Aranyos fotósorozat aprócska állatkölykökről
Elképesztően aranyos fotóválogatás következik az állatvilág aprócska képviselőiről. Láthatunk köztük veszélyeztetett fajokhoz tartozó és ritkán látott állatbébiket is. Az állatkölykök cukiságával nem lehet vitatkozni. Egyszerűen nincs ember, aki ne mosolyodna el egy ártatlan állatka láttán. Tarajos sül Csincsilla Galambok Papagájfiókák Sün Polip Rája Pávián Borz Zebra Denevérek Hiéna Mormota Kígyó Földimalac Tatu Teve Puma Szurikáta Vidra Miniló Kaméleon Kenguru és vombat Flamingó Rozmár Pocoknyúl Bölény Vadmalacok Rénszarvasok Prérikutyák Kacsacsőrű emlősök Víziló forrás: vilagunk.net
Timelapse videó készült a szilveszterkor lángoló dubai felhőkarcolóról
Dubaiban 2015 szilveszterén nem csak a Burdzs Kalifáról indított szokásos tűzijáték volt látványos. Egy luxusszállodában keletkezett hatalmas tűz beárnyékolta az ünnepséget. A Burzs-Kalifa közelében álló, 300 méteres, hatvan emelet magas The Address nevű luxusszállodának a huszadik emeletén ütött ki a tűz, majd a lángok villámgyorsan továbbterjedtek, szinte teljes egészében lángolt az épület. A 2008-ban átadott 63 emeletes szálloda a hatodik legmagyasabb épület Dubaiban, és az 50. legmagasabb a világon. A felhőkarcolóban kitört tűzben 14 ember sérült meg könnyebben, akiket a helyszínen elláttak a mentők. Az óriási tűzről egy timelaps videó is készült. forrás: vilagunk.net
Világító tengerpart a Maldív-szigeteken
Egy tajvani fotós, Will Hoa, a Maldív-szigeteken nyaralt, ahol csodálatos jelenséget sikerült megörökítenie. Gyönyörű kék színben ragyogott a tengerpart, amit a partra sodródott fitoplanktonok árasztottak magukból. A jelenséget biolumineszcenciának hívják. Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény (foton) kibocsátásával jár. A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is, illetve akár egyszerre több funkciót is betölthet ezek közül. A biolumineszcens egysejtűek akkor világítanak, ha mechanikai stressz éri őket, és nagyon kis nyomásváltozásokra is reagálnak. A vizet ért legkisebb zavar is kiváltja a világító reakciót, ami a csónakok közelében vagy akár az úszó ember által megkevert vízben megdöbbentő fényeffektusokat eredményez. William Ho így mesélt a különleges élményről: “Földöntúli látvány, mikor az emberi lábnyomok világítani kezdenek a homokban, vagy mikor az éjszakai csónakozók tündöklő kék csíkot húznak maguk után.” forrás: erdekesvilag.hu
21 bizarr dolog, amit az emberek a saját házukban találtak
Szőnyeg alá rejtett Monopoly-táblát, Van Gogh-festményt és 4000 játékdarabkát is találtam már az emberek a saját lakásukban. Tartottál már kincskeresést a saját házadban? Ha úgy gondolod, hogy butaság az egész, nagyon tévedsz. Ezek az emberek ugyanis milliókat érő ereklyékre bukkantak az otthonukban. Némelyik relikvia egészen különleges, de akadnak köztük bizarr darabok is. Nézzétek: Egy amerikai háztulajdonos ezeket az érméket egy rejtett széfben találta Szerelmeslevelek, amelyeket egy első világháborús katona rejtett el a ház falában Ez a rozsdás kést egy mennyezetbe falazták be Valaki több mint 4000 játékdarabkát talált a padlódeszka alatt Hátborzongató: egy ember rábukkant egy táskára az otthonában, tele pénzzel, ezüsttel, videokazettákkal és egy felirattal: “ments magad!” Egy pár pedig egy ötven éves széfet fedezett fel a fal belsejében 51,000 dollárral, egy üveg whiskyvel és egy EF Schumacher-könyvvel Egy amerikai férfi pedig hatalmas, pénzzel megtöltött szemeteszsákokat talált, amelyeket vissza is adott a jogos tulajdonosának Ólomüveg ablakokra is bukkantak már a téglák közé rejtve Amikor egy család felgörgette a szőnyegüket, egy hatalmas Monopoly-táblát fedeztek fel Ezt a ritka, orosz bábut egymillió dollárért adta el a szerencsés férfi Egy kaliforniai pár vintage, mexikói ékszerekre bukkant a fürdőszobájukban Ez a képregényt is befalazta valaki – 175,000 dollárért adták el Valaki egy 40 éves befőttesüveget talált a lakásában, teli kukoricával Ebben a titkos szobában egy tonna lőszert, gránátot és fegyvert fedeztek fel Egyszer egy háztulajdonos az alagsorban egy egész cselédkonyhára bukkant Ez a házaspár pedig egy középkori kutat talált a padlójukba fúrva Norvégiában egy aláírás nélküli Van Gogh-festményt találtak a padláson Ő pedig egy 23 éves kólára bukkant De találtak már ősi maja festményeket is egy ház legaljában Egy pár pedig ezt a 2000 éves leletet fedezte fel Ennek a megtalált újságnak címlapján a Kennedy-gyilkosságról írnak forrás: vilagunk.net
