt ki az utolsó generáció, aki élete végéig törpelábakon tipegett. Mellvasalás A mellvasalás szokása egyidős Kamerunnal: a női csonkításnak ezen a formáján a kameruni lányok 24 százaléka esik át, és az esetek 58 százalékában a családtagok, főként az anyák végzik el a brutális rituálét. Számunkra furcsának, sőt megdöbbentőnek tűnhet, de ez a kameruni hagyomány elvileg – legalábbis az ott élők szerint – a fiatal lányok érdekét szolgálja. Az anyák a fiatal lányok mellének “eltüntetésével” akarják elérni, hogy a gyermekük ne legyen vonzó a férfiak szemében, ne erőszakolják meg, ne essen teherbe, és fejezze be az iskolát. A beavatkozáshoz búzaőrlésre szolgáló faeszközt, de olykor egy egyszerű lapos követ használnak, a lényeg, hogy forró legyen és égessen, ez a borzalmas eljárás pedig akár hónapokig is eltarthat. Bár a szülők valószínűleg tényleg azt hiszik, hogy ezzel csak jót tesznek gyermekükkel, arra azonban nem gondolnak, hogy a mellvasalás a fájdalom és a lelki trauma mellett rengeteg egészségi problémát is okozhat a lányoknak. A mellvasalásnak két, különböző hatása is lehet a női mellre. Egyrészt jelentősen és maradandóan csökkentheti a méretet, a lány mellkasa lapos marad. De a mellszövet elpusztításával a mell egy zsák zsírrá is válhat, elveszítve izomzatát és formáját. A külső deformitáson túl pedig tályogokat, cisztákat, különböző fertőzéseket okozhat, esetenként pedig rákot is előidézhet. forrás: erdekesvilag.hu
Szenzációs animáció pár percben arról, hogyan gondolnak a nők a testükre életük során.
A négyperces film elején egy önmagát illegető kislány indul iskolába, akiből rövidesen szégyellős kamasz, majd huszonéves bombázó válik. Átéli azt is, hogy megfordulnak utána az utcán, majd a terhessége alatt felszedett kilók ejtik depresszióba. Ezután kétségbeesett testmozgásba kezd, majd kényszeresen úgy kezd viselkedni, mintha jó pár évtizeddel fiatalabb lenne. Végül aztán belátja, hogy felesleges megjátszania magát, és remekül alkalmazkodik a nagymamaszerephez.
10 undorító tény, amit nem is tudtál magadról
Lehet, hogy eddig nem tudtál mindent a testedről? Lerántjuk a leplet 10 olyan dologról a saját testeddel kapcsolatban, amiről eddig biztosan nem hallottál. Ami viszont fontos: Gyenge gyomrúak ne lapozzanak tovább. 1. Bőrödről óránként 600 ezer darabkát hagysz szerteszéjjel. Évente 0,7, egy hetven év alatt nagyjából 50 kilót. 2. Lábaidon mintegy félmillió verejtékmirigy van, amelyek naponta több mint fél liter izzadtságot termelnek (ami a benne lévő baktériumoktól lesz büdös). 3. A fülzsírunk kétféle lehet: van akinek száraz, van, akinek “zsíros” (nedves). Akinek zsíros a fülzsírja, annak büdösebb a hónalja (amire logikus magyarázatis van). 4. Előfordulhat, hogy az ember bélsárt hány (copremesis). 5. Van, aki plusz mellel vagy mellbimbóval születik, amely bárhol kialakulhat. 6. A fitymát 21 nap alatt 3 kosárlabda-pálya nagyságúvá lehet kinyújtani. 7. Naponta több mint egy liter taknyot nyelsz le. (A tüsszentést viszont ne tartsd vissza, mert megölhet: szétrobbanthatja az ereket a nyakadban vagy a fejedben.) 8. A nők bélgázában több a kénhidrogén, ezért büdösebb, a férfiak viszont többször eresztik el a békegalambocskát. 9. Bőröd minden négyzetcentijén nagyjából ötmillió baci van, a szádban meg hétszáz-féle. Faji összetételük meg attól függ, honnan jöttél. 10. Ha egy férfi függőleges testhelyzetben vagy arccal előre fekve hal meg, a halála után erekciója lesz. forrás: tudasfaja.hu
DÖBBENET: KÉTÉVES GYEREK TESTÉBEN ÉL A 19 ESZTENDŐS LÁNY
