30 év elteltével még mindig súlyos terheket ró Ukrajnára a csernobili katasztrófa
Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát. 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg. Nemzetközi és ukrán szakértők egyöntetűen rámutatnak arra, hogy az 1986-ban történt csernobili atombaleset előtt gyerekeknél szinte egyáltalán nem fordult elő az említett országokban pajzsmirigyrák, így a megbetegedések magas száma egyértelműen a nukleáris baleset következménye. Nem bizonyítható ugyan közvetlen kapcsolat, de egyes ukrán szakértők rámutatnak arra, hogy a második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés. Azt azonban már korábban lejegyezték, hogy nagy számban születtek törpenövésű borjaik azoknak a szarvasmarháknak, amelyek hosszabb ideig voltak kitéve radioaktív sugárzásnak a csernobili zónában, így nem kizárt, hogy embereknél is hasonló mutáció öröklődhet. Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg 4186 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat. Vannak azonban, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik az egykori tragédia helyszínét. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Egyes “irodák” szerveznek olyan illegális látogatásokat, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá – legális és illegális – vadászatokat, horgászatot is a területen. Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. Létezik viszont legális fa- és fémkereskedelem is, ez esetben hatósági dokumentumokkal igazolják a szállítócégek, hogy a zónából származó fém vagy fa radioaktivitási szintje nem haladja meg az egészségre veszélyes mértéket. A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket. Az egyik ilyen lehetőség, amely már a megvalósulás felé halad, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján. Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel. A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé. Egy másik lehetőség a repcetermesztés a területen, amiből bioüzemanyag állítható elő. A szakemberek szerint a repce olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok. A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése. forrás: erdekesvilag.hu
Ritka állatfajok népesítik be Csernobil térségét
Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget. Harminc éve, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty város mellett létesített Lenin atomerőmű négyes reaktorát két robbanás vetette szét, majd nukleáris olvadás következett be. Az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, közülük sokan megbetegedtek a sugárszennyezés hatására. A baleset a természetet is súlyosan érintette: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló és rovar tűnt el. A továbbra is erős radioaktív terheltség ellenére az állatok száma és a faji sokszínűség folyamatosan növekszik. “Amikor elmentek az emberek, visszatért a természet” – mondta Denisz Visnevszkij biológus, aki a sérült reaktor körüli lezárt területen dolgozik. A tudós szerint a radioaktivitás nem múlik és érezteti negatív hatásait. A régióban élő állatok például kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el. “Ezek a negatív hatások azonban nem annyira jelentősek, mint az a tény, hogy az ember már nem avatkozik közbe” – véli a kutató. A tiltott területet a katonaság ellenőrzi, hivatalosan senki sem élhet ott. Háromszáz, többnyire idős egykori lakó ennek ellenére visszatért otthonába. A természetet viszont úgy tűnik, nem zavarja ez a néhány ember: a kihalt helyén új, egészségesebb erdő nőtt, olyan ritkává vált őshonos állatok tértek vissza, mint a például a hiúz. Csak azok a fajok tűntek el teljesen, amelyek főleg a szántóföldekről vagy az emberek szemetéből válogatva táplálkoztak, például a gólyák, a verebek és a galambok. A csernobili térség egykori szántóföldjein ugyanakkor mintegy száz, egyébként kihalástól fenyegetett ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló) vágtáz: egy csapatnyi ló leszármazottai, melyeket 1990-ben egy kísérlet keretében telepítettek a tiltott zónába. A faj láthatóan megvetette lábát a sugárfertőzött területen. Visnevszkij ugyan a “természet reneszánszáról” beszél, más tudósok kevésbé euforikusan vélekednek a helyzetről. “Bizonyos állatok természetesen elterjednek azokon a területeken, amelyek elszigetelődnek. Ez azonban nem terelheti el a figyelmet a sugárzás végzetes következményeiről, hiszen az még a kakukk hangjára is hatással van” – fogalmazott Tim Mousseau biokutató, aki csoportjával évek óta vizsgálja a csernobili biodiverzitást, újabban pedig a japán Fukushimában is dolgozik. Visnevszkij azonban bizakodó: úgy véli, hogy ha az erdő egyszer elterjed az elhagyott vidéken, tovább színesedhet az állat- és növényvilág. “Valószínűleg ezek az állatok az egyetlen pozitív következményei ennek a szörnyű tragédiának” – mondta a tudós. forrás: erdekesvilag.hu