Szeméttel volt teli egy elpusztult gyilkos bálna gyomra
A dél-afrikai partoknál, az óceán hullámai egy hatalmas, elpusztult kardszárnyú delfin tetemét mosták a partra még december elején. Az öt és fél méter hosszú tetemet a hatóságok felboncolták, mert kíváncsiak voltak, mi okozhatta az állat pusztulását. A kutatók döbbenten nézték, mi volt az állat utolsó vacsorája “A bálna teljesen egészségesnek tűnt, nem voltak rajta sérülési nyomok. A vérvétel azonnal bizonyította, hogy a cetet megmérgezték, ezért felboncoltuk, mert kíváncsiak voltunk a gyomrának a tartalmára. Miután felvágtuk, ledermedtünk, mert megláttuk a bálna utolsó vacsoráját. Ebben a gyomorban volt minden: cipőtalp, cipőfűző, mobiltelefon töltő, ételízesítő és különféle cukros zacskók. Azt régóta tudjuk, hogy a part melletti öböl nagyon népszerű a turisták körében, de hogy ennyit szemetelnek, erről eddig nem volt tudomásunk. Ha nem vigyázunk, a szemétdombok ellepik a sekély vizeinket, ezért gyorsan kell cselekednünk. Ha nem teszünk semmit, hamarosan eltűnik a part menti állatvilágunk.”- mondta Dr Geenith Penry a helyi állatklinika igazgatója. Fotó: Facebook/Orca Foundation Fotó: Facebook/Orca Foundation Fotó: Facebook/Orca Foundation forrás: erdekesvilag.hu
Az élet szeretetére buzdít egy Törökországban feltárt 2300 éves mozaik
Légy vidám, éld az életed – hirdeti egy ógörög nyelvű felirat azon az időszámításunk előtti 3. évszázadban készített üvegmozaikon, amelyet a törökországi Hatay tartomány Antakya városában találtak meg a régészek egy ásatáson – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Demet Kara, a Hatayi Archeológiai Múzeum régésze azt mondta, hogy a mű páratlan Törökországban. Hasonló mozaik is csak Olaszországban található, de a most feltárt aprólékosabb, ráadásul 2300 éves. A kutató kifejtette: 2012-ben kezdtek el dolgozni a területen a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium engedélyével, mivel a település drótvasút-projektjének munkálatai során akkor még ismeretlen romegyüttesre bukkantak. A jelenleg vizsgált réteg a római kor hellenisztikus időszakát tükrözi, akkor a város neve még Antiókia volt. A szakember arra emlékeztetett, hogy Antiókia az akkor ismert világ harmadik legnagyobb városának számított, gazdag kulturális élettel, mozaikiskolákkal. A Gaziantep tartományban fekvő Zeugma antik települést a tudományos feltételezés szerint Antiókiában képzett mesterek munkái díszítik. A vizsgálatok megállapították, hogy az alkotás egy ház étkezőjének a padlóját ékesítette. A lelet három jelenetet ábrázol, de a tudósok a legkifejezőbb kép alapján a “csontváz mozaik” nevet adták neki. A műnek ez a része fekete hátterű, a központi alak körül egy kenyér és egy amfóra foglal helyet. Kara rávilágított, hogy a római korban az elitosztály számára két tevékenység különösen fontos volt. Az egyik a fürdőzés, a másik a vacsora. Az első jelenetben egy fekete bőrű figura lapáttal pakolja a tüzet. Ez a fürdőt jelképezi. Az alkotás középső képén egy napóra látható, alatta egy korabeli ruhát viselő fiatal férfi, aki a szerkezet felé rohan, valamint a fiú háta mögött az egyik kopasz szolgája. A napóra 9 és 10 óra között áll. Az este 9 óra a rómaiaknál a fürdő idejét jelentette. Az este 10 óra a vacsora kezdetét mutatja, amelyet a fiatal igyekszik elérni. Elkésni illetlenség, a képen erre felirat utal. A régész az utolsó jelenet, a mozaiknak nevet adó kép kapcsán arra is kitért, hogy a csontváz “jópofa”, hiszen a kezében korsót tart, mellette pedig kenyér és bor pihen. Az ásatás a városi önkormányzat támogatásával tovább folytatódik. forrás: erdekesvilag.hu
