18+ A nagy szexpóz-mustra: Így szeretnek hancúrozni a férfiak
Szeretnéd egy kicsit feldobni a szexuális életeteket? Böngészd át az összeállításunkat, és tudd meg, mely szexpózokat imádják a legjobban a pasik! Ha a nő van felül A legtöbb pasi azonnal tűzbe jön, ha a barátnője meglovagolja, ilyenkor ugyanis a nő veszi a kezébe az irányítást. Ha legközelebb összebújtok, ne félj egy kicsit uralkodni rajta: lökd az ágyra, és juttasd el a csúcsig! A férfi is szereti néha átengedni az irányítást Kutyapóz A gyengébbik nem képviselői annyira nem rajonganak ezért a pózért, mivel úgy érzik, kicsit megalázó, Nem úgy a férfiak, akik egy ilyen helyzetben minden hatalmi vágyukat kiélhetik a kedvesükön. Ráadásul a kutyapóz mélyebb behatolást biztosít, ami, lássuk be, egyik pasi számára sem elhanyagolható szempont. Állva El tudod képzelni, ahogy a barátod levetkőztet, erélyesen nekinyom a konyhapultnak, és állva magáévá tesz? Nos, az erősebbik nem tagjainak a fejében is élénken él ez a kép, úgyhogy nem véletlen, hogy ennyire imádják az álló pózt. Kiskanál-nagykanál Ez az oldalt fekvős póz azért tartozik a férfiak kedvencei közé, mert a behatolás hátulról, viszonylag könnyedén történik, ráadásul olyan közel lehetnek a partnerükhöz, amilyen közel csak tudnak. Ha eddig még nem tetted, barátkozz meg a kiskanál-nagykanál felállással: igazi „lusta”, kényelmesen leheveredős póz, ahol teljesen átadhatod magad az élvezetnek! A kiskanál-nagykanál póz nem csak alvásnál válik be Misszionárius Bár sokan ezt tartják a legunalmasabb póznak, a férfiak megőrülnek érte. Hogy miért? Szabadon csókolózhatnak a párjukkal, ők irányíthatnak, és ha úgy tetszik, mélyen a szerelmük szemébe nézhetnek. Ebben a pózban tudnak a testek a legjobban kommunikálni egymással, hiszen a szoros összefonódás miatt a másik minden rezdülését érezni lehet – használd ki! Széken ülve, hátulról Ültesd le őt egy székre, majd foglalj helyet rajta úgy, hogy háttal legyél neki, és indulhat a menet! A férfiak odavannak azért, ha jól meg tudják ragadni a nőt, és ha látják a popsijukat „munka közben”. A klasszikus, „nő van felül” póztól azért jobb egy fokkal a székes változat, mert a pasi úgy érzi, az ő kezében van a gyeplő. forrás: femcafe.hu
A XX. század egyik leghidegvérűbb sorozatgyilkosa: John Wayne Gacy, a Bohóc
John Wayne Gacy a XX. század egyik leghidegvérűbb sorozatgyilkosa. 33 áldozat vére tapad a kezéhez, akiket sorra meg is erőszakolt, megkínzott. Megbánást sosem tanúsított, gyilkosságai sokáig felderítetlenek maradtak. Bűneiért 1994-ben kivégezték. John Wayne Gacy 1941-ben született, és középosztálybeli családban nevelkedett- Szülei katolikus hitben nevelték őt és lánytestvéreit, iszákos apjával való rossz kapcsolata ellenére nem volt egyéb lelki problémája. A cserkészmozgalomnak is tagja volt. Gacy úgy döntött, nem fejezi be középiskolai tanulmányait, helyette Las Vegasba költözik, természetesen nem járt szerencsével, még munkát sem talált végzettségek hiányában. Miután az elszegényedett férfi hazautazott, sikerült elvégeznie egy üzleti iskolát, melyet kiváló eredménnyel végzett el. Sikerült állást találnia egy cipőtársaságnál, majd előléptették és a springfieldi ruhaipari részleg vezetője lett. Munka mellett polgárőr is volt és a katolikus egyletnek is tagja volt. 1964-ben feleségül vette a nála fiatalabb Marlynn Myerst. Apósa a Kentucky Fried Chicken Iowában lévő hálózatát birtokolta, és nemsokára veje is vezető beosztásba került. Gacy fáradhatatlan munkája révén az étteremlánc forgalma növekedett, és a család is gazdagodott. Felesége gyermeket szült; először egy fiút, majd egy évre rá egy lányt. A fordulópont 1968-ban Gacy-t szodómia vádjával bíróság elé citálták. A vád szerint a férfi egy állásinterjú során egy Mark Miller nevű fiatalt megkötözött és megerőszakolt. Gacy azzal védekezett, a fiú kínálta fel magát pénzért, de kiderült, hogy felbérelt viszont egy férfit, verje össze Millert, hogy ne tegyen vallomást. Tíz évet kapott, de jó kapcsalatai és magaviselete miatt mindössze 18 hónap után szabadon engedték. Felesége elvált tőle, és apja halálhírét is megtudta. Chicagóban, egy étteremben vállalt munkát szakácsként, majd 4 hónappal később elköltözött a családi házból. Ismét az emberek bizalmába férkőzött, szintén társadalmi munkákat vállalt, de közben tovább molesztálta a fiatal fiúkat. 1971-ben újfent bíróság elé került egy fiú megerőszakolásáért, a sértett fiú azonban nem jelent meg a tárgyaláson, így ejtették a Gacy ellen felhozott vádakat. 