Az összeesküvés-elméletek kapcsán a legtöbb ember csak hümmög, ingatja a fejét még akkor is, ha igazságtartalmáról még akár meg is győzik: „-Ugyan, mit tehet a kisember, ezt a játszmát már úgyis lejátszották felette…”. A napvilágot látott összeesküvés-elméletek, konspirációk talaján azonban sokszor csak az igazság magvai, féligazságok, ferdítések fedezhetőek fel, ezért az alább írtakat kéretik fenntartással, utánjárással kezelni.
Mostanság e teóriával több helyen is összefutottam. Maga a történet lényege, hogy a III. Birodalom náci (és nem náci) tudósait a világ nagyhatalmainak titkos gyámkodása alatt (főként Amerika) szó szerint kimenekítették a felelősségre vonás alól, cserébe tudásuk, technológiáik legjaváért. Vitathatatlan, hogy a XX. század első felében, még a vesztes I. világháború ellenére is Németország volt a gazdasági, technikai fejlődés fellegvára. Mind a haditechnikában, mind az orvostudományban, mind a fizikában kiemelkedő német tudósok hada ért el kimagasló, világszínvonalú eredményeket. Sok kutatásuk azonban nem mindig látott napvilágot a nagyközönség előtt, sokszor a pénzhiány, sokszor a vezetés hibái miatt nem valósultak meg zseniálisabbnál zseniálisabb tervek.
A feltételezések szerint a II. világháború alatt a koncentrációs táborok egyfajta „tudományos műhelyként” is szolgáltak, az élettani kísérletek ill. a vegyi fegyverek tesztelésére, fejlesztésére. Így eshetett meg az a szégyen, hogy a háború után a lágerekben működő tudósok a XX. század második felére neves amerikai hivatalokban, tudományos szervezetek élén tűntek fel-, majd miután esetleg lelepleződtek, szépen
el-…mint például Hubertus Strughold. 
A dachaui tábor orvostudományi kísérleti megbízottja volt. Vizsgálati területei közé tartozott az emberi test szinte minden reakciója. Pl.: Hogyan reagál az ember a fagyra. Módszerei közé tartozott többek között fagyos téli estéken vízzel locsolni a hóba kihurcolt táborlakókat, majd otthagyni őket pár órára.
Később már (60-70-es ésvekben) az amerikai űrkutatás nagy szaktekintélye között tűnt fel, s az űrhajósok és az űrben tapasztalható hideg kapcsolatát, élettani hatásait vizsgálta… oly sikeres módon, hogy még díjat is alapítottak a nevére („Hubertus Strughold Award”)
Érdekes módon nevét csak az elmúlt év során törölték az amerikai űrkutatás dicsőségfaláról. A másik érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy igen nehéz internetes anyagban erre a témára rálelni, az erre mutató linkek nagytöbbségben: „404, not found”…
A III. Birodalom tudósainak és magasrangú funkcionáriusainak háború utáni életét előrelátóan megszervezték, lásd az ODESSA programot (Organisation der SS Ehmaligen Angehörigen). Azonban nem midneki tudott elmenekülni az igazságszolgáltatás súlyos kezei alól (hála a Wiesenthal-központ valamint a MOSZAD „áldásos” tevékenységének). Nem egyszer fordult elő, hogy a különféle titkosszolgálatok egymást előzgetve happolták el egymás elől a tudósokat, háborús bűnösöket, hogy féltve őrzött hadititkokat, technológiákat, információkat sajtolhassanak ki belőlük, cserébe a büntetés elmaradásáért.
Amerikai részről a hajszát a 1945-ig az OSS, majd 1947-ben alapított CIA felügyelte, az ún. „Gémkapocs-hadművelet” (Operation Paperclip) keretében. A tudomány azon képviselőit kellett felkutatniuk, akik repüléstudomány, a vegyi hadtechnológiák és az élettani kutatások magas szintű szaktekintélyeinek számítottak. A Gémkapocs-hadművelet részeként külön projektet képzett az úgynevezett Alsos program, mely a német nukleáris energia, illetve e terület úttörőinek felkutatását képezte (érdekesség: az ‘alsos’ görög szó, jelentés ‘liget’. A program a fedőnevét a Manhattan-terv irányítójáról, Leslie Grovesról kapta. Az amerikai ‘grove’ szó is ligetet jelent:). Több, mint valószínű, hogy az ún. Manhattan-project, az amerikai atomfegyver kifejlesztésére irányuló törekvés csak így lehetett sikeres. Az Alsos-akció keretében 10 német fizikust tartóztattak le, köztük a méltán híres Werner Heisenberget.
A program léte -aligha kell ecsetelni- számos etikai kérdést vet fel, s betekintést enged a XX. század megannyi titkos, piszkos üzelmébe és játszmájába. A hadművelet részeletei még mindig nem nyilvánosak, s amíg ez a nagyhatalmak érdekeit szolgálja, a nagyvilág számára minden bizonnyal csak tudományos fantasztikum, amolyan „James Bond”-történet marad. A kétkedők számára pedig egy kapaszkodó a múlt sötét árnyaiba, melyek valaha bűnös és veszélyes érdekeket szolgáltak.
forrás: brigad.blog.hu