Egyszerűen megállt a növésben egy indiai tinédzser, aki közel 20 évesen, egy kisgyerek testében kénytelen élni. A lány egy nagyon ritka genetikai betegségtől szenved, ami a világon mindössze 300 embert érint. Édesanyja karján közlekedik mindenhova a 19 éves Ajifa Khatun. A fiatal lány képtelen egyedül járni és etetni sem tudja magát, szervezete ugyanis megállt a fejlődésben nem sokkal második születésnapja előtt – írja a Daily Mail. A fiatal lány mindössze 10 kilót nyom és mindenben szüleire van utalva. Ajifa (elöl) húgaival és öccsével Khatun teljesen egészséges volt, mikor világra jött és nem volt semmilyen problémája egészen kétéves koráig. Még totyogni és beszélni is elkezdet, azonban teljesen váratlanul szervezete nem fejlődött tovább. Az orvosok először azzal nyugtatták a szülőket, hogy ez csak átmeneti állapot, ám mivel a gyerek továbbra sem nőt és képességei sem fejlődtek édesanyja aggódni kezdett. A doktorok teljesen tehetetlennek bizonyultak. Tesztelték a gyereket rákra és hormonproblémákra is. Végül arra jutottak, a lány vélhetően egy nagyon ritka genetikai betegségtől szenvedhet, Laron szindrómától, ami a világon csupán 300 embert érint. A 19 éves lány esete nagy hasonlóságot mutat az amerikai Brooke Greenbergével. Az egyesült államokbeli lány 20 évet élt csecsemő testben, tavaly bekövetkezett haláláig. forrás: borsonline.hu
KI SZERETNE ÖRÖKKÉ ÉLNI…EGY ROBOT TESTÉBEN?
Ki ne szeretne örökké élni? Az emberi test azonban a legjobb esetben is 100 éven át ”működőképes”. Ez a természet törvénye. Néhányan azonban nem értenek egyet ezzel. Dmitrij Ickov orosz milliomos úgy döntött, hogy a legfantasztikusabb módon fog harcolni az idővel, mesterséges emberi testek létrehozásával. Idén nyáron Dmitrij New Yorkban összehívta a legbefolyásosabb tudósokat, üzletembereket, valamint egyházi személyeket a világ különböző részeiről, hogy a Global Future 2045 kongresszuson megvitassák a humanoid robotok létrehozásának a lehetőségét, amelyek azonosak az emberek fizikai paramétereivel. A halhatatlanságot lehetővé tevő kibertechnológia elérésére Ickov 2011 februárjában egy orosz tudósokból álló csoporttal létrehozta az “Oroszország 2045″ elnevezésű mozgalmat. A projekt több lépcsőben fog zajlani. Az ”Avatár A” nevet viselő első szakaszban humanoid robotok létrehozását tervezik 2020-ra, amelyeket a gazdatest agyi impulzusai irányítanának. A második, ”Avatár B” szakaszban az agyi funkcióknak az emberi testen kívüli életképességét támogató rendszer létrehozása a cél. A harmadik szakasz célja a mesterséges személyiség és tudat megteremtése. Végül pedig halhatatlan test-hologramot kell létrehozni. Annak ellenére, hogy a projekt valamilyen sci-fi filmre hasonlít, Dmitrij Ickov nagyon is optimista: Számos technológia létezik már. Ahhoz, hogy kidolgozzuk az Avatár A-t és B-t, elegendő csupán egyesíteni a már meglévő találmányokat, kísérleteket folytatni, majd szemtanúivá válunk annak, ahogyan az avatárok az utcákon fognak sétálni. Az újabb kultúra mindig kiszorítja a régit. A fejlődés törvényei érvényesülnek mások vágyai ellenére is. Maga az élet fejlődik, nekünk pedig változnunk kell, követni az életnek ezen útvonalát. A történelem törvénye szerint azok a civilizációk, országok, népek, amelyek nem fejlődnek, eltűnnek a világtérképről, egy fogalmat jelölnek az enciklopédiában. A projekt végrehajtásával kapcsolatos technikai nehézségek mellett sokakban etikai jellegű kérdések merülnek fel. Ha lehetséges az emberi agy mesterséges testbe történő átültetése az összes meglévő funkciójának a megőrzése mellett, akkor vajon ugyanígy tehetünk-e a lélekkel is? És mi a helyzet az igazi testhez köthető érzelmekkel, az ízleléssel és tapintással? Úgy tűnik, hogy az örök élet elnyerésével az embert megfosztják sok olyan dologtól, ami annyira értékessé varázsolja az igazi életét: nem érezheti a szerettei ölelését, nem sóhajthat mélyet a friss levegőből, nem érzékelheti a bőrén a lemenő nap finom tapintását vagy az óceán vízének a simogatását. Sohase lesznek gyerekei sem, hiszen abban a világban, ahol mindenki örökké él, nincs hely újabbak számára. Ez pedig azt jelenti, hogy a halhatatlanság egyáltalán nem evolúció, hanem annak a zsákutcája. forrás: ruvr.ru,komlomedia.hu