1972. június 1-jén megkötötte második házasságát Carole Hoff-fal. A kétgyermekes családanya ismerte jövendőbelije múltját, ám abban a hiszemben volt, hogy a férfi letett perverz szokásairól. A szomszédok arra panaszkodtak, hogya háza felől kellemetlen szagok terjengtek. Lilli, a szomszédasszony meggyőzödése az volt, hogy biztos a padló alatti döglött patkányok bűzlenek annyira. Gacy a kerti mulatságok alkalmával szívesen öltötte magára Pogo bohóc szerepét: piros, kék és fehér színekkel festve ki arcát, hatalmas parókát viselve szórakoztatta a környékbeli gyerekeket. Volt olyan parti is, amelyen kétszázon felül volt a vendégek száma. John Wayne Gacy vállalkozást alapított, ami festéssel, dekorálással foglalkozott. Fiatal fiúkat alkalmazott, akiket rendszeresen molesztált. 1976-ban második felesége is elvált tőle, miután a férfi bevallotta, hogy a fiatal fiúkhoz vonzódik és homoszexuális magazinokra is rábukkant a felesége. Az áldozatok Gacy beteges vágyai kielégítéseképp fiatal fiúkat és férfi prostituáltakat gyilkolt meg. Nem egy alkalommal saját beosztottjait gyilkolta meg, például mert nem akart nekik bért fizetni. Gacy gyilkosságai sokáig felderítetlenül maradtak, mert a fiúk és férfiak rendszerint nyom nélkül tűntek el. Összesen 33 áldozata volt. Két férfi élte túl a találkozást: David Daniellel 1977-ben akart kikezdeni Gacy. Felajánlotta, hogy kiviszi a buszpályaudvarra, de Daniel hétszer utasította el, pedig Gacy marihuánát is felkínált. A másikuk Jeffrey Ringall, aki beszállt Gacy autójába, aki kloroformmal tette ártalmatlanná. Mikor felébredt, kikötözve feküdt egy házban, ahol a kéjenc különböző módszerekkel kínozta és erőszakolta meg. Elájult, de mikor felébredt, ruháiban találta magát egy parkban. Hibába értesítette a rendőrséget, a kevés információval nem tudtak mit kezdeni. A titok feltárul A sorozatos panaszok miatt egyre jobban felfigyeltek Gacy-re. Házkutatást tartottak nála 1978-ban, lakásában több jogosítványt, gyűrűt, drogot találtak, nem beszélve a számos késről, bilincsről, fegyverről, és szexuális segédeszközről. Három autót foglaltak le tőle. Miután közölték Gacy-vel ezeket, ő mindent megtagadott, és semmit sem írt alá. Mivel egyéb bizonyíték nem volt ellene, hazaengedték. Később a rendőrség visszatért házába és felásták a pincét, ahol egy holttestre bukkantak. Gacy vallomást tett, hogy legkevesebb 30 embert ölt meg és ásott el a ház környékén. Volt, akiket egyszerűen a közeli folyóba dobott be. Kiderült az is, volt, mikor egy nap több gyilkosságot is elkövetett. 1979 februárjára előkerült az összes holttest. A per 1980 februárjában kezdődött a tárgyalás. Az ügyvéd azzal próbálta menteni a menthetőt, hogy Gacy beszámíthatatlan volt a gyilkosságok elkövetésekor, viszont a tanúk ezt rendre megcáfolták. A vállalkozása beosztottjai is ellene vallottak végig, mondván rendszeresen zaklatta őket. Gacy annyit mondott a vádakra, az egyetlen bűne, hogy engedély nélkül temetőt üzemeltetett. Március 13-án az esküdtszék bűnösnek ítélte a férfit. Méreginjekció általi halálra ítélték, amit 14 siralomházban töltött év után végeztek el. Utolsó szó jogán ennyit mondott csak: „nyaljátok ki a seggem!”. Halála előtt sokat festett, később ebből 24 képet nyilvánosan, az túlélő áldozatok és azok hozzátartozói jelenlétében égettek el. Forrás: alfahir.hu
Az öngyilkosok erdeje
A japán mitológiában a démonok lakhelyeként számon tartott sűrű rengeteg, Aokigahara a valóságban is létezik, és a San Francisco-i Golden Gate híd után a világon második helyen áll az ott elkövetett öngyilkosságok számát tekintve. A mintegy 35 négyzetkilométer területű, hírhedt erdőség a Fuji-hegy lábánál fekszik. Látványosságokban gazdag, gyönyörű természeti kincs, különleges szikla- és jégbarlangjai és az érintetlen zöld szépsége sok látogatót vonz magához. Azonban Aokigahara (jelentése: megfelelő hely a halálhoz) nem elsősorban a fenséges látványról, vagy a burjánzó növényzetről ismert széles körben. A japán mitológiában a démonok lakhelyeként emlegetett vadon a valóságban is rengeteg szörnyűségnek volt már helyszíne. A múltban ez az erdő az egyik legnépszerűbb hely volt az úgynevezett „ubasute” véghezvitelére. Ez a szó azt a régi japán szokást takarja, amikor az idős, legyengült, a társadalom számára már „hasznavehetetlen” embereket a rokonaik kikísérték egy elhagyatott helyre, majd otthagyták őket. Az idősek aztán hamarosan éhen, vagy szomjan haltak. Sokak szerint ezek a magukra hagyott lelkek azóta is a fák között kísértenek. Legalább ennyi halál oka volt azonban az öngyilkosság is Aokigaharában. Az állatok igen alacsony létszáma miatti síri csend közkedveltté tette az erdőt az életüktől szabadulni kívánók körében. Az ’50-es évek óta több mint ötszázan követtek el itt öngyilkosságot! Az évek előrehaladtával egyre többen és többen döntöttek úgy, hogy a misztikus rengeteget választják haláluk helyszínéül. A megdöbbentően nagy szám miatt a 70-es évektől kezdve tartanak amolyan „holttest-keresést” rendőrök, újságírók és civilek részvételével, melynek során megkeresik, összegyűjtik a hullákat, hogy aztán családjuk eltemethesse őket. Emellett japán és angol nyelvű táblákat is sokfelé helyeztek el, amelyeken életigenlő, bíztató mondatok fogadják az elkeseredett látogatót. 