Csernobil elhagyatott kórháza 27 évvel a baleset után
27 évvel a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után, mely a csernobili atomerőműben történt az egykorikórház ugyanolyan érintetlenül áll, mint ahogy évtizedekkel ezelőtt, a katasztrófát követően elhagyták. Csak az idő és az anyatermészet “munkája” látszik rajta. S bár az Elhagyatott helyek, és különösen az elhagyottkórházak különleges hátborzongató atmoszférája valahogy vonzza az embereket, Csernobil az a hely, ahova csak kevesen mennének el önszántukból. Érdekes képek az elhagyott kórházról: 0 forrás: erdekesvilag.hu
Az orosz haderőnek sikerül kijátszania az amerikai lehallgatást
Noha az amerikai kémműholdak februárban megfigyelték az ukrán határ közelében végrehajtott orosz csapatmozgásokat, az elemzőket meglepte a Krím elfoglalása, mert nem sikerült elfogni olyan kommunikációt, amelyben az orosz vezetők, parancsnokok vagy katonák szóba hozták volna az invázió tervét – írta hétfői számában a The Wall Street Journal. Az amerikai hírszerzés illetékesei arra megállapításra jutottak, hogy az orosz katonai tervezőknek sikerült kijátszaniuk az amerikai lehallgatást és megvédelmezniük a kommunikációjukat. Noha voltak figyelmeztető jelek, az amerikaiak nem tudták, hogy pontosan mi fog történni. Szakértők szerint az oroszok az amerikai megfigyelési módszerek ismeretében léptek, de azt még nem sikerült megállapítani, hogy pontosan milyen módszerekkel titkolhatták el terveiket a hírszerzés elől. Vagy egyáltalán nem kommunikáltak az invázióról, vagy megtalálták a műszaki megoldást a titkosításra. „Az Obama-kormány nagyon ideges. Ez egy feltáratlan terület” – nyilatkozott egy, a neve elhallgatását kérő illetékes. A lap értesülései szerint az Egyesült Államok kémszolgálatai és hadereje jelenleg gyorsított ütemben dolgozik oroszországi, ukrajnai és a balti államokkal kapcsolatos műholdas megfigyelő és kommunikáció-elfogási kapacitásainak megerősítésén, hogy a jövőben képes legyen figyelmeztetni Washingtont az orosz vezetés lehetséges szándékairól. Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy tévesen értelmezték-e az amerikai hírszerző szolgálatok Vlagyimir Putyin orosz elnök terveit. „Válságkezelő üzemmódba helyeztük magunkat” – jelentette ki egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő. A kémszolgálatok még decemberben jelezték Washingtonnak, hogy Putyin elnök megpróbálhatja megszerezni a Krímet, aminek hatására Washington kudarcba fulladt diplomáciai nyomásgyakorlásba kezdett. Az invázió idején az amerikaiak figyelme az orosz területen állomásozó csapatokra összpontosult, ám egyes katonai egységek már megkezdték a félsziget megszállását, mire az amerikai hírszerzésnél felfogták, hogy voltaképpen mi is történik. A The Wall Street Journal úgy tudja, hogy Oroszország és Ukrajna fölött az inváziót megelőző napokban valamelyest intenzívebbé vált az amerikai műholdas tevékenység, ám a katonai vezetés nem tudott túl sok eszközt átcsoportosítani Afganisztán, Észak-Korea, Irán és más krízisövezetek felől. A lap forrásai szerint a Krímbe benyomuló orosz egységek „rendkívüli fegyelmezettséget” tanúsítottak mobiltelefonos és rádiókommunikációjukban. Több amerikai katonai és hírszerzési tanácsadó szerint kétséges, hogy az Egyesült Államok az orosz tervek pontosabb ismeretében vajon képel lett-e volna megakadályozni a Krím bekebelezését. Forrás: MTI
Élő adásban mondott fel a tévériporter [VIDEÓVAL]
Élő adásban mondott fel a Russia Tuday angolnyelvű, orosz állami pénzből működtetett adó riportere, Liz Wahl – írta meg a Politico.com. Az amerikai állampolgárságú, de 56-os magyar emigráns nagyszülőkkel rendelkező nőnek erkölcsileg nem elfogadható olyan cégnél dolgozni, amelyik Putyin tetteit tisztára mossa, ezért bejelentette, hogy ezután az adás után benyújtja felmondását. Liz elmondta, hogy az utóbbi időben rengeteg erkölcsi és etikai problémával kellett szembenéznie ennél a csatornánál. Azt is említette, milyen ironikus, hogy nagyszüleinek a szovjetek beavatkozása miatt kellett elhagyni szülőhazájukat a magyar forradalom idején. „Büszke vagyok, hogy amerikai vagyok, és hiszek az igazság terjesztésében, ezért ezután a híradó után felmondok” – mondta. Kedden arról számoltunk be, hogy a Russia Today másik alkalmazottja, Abby Martin is élő adásban bírálta a krími helyzetet. „Oroszország helytelenül cselekedett. Nem fogok itt ülni, és bocsánatot kérni, vagy megvédeni a katonai agressziót” – mondta. Hozzátette, hogy attól még megvan a szakmai függetlensége, hogy az RT-nél dolgozik. Az orosz parlament közben egy olyan törvénymódosítást készít elő, ami az „az újságírók oroszellenes cikkeit“ államellenes bűncselekménynek minősítené – írta éppen szerda este az Izvestia az orosz kormánypárt egyik képviselőjére hivatkozva. forrás: index.hu