Articles You Might Like

Share This Article

Amikor nácitábor volt Amerikában

„Lássuk csak… Talán amikor az amerikai cserkésztáborban egyszer csak felhúzták a horogkeresztes náci zászlót.”

–  mondja Audrey Amidon, amikor arról kérdezik, belebotlott-e valaha bármi igazán érdekesbe az amerikai Mozgókép Archívum (Motion Picture Preservation Lab) munkatársaként.

 Úgy tűnik, elege lehet abból, hogy mindenkinek külön-külön mesélje el a történteket, ezért nemrég egy blogposztot szentelt az amerikai nácitáborok történetének. A Volks-Deutsche Jungen in U.S.A. (Német fiatalok az Egyesült Államokban) átlagos cserkésztáboros archív felvétel is lehetne: először felépül a tábor, miután a gyerekek megérkeznek. Tornáznak, kicsomagolnak, csak 13:47-nél ne lenne az a Flaggenappell, azaz zászlófelvonás:

Persze nem ez az első jel, a másik zászlón is látható, a Hitlerjugendre utaló villámos embléma több ruhán is feltűnik korábban. A tábornak nem titkolt célja volt, hogy a német-amerikai gyerekekbe elvesse a náci Németország iránti szimpátia csíráit.

Rosenfeld és a zsidóbiznisz

A Harmadik Birodalom vezetői által támogatott német–amerikai szövetség (German–American Bund) 1933-ban alakult az Új Németország barátai néven, a táborban 1937-ben készült a felvétel. Maga a Führer helyettese, Rudolf Hess adta ki a parancsot a szövetség megalapítására, melyben a New York-i német konzul is segédkezett.

A szövetség a háború alatt is az amerikai náciszimpatizánsok egyesületeként működött. A mozgalom hetven helyi szervezetet tartott fenn Amerika-szerte, legnagyobb dobásuk az 1939-es nácibarát felvonulásuk volt a Madison Square Gardenben, melyen állítólag 20 ezren vettek részt.

Itt Fritz Julius Kuhn, a szövetség vezetője a beszámolók szerint Rooseveltet Rosenfeld, a New Dealt Jew Deal (nagyjából: zsidó üzlet) néven zsidózta. Kuhnt később sikkasztás miatt letartóztatták, a börtönben állampolgárságát is visszavonták, 1945-ben Németországba deportálták.

Ijesztő visszanézni

A nyári táborokat több film is megörökítette, mondandójukat remekül érzékelteti az egyikből kiragadott közcím:

„Német fiú, te hozzánk is tartozol!

„Ijesztő azt látni, hogy New York városától kevesebb, mint 250 kilométerre amerikai gyerekek náci zászlót húznak fel″ – összegzett Audrey Amidon.

A filmek akkor kerültek az amerikai Mozgókép Archívumba, amikor a hatóságok átkutatták a szervezet központját 1942 elején, mivel Amerika-ellenességgel gyanúsították őket. 1980-ban találta meg a nyomozás anyagai között tárolt tekercseket egy aktivista.

Viszont ezeket az idilli képeket nézve szinte nem is érti az ember, miért kelt ki 1942-ben nyílt levélben 50 nagynevű német származású amerikai (köztük Babe Ruth) a Bund ellen:

 

forrás: index.hu

Articles You Might Like

Share This Article

További hasonlóan érdekes cikkek

Egyéb

29 sokkoló fotó a múltból. Még mindig nem térek magamhoz némelyik láttán.

A történelem során nagyon sok elképesztő dolog történt, sok minden megváltozott, de az emberek ugyanazok maradtak. Úgy értem, ugyanolyan furcsák. Szerencsére az egyik Reddit felhasználó megosztott egy galériát melyben a történelem legjobb, leghátborzongatóbb fotóiból egy összegyűjtött válogatást láthatunk. Ha azt gondoltad, hogy az élet furcsa manapság, akkor most elárulok egy nagy titkot:

Tovább a cikkre »
Egyéb

SZÖRNYŰ KÍNZÁSOKKAL PRÓBÁLTA MEGÖLNI CSECSEMŐJÉT A NŐ

Ahelyett, hogy lemondott volna gyerekéről, inkább durván megkínozta a csecsemőt egy fiatal amerikai nő. A kisfiú életét az apa mentette meg. A 22 éves Sasha Hunt vélhetően nem akart gyereket, de mégis úgy döntött megpróbálja felnevelni – írja a Dreamin Demon. Huntban a csecsemő megszületése után sem ébredtek fel az

Tovább a cikkre »
Érdekesség

7 méteres ember maradványait találták meg!

Egyes elméletek és leletek szerint óriások élhettek előttünk a Földön. Vajon a valóságban is léteztek olyan mitikus lények, mint az óriások? Lehet alapja a mendemondáknak, sőt, feltételezhető, hogy az emberek előtt, később pedig velük együtt éltek a bolygón? Nem is olyan régen egy sor megkövesedett emberi csontra bukkantak egy ecuadori pap, Carlos Vaca atya magángyűjteményében,

Tovább a cikkre »