2004-ben egy, a „Fák tengere” című, Aokigaharáról szóló japán film rendezője által elejtett mondat miatt egy új célközönsége is lett a helynek. Takimoto Tomojuki ugyanis azt állította, hogy forgatás közben egy majdnem egymillió forinttal megtömött pénztárcát talált a fák között, amelyet valószínűleg egy halálba készülő dobott el utolsó perceiben. Azóta meggazdagodni vágyók is előszeretettel próbálkoznak hasonló, pénz és értéktárgyak utáni kutatásokkal az erdőben. Érthető okokból rengeteg rémtörténet és kísértethistória kering szerte a világon, melyeknek Aokigahara a főszereplője. Több olyan elbeszélés is van, amelyben saját tapasztalataikat osztják meg az odalátogatók, akik hátborzongató élményekkel gazdagodtak a túra során… Ezek közül olvasható most az egyik legrészletesebb, ismeretlen eredetű írás, ami egy, az erdőt végső elkeseredésében felkereső ember története. A kis noteszt, amibe ezeket a sorokat alig olvasható kézírással feljegyezték, egy nagy kiterjedésű vértócsa mellett találták meg Aokigahara sűrűjében, 2012. március 31-én, egy szokásos holttest-kereső akció felderítői. „Aokigahara egekig nyúló fáinak sötét és véres történelme van. Japán és a világ különböző részeiről érkező turisták a tizenkilencedik század óta ugyanazzal a céllal jöttek ide: hogy véget vessenek életüknek a „Fák Tengerében”. Ma, 2012. március 28-án én is emiatt látogattam erre a hírhedt helyre. Nem voltam még teljesen biztos a döntésemben… régóta motoszkál a gondolat a fejemben, sokat tanakodtam rajta, hogyan kéne csinálni a dolgot. Először adta magát az ötlet: felakasztom magam egy hatalmas fa vastag ágára. De aztán eszembe jutott, mi lesz, ha nem törik ki a nyakam és hosszú percekig, akár órákig csak lógok ott szörnyű kínok között? Nem akartam sokáig szenvedni. Azt akartam, hogy hamar vége legyen… felmerült, hogy gyógyszert szedek be, de az nem biztos megoldás. Melyik gyógyszerből és mennyit kéne bevenni, hogy ne csak kihányjam, vagy rosszul legyek, aztán valaki megtaláljon és kimossák a gyomrom? Aztán bevillant, hogy halálos sebet ejtek magamon. Vettem is egy nagyon éles borotvát, amit magammal vittem az erdőbe. Azonban a következő néhány óra eseményeinek köszönhetően a terveim szertefoszlottak és sokkal inkább akartam elmenekülni és megóvni az életem, mint eldobni azt magamtól. Ha ez nem drámaian ironikus, akkor nem tudom, mi az. Mikor megérkeztem a Fák Tengerébe, közeledett a napnyugta. Arra gondoltam, megvárom, míg besötétedik, hogy elkerüljem a turisták kíváncsi pillantásait. Sötétedés után épeszű ember úgysem marad ezek között a fák között. Kivéve persze, ha hasonló céllal érkezik, mint én… Mikor már alig láttam valamit magam körül, elértem egy helyre, amit megfelelőnek találtam. Végig úgy éreztem azonban, hogy nem vagyok egyedül. Idegesített, hogy ilyen hétköznapi, cseppet sem emelkedett gondolatok járnak a fejemben, mint, hogy nem szeretném, ha valaki itt leskelődne a közelben és szemtanúja lenne annak, ahogyan véget vetek szenvedéseimnek. Nyugalmat akartam, emberi társaságot végképp’ nem. Úgy döntöttem, kicsit tovább megyek, beljebb a sűrűbe, hogy biztosan egyedül lehessek. Sötétedett már, de annyi világosság még volt, hogy a közvetlenül magam körül lévő dolgokat jól lássam. Először nagyon megrémített, amikor egy holttestet pillantottam meg, alig egy méternyire felettem, egy faágról lógni. Aztán örömtelien hamar felváltotta a félelmet a megnyugvás érzése. Ami olyan nehéznek, szinte már-már lehetetlennek tűnik, mégis lehetséges. Meghalhatok itt, ahogy elterveztem. Ahogy mentem előre, egyre beljebb és beljebb, további hullákra bukkantam, akik vagy felakasztva lógtak, vagy a fák alatt hevertek élettelenül. Hátborzongató volt, de ezért jöttem ide. Együtt éreztem velük. Furcsa kimondani, de felnéztem rájuk. Gratuláltam nekik a sikerhez. Aztán megint azt éreztem, hogy nem vagyok egyedül. Mármint élő ember pillantását éreztem a hátamon. Ez sokkal jobban megijesztett, mint a holtak körülöttem. Lehetetlen, hogy valaki követni tudott volna a sötétben úgy, hogy ne halljam meg, hogy a közelben lépked. Kizökkentem természetellenes nyugalmamból. A következő akasztott feje, mintha utánam fordult volna… tudtam, hogy ez nem lehetséges. Nem hiszek szellemekben, meg mindenféle legendákban. Az emberek túlmisztifikálják az öngyilkosságot és úgy általában a halált. A nap teljesen lenyugodott. A Szél-barlanghoz