Két “talányos, de érdekfeszítő” leletet mutattak be a honfoglalást megelőző, korai magyar történelem témakörében a héten tartott oroszországi konferencia résztvevőinek – tájékoztatta Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar előadója pénteken az MTI-t.
A leletek véletlenül kerültek elő a Déli-Urálon túli Kurgáni Területen. Az egyik egy hat és fél centiméterszer hat centiméteres bronztábla, amelyen öt sorban rovásírásnak tűnő jelek találhatók. A ritka leletet a Cseljabinszk közelében található, Uelgi-tónál lévő magyar, orosz és ukrán régészekhez vitték vizsgálatra. A táblát a Naszilovo nevű i.sz. 6-8. századi település ásatási helyszíne közelében, erdős sztyeppén találták meg.
A kis tábla egyik oldalán öt sorban látható jelek olvasatába az orosz tudósok még nem bocsátkoztak, mivel az előzetes vélemények megoszlanak. Egyesek a magyar rovásírással keresnek párhuzamokat, hiszen egy karakter kivételével a jelek párhuzamai megtalálhatók a korai rovásírásos emlékek között. Mások szerint – ahogy azt Nyikolaj Ivanovics Jegorov nyelvész és filológus kifejtette – talán a türköket megelőző keleti szkíta, szaka emlék lehet, hiszen a környéken számos lelőhely ismert ebből a korból.
Felvetődött a koraközépkori Kazár Birodalomból származó héber nyelvű szövegként való értelmezése, és az is, hogy nem is írásról, hanem úgynevezett tamgákról (nemzetségjel) van szó.
A tábla mellett egy másik, szintén a Kurgáni Területről származó tárgyat is bemutattak a konferencia résztvevőinek. Ez a másik szórványlelet is véletlenül kerül elő, Buzikáj falu mellett a füves sztyeppéről. Egy apró, tarpánjellegű lovat ábrázoló kőszobor, amely 12 centiméterszer nyolc és fél centiméteres. A régészek szerint az anyaga és a stílusa alapján talán mezolit- vagy neolitkori lehet, de az előkerülés körülményei miatt a keltezéshez további vizsgálatok szükségesek.
forrás: paranormal.hu
