Halottnak nyilvánítottak egy beteget, aki egy idő után szomjas lett, vizet kért, amitől persze a kórházi személyzet ijedt ájulásig.
“Két hete feküdtem a kórházban, nem épp a fénykoromat éltem. Az egyik este rosszul lettem, és a nővér riasztotta az ügyeletes orvost. Éreztem, hogy egyre vacakabbul vagyok, de még magamnál voltam, amikor a doktornő megjött. Két ujját a nyaki ütőeremhez szorította” – mesélte a Blikknek Gyula, akit felkészületlenül ért a hír a következő pillanatban.
“Elbúcsúzhatunk tőle. Vége” – hangzott el a diagnózis a gyors vizsgálat után. Gyula néhány pillanatig maga sem tudta eldönteni, hogy él-e még.
“Az orvos elrohant, egy másik sürgős esethez hívták. A nővérek kitolták azt a két beteget, akik még rajtam kívül voltak a szobában, majd rám terítettek egy zöld nejlont. Annyit hallottam még, ahogy a doki azt mondja az akkor már magába roskadt édesanyámnak, hogy fésülködjön meg” – elevenítette fel történetét az 53 éves Gyula, aki ezután majd egy órát feküdt az ágyban tetszhalottként.
“Ahogy feküdtem az ágyon, csak annyit éreztem, hogy gyötör a szomjúság. Először csak suttogtam, hogy szomjas vagyok, aztán egyre hangosabban mondtam. Mivel senki nem reagált, felültem az ágyon, és elkurjantottam magam. Egy nővér rohant be a szobába, majd azzal a lendülettel, amellyel érkezett, el is ájult” – tette hozzá Gyula, aki elmondta: esze ágában sem volt ügyet csinálni a dologból.
forrás: hvg.hu