tartottam. Szerettem volna, ha a világnak ezt az apró kis szépségét látom utoljára, mielőtt itt hagyok mindent. De a sötétben megbotlottam és elestem az ösvénynek alig nevezhető, sűrűn benőtt kis csapáson. Egyszer csak rádöbbentem, hogy az átláthatatlan rengeteg közepén vagyok, koromsötét van, és nem tudom, merről jöttem, vagy merre kéne tovább mennem, hogy a barlanghoz jussak. Nem kellett sok idő, hogy észrevegyem, a sötétben letértem a napközben is alig kivehető régi kis csapásról. Ahogy a fák sűrű össze-visszaságában vergődve próbáltam visszatalálni egy ismerős ponthoz, egyre több és több holttest került a szemem elé. Elődeim is a csendes, eldugott zugokat kereshették az utolsó percekre, vagy úgy jártak, mint én, elvesztek ezen a borzalmas helyen és nem látták értelmét további bolyongásnak, inkább minél hamarabb túl akartak esni
Rejtélyes lény harapja le a háziállatok fejét egy faluban
Senki sem tudja, hogy milyen ragadozó áll a támadások hátterében. Rettegnek az Ohaingu falu környékén az emberek, akik napok óta nem mernek kilépni a házukból, ugyanis a területen egy rejtélyes ragadozó szedi az áldozatait. A titokzatos lény eddig több tucat kecskét gyilkolt meg úgy, hogy csak a fejüket harapta le. A helyiek elmondták, hogy nagyon félnek attól, hogy összefutnak a támadóval, akinek az áldozatait még a kutyák sem merik megközelíteni, sőt, az elmúlt napokban ők is rendkívül furcsán viselkednek. A falu vezetője szeretne véget vetni a rettegésnek, ezért profi vadászokat kért meg arra, hogy találják meg a ragadozót, és lőjék ki, ha másképpen nem tudják elfogni. A környéken az is problémát jelent, hogy a helyiek nem tudják biztonságos helyre vinni a háziállatokat, amik így ki vannak szolgáltatva a rejtélyes lénynek. A vadászok elmondása szerint, ennél is nagyobb baj az, hogy a lakosok nem gyűjtik össze a leharapott fejű tetemeket, amelyeknek bűze felkeltette más ragadozó állatok figyelmét. A vadászok jelenleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtalálják azt a titokzatos lényt, ami ilyen furcsa módon végez más állatokkal, és ezáltal egy egész falut képes terrorizálni. forrás: paranormal.hu
A holtak hangja
A technológiai fejlődés adta lehetőségek spirituális kiaknázásáról és a szellemekkel való kapcsolatfelvétel tudományos lehetőségéről először Thomas Alva Edison nyilatkozott 1920. október 30-án, nem kisebb sajtóorgánum, mint a Scientific American hasábjain. Az akkor 73 éves feltaláló beváltotta, hogy olyan eszköz létrehozásán fáradozik, amelyet a másik életben élő személyiségünk meg tud mozgatni, vagy hatással lehet rá. Ez volt az első próbálkozás azok közül, amelyek a szellemekkel való kapcsolatteremtést technikai eszközökkel kívánták megvalósítani, de Edison halála miatt a szerkezet befejezése már nem sikerülhetett. Tizenöt évvel később, a rádió tökéletesítésén fáradozó Guglielmo Martoní szintén egy, a szellemvilággal kapcsolatot létesítő készüléken dolgozott, de Edisonhoz hasonlóan ez a készülék sem készülhetett el a fizikus 1937-ben bekövetkezett halála miatt. Bár a háború kitörése az ilyen kísérleteknek véget vetélt a technika fejlődésére óriási hálással volt. Hatalmas fejlődésnek indult az elektronika, a rádiózás és szinte mindenféle kommunikációs tevékenység. Megvalósul! a televízió, a rögzített képfelvételek nagy távolságra történő továbbításának eszköze, és a sort még hosszasan folytathatnánk. A rádió a háború mindennapos, elengedhetetlen eszközévé vált, és a hangok lemezre rögzítése sem jelentett már újdonságot. A 40-es évek közepén azonban egyre több olyan megmagyarázhatatlan eseményről érkezett jelentés, amikor a bombázókötelékeket irányító és figyelő rádióállomások furcsa zörejeket, emberinek tűnő hangokat, beszédfoszlányokat, sőt később konkrét üzeneteket is fogtak az éterből. Csakhogy ezeknek az üzeneteknek a feladói olyan pilóták voltak, akik napokkal, heteken korábban hős halált hallak légi hadviselés során… A halott pilóták adásai általában vagy egy már ismert eseményre, egy adott bárd cselekményre vonatkoztak, vagy közvetlenül a pilóta családjának, feleségének szóló személyes üzenetek voltak. Természetesen akkor mindezt az ellenség dezinformációs tevékenységének tartották, és a rádiósok közül csak kevesen vélték úgy, hogy az üzenetek valóban a túlvilágról jöttek. Húsz évnek kellett eltelnie, míg egy svéd feslő, zenész és filmproducer különös véletlen esete felkeltette a tudomány érdeklődését a titokzatos, semmiből jövő hangok iránt A svéd művész, Fridorich Jürgenson vidéki villája közelében madárhangok rögzítése közben valami mást is felvett hordozható magnetofonjára, ami halk emberi hangoknak, svéd ás norvég beszédnek tűnt. Mivel a villa melletti parkban akkor Jürgonsonon kívül