Életre keltette élettelen csecsemőjét az okos anya!-Szívszorító történet
Egy ausztrál édesanya szívbemarkoló történetét osztotta meg a világgal, amikor arról mesélt, hogyan hozta vissza az életbe halott csecsemőjét, a szerető anyai ölelés erejével. Olyat már hallottunk, hogy halottnak hitt csecsemő sírt fel a ravatalon. Kate Ogg öt hónappal ezelőtt Sydneyben adott életet ikergyermekeinek, egy kislánynak és egy kisfiúnak, akik koraszülöttként, 27. hétre jöttek világra, mindössze kilencven dekagramm súllyal. A testvérek közül a kislány, Emily teljesen egészséges volt, a fiúcska azonban nem lélegzett. Az orvosok húsz percen keresztül küzdöttek az életéért, mindhiába. „Az egyik orvos azt kérdezte tőlem, hogy választottunk-e fiúnevet? Jamie-nek neveztük el, feleltem” – nyilatkozta az édesanya egyik ausztrál tv-nek. Az orvos a betakargatott kisfiúval az anya felé fordult, és közölte vele, hogy már nem tudták megmenteni a kisfiú életét. Átadta a szülőknek az élettelenül fekvő csecsemőt, hogy elbúcsúzhassanak tőle. Ami azonban ezután történt, azt még az orvosok is csodaként emlegetik. Kate és férje, David könnyeiket nyelve, fájdalomtól meggyötörten összeölelkeztek, és maguk közé vették babájukat. „Ez volt a legszörnyűbb fájdalom, ami valaha átéltem. Kiszabadítottam Jamie ernyedt kis testét a takaróból, kibontottam a köntösömet, és a mellkasomra tettem, hogy a bőrünk összeérjen. Daviddel beszélni kezdtünk fiúnkhoz, elmondtuk neki, hogy nagyon szeretjük, és hogy van egy lánytestvére is. Megosztottunk vele mindent, amiben része lett volna, hogy ha életben marad.” Két óra telt el a fájdalmas vallomással és búcsúval, amikor is a kisfiú életjelet kezdett adni. „Jamie zihálni kezdett, levegőért kapkodott, de az orvos felvilágosított minket, hogy ez természetes reflex, semmi több” – magyarázta Kate. „Ekkor azt éreztem, hogy megmozdul, mint aki álmából riad, és egyre szabályosabban veszi a levegőt. Tettem néhány csepp anyatejet az ujjamra, amit szopizni kezdett, a légzése pedig teljesen normálissá vált. Rövidesen kinyitotta szemeit, ami maga volt a csoda, kinyújtotta kezecskéjét, az ujjam után nyúlt és megragadta, miközben a fejét forgatta.” “Időközben visszajött az orvosunk is, aki látva a változásokat, sztetoszkópjával megvizsgálta Jamie szívhangját, majd fejét csóválva egyre csak azt hajtogatta, hogy ő ezt nem hiszi el, nem hiszi el!„ Erszénytechnika vs. okos feleség Sokan úgy vélik, hogy az erszényterápia, amit egyre több kórházban alkalmaznak áll a hihetetlen történet hátterében. Az erszényterápia az újszülött és a szülők vagy testvérek szoros testi kapcsolatának fontosságán alapszik, hasonlóan a kenguruk viselkedéséhez. A nőstény kenguru erszényébe helyezi kicsinyét, és mint egy természetes inkubátor, melegen tartja és táplálja. Az erszénytechnikának fontos szerepe volt abban, hogy ez a varázslatos fordulat bekövetkezzen, de ami ennél is lényegesebb lehetett, azt David fogalmazza meg: „Szerencsére nagyon erős és okos feleségem van. Ösztönösen tette azt, amit tett. Ha nem így cselekszik, Jamie nem lehetne közöttünk”. forrás: facebook.hu