18+: Így néz ki egy bordélyház belülről – fotók
Szatén, buja fények, tükrök: megmutatjuk, hogyan fest egy frankfurti bordélyház belülről. A fotókat Jasper White készítette. A helyiségeket egytől-egyig azok a lányok rendezték be, akik ezeket a szobákat bérlik. Mindegyik szoba a kliensek igényeit igyekszik kielégíteni. forrás: nlcafe.hu
Csernobil 30 éve: képek akkor és ma
Nemegyszer hallottam szüleimtől, nagyszüleimtől arról a fekete felhőről, amit a Szovjetunió felől hozott a szél. Bár nem értettem, mi történt, mégis egy életre megjegyeztem Csernobil nevét. A nukleáris katasztrófa 30 éve történt. 1986. április 26-án a csernobili Lenin atomerőmű 4-es reaktora hajnali 1:23:58-kor kigyulladt, majd percekkel később bekövetkezett az emberiség történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Az évszám és a név örökre bevésődött az agyunkba, utóhatását pedig mind a mai napig nem heverte ki a vidék. Képpárokban mutatjuk meg, mennyi minden (nem) változott Csernobil területén az elmúlt 30 évben. Óvoda 1986-ban és ma Az atomkatasztrófa legkisebb áldozatai akkor, és ma Zöldségek sugárzásának mérése akkor, és ma Üres lakótömbök akkor, és ma Radioaktivitás mérése akkor, és ma A sugárzás számokban akkor, és ma Óvoda a katasztrófa utáni napokban, és ma Vidámpark akkor, és ma Elhagyott otthonok akkor, és ma Csernobil gyermekei akkor, és 30 évvel később forrás: nlcafe.hu
30 év elteltével még mindig súlyos terheket ró Ukrajnára a csernobili katasztrófa
Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát. 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a nukleáris baleset által érintett Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában máig összesen több mint ötezer olyan személyt jegyeztek fel, akik a nukleáris baleset idején 18 évesnél fiatalabbak voltak, és a katasztrófa után pajzsmirigyrákban betegedtek meg. Nemzetközi és ukrán szakértők egyöntetűen rámutatnak arra, hogy az 1986-ban történt csernobili atombaleset előtt gyerekeknél szinte egyáltalán nem fordult elő az említett országokban pajzsmirigyrák, így a megbetegedések magas száma egyértelműen a nukleáris baleset következménye. Nem bizonyítható ugyan közvetlen kapcsolat, de egyes ukrán szakértők rámutatnak arra, hogy a második generációban, azaz a katasztrófa idején nagy sugárdózisnak kitett akkori gyerekek gyermekeinél megnövekedett számban fordul elő Ukrajnában törpenövés, cukorbetegség, leukémia és egyéb daganatos megbetegedés. Azt azonban már korábban lejegyezték, hogy nagy számban születtek törpenövésű borjaik azoknak a szarvasmarháknak, amelyek hosszabb ideig voltak kitéve radioaktív sugárzásnak a csernobili zónában, így nem kizárt, hogy embereknél is hasonló mutáció öröklődhet. Tavaly júliusi adatok szerint Ukrajnában jelenleg 4186 személy kap állandó havi állami támogatást a csernobili katasztrófával összefüggésben szerzett tartós egészségkárosodás miatt. Közülük 855-en elhunyt házastársuk után kapják a rokkantsági nyugdíjat. Vannak azonban, akik idegenforgalmi úticélnak tekintik az egykori tragédia helyszínét. Ukrán híradások szerint az extrém turizmus egyik közkedvelt célpontja lett a csernobili zóna, benne a szellemváros, Pripjaty. Egyes “irodák” szerveznek olyan illegális látogatásokat, amikor kísérővel a kerítés résén át, mindenféle ellenőrzést és biztonsági óvintézkedést figyelmen kívül hagyva viszik be a turistákat, akik kívánság szerint az éjszakát is a zónában tölthetik. Szerveznek továbbá – legális és illegális – vadászatokat, horgászatot is a területen. Ma is gyakran buknak le tolvajok, akik a zónából sugárzó fémeket és fát csempésznek ki, a korábban ott lakók személyes tárgyait fosztogatják, amelyek később a feketepiacokon tűnnek fel. Létezik viszont legális fa- és fémkereskedelem is, ez esetben hatósági dokumentumokkal igazolják a szállítócégek, hogy a zónából származó fém vagy fa radioaktivitási szintje