senki sem tartózkodóit, a filmproducer úgy vélte, egy rádió adását sikerült rögzítenie, és mivel meglehetősen furcsállta a dolgot megismételte kísérletét Ismét kiment a parkba, és miután meggyőződött róla, hogy a közelében senki sem tartózkodik, bekapcsolta a magnót A visszajátszott felvételen ekkor újabb hangokat lehetett felfedezni, amelyek tulajdonosai ezúttal közvetlenül Jürgonsonhoz szóltak azt állítva, hogy az ő rokonai. A svéd kísértetei éveken át tartottak, majd 1964-bon megjelent Hangok a világűrből (Voices From The Universe) című könyvében bemulatta mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket fel évtized alatt sikerüli összegyűjtenie. A technikai spiritizmus tehát nem a képzelet szülötte. Több mint spiritizmus, de még nem igazi tudomány. A semmiből jövő titokzatos hangok létezése viszont alátámasztja a paranormális jelenségek létezéséi, míg a Bender-Jürgenson kísérletek Dr. Konstantin Raudlve eredményeivel és a goniométerrel kiegészülve egyértelműen új irányt szabnak a parapszichológiai kutatásoknak és talán a spiritizmus fejlődésének is… forrás: paranormal.hu
Harold, a démoni baba
Harold több embernek is fejfájást okozott az elmúlt években. Anthony nem fél a megszállt tárgyaktól, sőt, 2004-ben kifejezetten olyan dolgokat vásárolt az interneten, amelyekről az a hír járta, hogy szellemek kísértik. A férfi ekkor szerezte meg Haroldot, akinek a korábbi gazdája azonnal aggódni kezdett a vásárló miatt. Az 1930-as évekből származó, elég rossz állapotban lévő baba, azonban eleinte nem okozott gondot. Amikor megérkezett Anthony házába, akkor a férfi EMF detektorral vizsgálta meg, de az nem jelzett szellem aktivitást. A férfi kissé csalódottan fogadta el, hogy a szerzeménye nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de azért tett a baba mellé egy feszületet és szentelt vizet.baba2Néhány nappal később Anthony elvitte Haroldot az egyik barátjához, akivel felvételeket készítettek. Ezeket visszahallgatva döbbenten hallották, hogy valaki a „fogd be, ribanc” szavakat mondja a szalagon. Ez után a babával senki sem foglalkozott, majd 8 évvel később, 2013-ban újra elővették a tárolóból. Anthony képeket készített Haroldról, majd feltette az internetre a fotókat, amivel kapcsolatban több érdekes visszajelzés érkezett. Sokan állították, hogy megfájdult a fejük a képektől. Akadt, aki arra riadt fel az éjszaka közepén, hogy olyan érzése támadt, mintha Harold őt figyelné a sötétben. A babát később a jól ismert mexikói babaszigetre is el akarták szállítani, de végül maradt a gazdájánál. Később egy médium erősítette meg, hogy a babát szellemek szállták meg. A hír elterjedt, és egy televíziós társaság műsort készített, amelynek nézői közül többen arra panaszkodtak, hogy megfájdult a fejük. Habár a legfrissebb vizsgálatok szerint Haroldot démon szállta meg, Anthony mégsem fel, és továbbra is együtt él a babával. forrás: paranormal.hu
A nagy összeesküvés elmélet – Az Új Világrend és a megtervezett káosz ördögi szövetsége
A világpolitikában zajló kaotikus események, gazdasági válságok és háborúk hátterében egyes vélekedések szerint egy maroknyi hatalmasságból álló láthatatlan csoport, az illuminátusok aknamunkája érhető tetten. Az 1776-ban alapított és alig másfél évtizedet megélt illuminátus rendről néhány összeesküvés-elmélet úgy véli, hogy ténylegesen meg sem szűnt, és a világkormány létrehozásán ügyködik a nagypolitika kulisszái mögött. A modern kori felfogás szerint az illuminátusok olyan zárt, a világ néhány leggazdagabb és óriási befolyással rendelkező családja által alkotott informális csoport, amelynek legfőbb célja az Új Világrend (New World Order) létrehozása, és saját hatalmuk globálissá tétele. E felfogás úgy véli, hogy az illuminátusok egy globális összeesküvés, amely a Föld összes országa felett uralkodó, úgynevezett világkormány útján kívánja megvalósítani kizárólagos hatalmát. Az Új Világrendről szóló legismertebb összeesküvés-elmélet Milton William Coopertől, az amerikai haditengerészet egykori hírszerző tisztjétől, valamint John Colemantől, a James Bond-romantikából is ismert híres brit hírszerző szolgálat, az MI6 egykori titkosszolgálati ügynökétől származik. Cooper és Coleman nem általánosságokról beszélnek napjaink vélelmezett illuminátusaival kapcsolatosan, hanem nagyon is konkrét neveket, illetve pontokba szedett programot említenek meg. Az illuminátusokat állítólagosan alkotó családok között számos ismert, a közéletben és a nemzetközi pénzvilágban vagy gazdasági életben meghatározó szerepet játszó névvel találkozhatunk. Cooper szerint 13 család alkotja a modern kori illuminátust, közülük a legismertebbek az Astor, a DuPont, a Rockefeller, a Rothschild, a Kennedy, a Russell, az Onassis és a Morgan családok. Hogy miért éppen ennyiből, az egyesek által ördögi szimbólumnak tekintett 13 családból áll a világhatalomra törő feltételezett összeesküvő csoport, arra nincsen magyarázat. A „klán” családjai közé sorolt Kennedy família talán leghíresebb tagja John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35., hivatalát 1961. január 20-a és 1963. november 22-e között betöltő elnöke az egyik konteós elmélet szerint éppen azért esett a híres dallasi merénylet áldozatául, mert túl sokat tudott, és szembement az illuminátusok törekvéseivel. A Muszlim Testvériség is az illuminátusok találmánya lenne? Erre a költői kérdésre John Coleman híres, The Committee of 300 (A háromszázak bizottsága) című könyvében határozott igennel felel. Coleman szerint az illuminátusok informálisan, úgynevezett fedőszervezetek útján építik a világuralomra törő hatalmukat, amelyek közül a szabadkőművesség és a szcientológia a két legfontosabb álcázó szervezetük. Az illuminátusok meghosszabbított keze az 1954-ben életre hívott és a szabadkőműves páholyokhoz hasonlóan tökéletes titoktartás mellett működő informális tanácskozó testület, a Bilderberg-csoport, sőt – Coleman vélekedése szerint – még az 1927-ben létrejött szélsőséges iszlamista szervezet, a Muszlim Testvériség is. A világ egyik legnépesebb vallási közössége, a muszlim világ ugyanúgy nem kerüli el az illuminátusok figyelmét, mint a keresztény kultúrkörhöz tartozó országok, az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán át Európáig, illetve egészen Oroszországig terjedően. Coleman úgy véli, hogy az illuminátusok terveiben a Muszlim Testvériség lenne az iszlám világ megosztásának trójai falova, és a felette való befolyás megszerzésének legfontosabb eszköze. Az illuminátusok rendkívül zárt közösség, és senkit sem engednek maguk közé – így gondolják az egykori hírszerzők. A titkolózás olyan szintű, hogy még a fedőszervezetek tagjai sem tudják, hogy valójában ki is áll felettük, és ténylegesen kik irányítják őket. A szabadkőművesek és szcientológusok, valamint a Bilderberg-csoport állandó tagjai közül a legmagasabb szintű vezetők és néhányan a legbefolyásosabbak közül az illuminátusok úgynevezett informális, kívülálló tagjai, akik a kapott instrukciók „postásai” és végrehajtásuk felelősei. Természetesen az összeesküvés-elméletek az illuminátusok programját is ismerni vélik. A világ feletti globális uralom megszerzésének forgatókönyve több egymásra épülő és egymással összefüggő alapvetésre épül.Ezek együttes célja a társadalmak szélsőséges atomizálása, az egyének tudati manipulálhatóságának megteremtése, a felettük való korlátlan befolyás megszerezése végett. Ennek egyik eszköze a morális iránymutatást és normákat adó vallások lejáratása, valamint fokozatos felszámolása. Az illuminátusok fontos célja a konteós teóriák szerint a társadalom legerősebb sejtje, a családi kötelék fellazítása a házasság intézményének szétzilálásával. Ezt a szabadosság, a házasságon kívüli kapcsolatok, a szingli és genderkultusz, valamint a különböző szexuális devianciák propagálásával lehet elérni. A konteóhívők szerint a megvalósítandó programpontok közül a patrióta gondolkodásmód, a nemzettudat felszámolása az egyik legfontosabb, ezt a nemzeti hagyományok lejáratásával, ósdinak, maradinak nyilvánításával és az úgynevezett multikulturális társadalmak kiépítésével vélik megvalósíthatónak. A nemzeti kormányok és egyes nagyobb, közös kulturális gyökerekre épülő közösségek meggyengítésének másik legfőbb eszköze a globális gazdaság, benne az államok eladósításával, a protekcionista jellegű nemzetgazdasági szabályozók kiiktatásával és a transznacionális vállalatok igényeinek megfelelő szabályok kierőszakolásával. Az összeesküvés-elmélet szerint az illuminátusok a világkormány megteremtését a meglévő struktúrák káoszba döntésével akarja kikényszeríteni, akár egy újabb globális háború útján. Barruel, Robinson, valamint – többek között – Des Griffin és Jan Udo Holey szerint az elmúlt bő kétszáz év világrengető eseményei, köztük, az 1789-es Nagy Francia Forradalom, Napóleon színre lépése, az első és második világháború, sőt, még az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom, valamint Adolf Hitler hatalomra jutásának hátterében is az illuminátusok álltak. Magától értetődő, hogy az illuminátusfóbia képviselői napjaink világpolitikai eseményeinek hátterében ugyancsak a titokzatos háttérhatalom sátáni munkálkodását vélik felfedezni. A nehezen megfogható összeesküvés-elméletekkel általában nehéz vitatkozni, a tényekkel viszont nem lehet. A felvilágosodás kora, a fény századának is nevezett 18. század, a francia enciklopédisták, Diderot, D’Alambert, Helvétius, továbbá Rousseau