nem haladja meg az egészségre veszélyes mértéket. A szakemberek azonban már több tervet is kidolgoztak arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani a katasztrófa által sújtott környéket. Az egyik ilyen lehetőség, amely már a megvalósulás felé halad, hogy atomtemetőt hoznak létre a területen. Az elhasznált fűtőelem-tároló ötlete már évekkel ezelőtt felvetődött, de megvalósításához csak 2014 augusztusában láttak hozzá az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat és az amerikai Holtec között létrejött szerződés alapján. Egy másik kormányzati elképzelés az, hogy a területen alternatív energia előállítására alkalmas eszközöket állítsanak fel. A terv megvalósításához először az atomerőmű körüli, mintegy 260 ezer hektáros tiltott övezetet 30 kilométeres sugarúról 10 kilométeresre csökkentenék. Ukrán kormányzati források szerint a különleges ipari terület kijelöléséről szóló törvényjavaslatot már kidolgozták, de még nem terjesztették a parlament elé. Egy másik lehetőség a repcetermesztés a területen, amiből bioüzemanyag állítható elő. A szakemberek szerint a repce olyan növény, amelybe nem épülnek be a radioaktív szennyezőanyagok. A napokban jelentette be a csernobili atomerőmű igazgatója, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése. forrás: erdekesvilag.hu
Ritka állatfajok népesítik be Csernobil térségét
Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget. Harminc éve, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty város mellett létesített Lenin atomerőmű négyes reaktorát két robbanás vetette szét, majd nukleáris olvadás következett be. Az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, közülük sokan megbetegedtek a sugárszennyezés hatására. A baleset a természetet is súlyosan érintette: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló és rovar tűnt el. A továbbra is erős radioaktív terheltség ellenére az állatok száma és a faji sokszínűség folyamatosan növekszik. “Amikor elmentek az emberek, visszatért a természet” – mondta Denisz Visnevszkij biológus, aki a sérült reaktor körüli lezárt területen dolgozik. A tudós szerint a radioaktivitás nem múlik és érezteti negatív hatásait. A régióban élő állatok például kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el. “Ezek a negatív hatások azonban nem annyira jelentősek, mint az a tény, hogy az ember már nem avatkozik közbe” – véli a kutató. A tiltott területet a katonaság ellenőrzi, hivatalosan senki sem élhet ott. Háromszáz, többnyire idős egykori lakó ennek ellenére visszatért otthonába. A természetet viszont úgy tűnik, nem zavarja ez a néhány ember: a kihalt helyén új, egészségesebb erdő nőtt, olyan ritkává vált őshonos állatok tértek vissza, mint a például a hiúz. Csak azok a fajok tűntek el teljesen, amelyek főleg a szántóföldekről vagy az emberek szemetéből válogatva táplálkoztak, például a gólyák, a verebek és a galambok. A csernobili térség egykori szántóföldjein ugyanakkor mintegy száz, egyébként kihalástól fenyegetett ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló) vágtáz: egy csapatnyi ló leszármazottai, melyeket 1990-ben egy kísérlet keretében telepítettek a tiltott zónába. A faj láthatóan megvetette lábát a sugárfertőzött területen. Visnevszkij ugyan a “természet reneszánszáról” beszél, más tudósok kevésbé euforikusan vélekednek a helyzetről. “Bizonyos állatok természetesen elterjednek azokon a területeken, amelyek elszigetelődnek. Ez azonban nem terelheti el a figyelmet a sugárzás végzetes következményeiről, hiszen az még a kakukk hangjára is hatással van” – fogalmazott Tim Mousseau biokutató, aki csoportjával évek óta vizsgálja a csernobili biodiverzitást, újabban pedig a japán Fukushimában is dolgozik. Visnevszkij azonban bizakodó: úgy véli, hogy ha az erdő egyszer elterjed az elhagyott vidéken, tovább színesedhet az állat- és növényvilág. “Valószínűleg ezek az állatok az egyetlen pozitív következményei ennek a szörnyű tragédiának” – mondta a tudós. forrás: erdekesvilag.hu