és Voltaire, valamint Immanuel Kant, David Hume és Hegel munkássága fordulópontot jelentett az emberi gondolkodás történetében. Nem véletlen, hogy az illuminátus rend is a világjobbító eszmék jegyében jött létre 1776. május 1-jén a bajorországi Ingolstadtban. Alapítójának, Adam Weishaupt ingolstadti filozófusnak, a vallásjog professzorának az állam nélküli társadalom volt a víziója. Az illuminátus rend kezdetben csak alig néhány tagot számlált, nem volt több egy kisebb kávéházi klubnál. A társaság életében Adolf Knigge báró 1780-as belépése gyökeres változást jelentett. Knigge 1782-ben a szabadkőműves páholyok mintájára átszervezte a rendet. A társaság élén álló elnöki kollégium, az úgynevezett areioszpagosz vált az illuminátusok legfőbb vezető testületévé. Alig néhány év leforgása alatt a Német-római Birodalom 70 városában és bizonyítható módon Svájcban létesültek szabadkőműves mintára páholyok. Az illuminátus rend társadalomról alkotott felfogása a libertiánus utópiák világához tartozott. Az egyén felszabadítása volt a célja a katolikus egyház és az államhatalom despotizmusa alól. Az illuminátus legfőbb titka, az úgynevezett arkánum, a saját erkölcsi-uralmi rendszerük jövőbeli kiterjesztése az egész világra. Az arkánumról azonban csak a rend legfelső vezetése, az arioszpagosz tudhatott, az alsóbb szinten álló tagok és a frissen belépettek, a novíciusok nem voltak beavatva a végső cél titkába. Az illuminátus rend az egyén szabadságát, a „despotizmus alóli felszabadítását” az állam nélküli uralom megteremtésével gondolta
A chemtrail igaz története
A chemtrail napjaink egyik legnagyobb konteóslágere, és a népszerűsége sehogy sem akar csökkenni. Hiába a tudományos ellenérvek, a hívői hajthatatlanok. Egy friss kutatás szerint például még attól az álhírtől sem inogtak meg, hogy a háttérhatalmak újabban viagrát is kevernek a gyilkos permetbe. Bár ők vélhetően ebben a cikkben is az igazság izzadságszagú fedősztoriját látják majd, azért tegyünk még egy próbát a chemtrailcsíkok eloszlatására a legalapvetőbb tudnivalók összeszedésével. (Arra most nem térünk ki, hogy mennyire életszerű azt feltételezni, hogy világszerte légitársaságok, pilóták, tudósok, repülőgépgyártók, kormányok mind-mind arra esküdtek össze, hogy a legnagyobb titokban saját magukat permetezzék méreggel, ezt sikerül is kivitelezniük, de közben nem képesek elhallgattatni az ezt leleplező facebookos szabadonébredőket.) Az egyik első fénykép, amelyen repülőgépek kondenzcsíkjai láthatók, 1940-ben készült, a jelenség első tudományos leírása pedig 1953-ban jelent meg. Már ebből is kiderül, hogy gyakorlatilag felhőkről van szó, amelyek akkor keletkeznek, amikor a nagy nedvességtartalmú, hűvös levegő hirtelen keveredik a repülőgépek által kibocsátott, jóval melegebb gőzzel. Ilyenkor a légkör víztartalma kicsapódik, és rögtön apró jégkristályokká fagy. Nagyjából ugyanarról a jelenségről van szó, mint amikor a túlhűtött – fagyáspont alatti hőmérsékletű, de folyékony – víz szobahőmérsékleten kiöntve hirtelen megfagy. A csíkképződéshez szükséges hőmérséklet pontosan meghatározható, ezért előre lehet is tudni, hol és mikor lesz látható a jelenség. Chemtrail a második világháborúból, 1942. Fotó: Ullstein Bild A chemtrail-konteó szerint az égen látható kondenzcsíkok egy része valójában nem ennek a természetes fizikai jelenségnek az eredménye. A szokásosnál hosszabb ideig látható csíkok eszerint nem olyan átlátszó okokra vezethetők vissza, mint a hőmérséklet és a légnyomás, hanem a repülőgépek által titokban eregetett méreganyagról van szó, amellyel valakik éghajlatot befolyásolnak vagy beoltják a lakosságot vagy fertőzést terjesztenek vagy népességszámot szabályoznak vagy tudatot módosítanak vagy titkos fegyvert tesztelnek, vagy ez mind egyszerre. De mi indította el ezt a fura hóbortot? Geofegyver és méregpermet Bár csak az utóbbi néhány évben került az összeesküvési toplisták élére a chemtrail, azért nem teljesen új jelenség. Már 1951-ből is találni rá utalást, bár akkor még érthetőbb volt a meglepődés, hiszen sokkal ritkább volt a légi forgalom, így nem csoda, hogy az emberek rácsodálkoztak a korábban nem látott csíkokra. De a mérgező kondenzcsíkok először a kilencvenes évek közepén hálózták be igazán a dolgok mögé látók mindig éber közösségét. 1996-ban történt, hogy az amerikai légierő tudósai megjelentettek egy tanulmányt, amelyben arról tanakodtak, hogyan lehetne az időjárás manipulációját fegyverként használni. Az írás egy fiktív jövőbeli – egészen pontosan 2025-ös – forgatókönyvet boncolgatott, amelyben a hadsereg alternatív tudományos eszközök bevetésére kényszerül. Maga az időjárás-befolyásolás ötlete egyébként nem feltétlenül ördögtől való dolog. Az angolul geoengineeringként emlegetett, ma még a gyakorlatban nem nagyon létező módszerek közé tartozik, amelyekkel a tudósok lehűtenék a bolygót, ha minden kötél szakadna, és már nem tudnánk mit kezdeni a klímaváltozással. 1999-ben aztán egy William Thomas nevű újságíró dobta be a köztudatba a témát a mérgező kondenzcsíkokról szóló cikkével, és ő azóta is rendíthetetlenül tolja a chemtrail-szekeret. A cikk részben a légierő fenti tanulmányán alapult, de egy 1991-es szabadalomról is írt, amely a globális felmelegedés megfékezésére használná az égi permetezést, olyan részecskéket juttatva a felhőkbe, amelyek hatékonyabban vernék vissza a napfényt. Ezzel a felhőkifehérítő ötlettel egyébként azóta is aktívan foglalkoznak a környezettudósok. Fotó: Ullstein Bild További olaj volt a tűzre egy 2001-es amerikai törvénytervezet, amely örökre betiltotta volna az űrfegyverek használatát. A javaslat benyújtója a szövegben definíciószerűen felsorol mindenféle egzotikus fegyvert, itt szerepel a chemtrail is, olyanok között, mint a plazma- vagy a földönkívüli fegyverek. A javaslatot rövid úton elutasították, de ahhoz elég ismertté vált, hogy a konteósok a chemtrail-terv létezésének újabb bizonyítékaként könyveljék el. Felhőbe költözött a halál? A chemtrailhívők legfontosabb érve, hogy a méreg hatása kimutathatóan egészségkárosító. Gyakran találkozni például olyan állításokkal, hogy a földben vagy az esővízben minden eddiginél magasabb mennyiségű alumíniumot (vagy éppen báriumot, stronciumot, stb) mértek. Ezek a mérési adatok helyesek, csakhogy valójában teljesen normális és ártalmatlan koncentrációkat mutatnak. A másik, még közvetlenebb érv, hogy az utóbbi években jelentősen feljöttek a halálozási listán a légúti megbetegedések, nyilván a chemtrail miatt. Az valóban igaz, hogy 2008-ban ez a halálok betört a top háromba, de nem azért, mert többen haltak volna meg miatta, hanem mert jelentősen csökkent az évtizedekig a harmadik helyen álló stroke-halálesetek száma. A chemtrail a konteók szokásos receptje szerint készült: végy néhány tényt, ragadd ki őket a kontextusukból, varázsolj közéjük ok-okozati kapcsolatot, hintsd meg néhány misztikus hangzású konteós alaphozzávalóval, igény szerint kombináld más összeesküvésekkel, és bumm, már kész is az új világrendet szorgosan építgető tudjukkik titkos népirtó fegyvere. Indulhat a chemtrailellenes békemenet, a tudósok meg elhúzhatják a gyanús fehér csíkot. forrás: index.hu
18+: 3 dolog, amit a férfiak utálnak a nőknél a szexben
Megkérdeztem jó pár férfit, ők mit kifogásolnak a nőkben leginkább szex közben. Én magam is meglepődtem és erősen elgondolkoztam. 1. Passzivitás „Sok nő panaszkodik arról, hogy a férfiak úgy szexelnek, mint ahogy azt a pornóban látták. Lehet, hogy ebben van igazság, de nagyon sok nő csak passzív részese egy aktusnak. Ki nem állhatom, ha nő ott fekszik előttem és egy mozdulatot sem hajlandó tenni. Konkrétan, mintha egy guminővel szeretkeznék. Ha pedig ezt kapom, akkor senki nem várhatja el, hogy mást adjak! Mi kell ahhoz végre, hogy a szexből a nő is kivegye a részét?” Zsolt 2. Orális szex?! „Nem egy nővel találkoztam, aki teljesen elzárkózott az orális szextől. Persze azt megengedték, hogy én nyaljam őket, de hogy valamelyik a szájába vegye az én péniszemet, na azt már nem. Pedig még arról sincs szó, hogy valakinek a szájába akartam volna elélvezni. Egyszerűen csak az adok és kapok elvét vallom!” Krisztián 3. Tisztálkodás „Emlékeztek a »ne fürgyélle!« borzalmas szextelefonhívásra? Hát én szeretem, ha a nő lefürdik. Annyi krémet, meg mit tudom én hogy milyen kozmetikai baromságokat használnak a nők az arcukra, de hogy sok nő nem képes rendesen tisztálkodni, az borzasztó. Igen is meg kell a puncit jól mosni, hogy ne lehessen érezni a vizeletet vagy más többórás nedvet ott lent! Nem a kéjnedvről beszélek, ami a szex alatt az izgalomtól termelődik. Merthogy az akkor termelődik és friss, finom íze és illata van. De minden másnak borzasztó szaga és íze van!” Péter Na csajok, mit gondoltok!? 🙂 forrás: nlcafe.hu
11 női dolog, amit egy férfi soha nem érthet meg
Összeszedtük, mik azok a hétköznapi praktikák és jelenségek, amiket egy férfi soha nem tud átérezni. 1. Mi az a fém, ami belóg a dekoltázsodba! 2. Miért kell ilyen képet vágni? 3. Hogy erre vajon miért van szükség! 4. Hogy miért hagysz lyukakat a földben magad után! 5. Hogy miért néz ki a nők kézfeje néha így! 6. Hogy két színházi felvonás közötti szünet miért nem lehet elég hosszú. 7. Hogy miért raksz fészket. 8. Hogy nap végén mennyire jó érzés ez! 9. Hogy mi a különbség tampon és betét között. 10. Hogy ez miért keletkezik. 11. Hogy miért van nálad mindig sebtapasz. Kihagytunk valamit? 🙂 forrás: nlcafe.hu