Édesítőszerrel a Parkinson-kór ellen?

Egy gyakran használt édesítőszer, a mannitol segítheti a Parkinson-kór, és más idegrendszeri betegségek kezelését izraeli tudósok szerint. A mannitol az élelmiszeriparban is használt mesterséges édesítőszer, amely megtalálható többek között a cukormentes rágókban és édességekben is, de használják csomósodást gátló anyagként is. Nem ismeretlen az orvosi felhasználása sem, más édesítőszerekhez, például a xilithez hasonlóan. A közelmúltban, a Journal of Biological Chemistry c. szaklapban megjelent cikk szerint a mannitol további célokat is szolgálhat. A Tel-Aviv-i Egyetem kutatóinak eredményei szerint, az édesítőszer alkalmas lehet a Parkinson-kór kezelésére is. A Parkinson-kór kialakulása ugyanis összefüggésben van az alfa-szinuklein fehérjék túlzott felhalmozódásával az agyban, az édesítőszer pedig éppen ezt a folyamatot gátolja meg, tehát hasonlóan az élelmiszeripari szerepéhez gátolja a csomósodást. A fehérjék csomósodása az első lépés a Parkinson-kór kialakulásában, így a felfedezés igen nagy jelentőségű, de a kutatásvezető Ehud Gazit szerint más idegrendszeri betegségek kezelésében is hasznos lehet a mesterséges édesítőszer. Kísérlet édesítőszerrel és muslicával A kutatás során elsőként, olyan vegyületet kerestek, amelyik hatékonyan gátolja a fehérje csomósodását. Az édesítőszer az egyik leghatékonyabb vegyületnek bizonyult laboratóriumi körülmények között, ezért élő szervezeten is tesztelni akarták a hatékonyságot. A kísérlethez muslicákat használtak fel. A muslicák egy részébe beültették azt az emberi gént, amely az alfa-szinuklein előállításáért felelős, majd a muslicáknak egy falon kellett felmászni, ezzel tesztelték helyzetváltoztató képességüket, amely szoros összefüggésben van az idegrendszerrel állapotával. Eredményeik szerint a génkezelt muslicáknak, csak 38 százaléka tudott felmászni a falra, miközben a nem módosított muslicák 72%-a teljesítette sikeresen ezt a feladatot. Ezután a génmódosított muslicák táplálékába 27 napon át mannitolt adtak, majd újra megismételték a kísérletet. Ennek hatására a muslicák eredménye radikálisan javult, 70%-uk vált képessé a fal megmászására. Mindez azt jelenti, hogy az édesítőszer eredményesen gátolta meg a fehérjék csomósodását, és a terápia a központi idegrendszer működését is lényegesen javította. A kutatás vezetője szerint bár az eredmények ígéretesek, de további vizsgálatok szükségesek, és senkinek nem tanácsolja, hogy addig nagy mennyiségben fogyasszon édesítőszert. Mannitol, xilit, aszpartam Az édesítőszerek gyógyszeripari felhasználása egyébként nem újdonság. A mannitolnak a központi idegrendszerre gyakorolt pozitív hatása nem ismeretlen. A xilit nevű édesítőszer pedig elsőként gyógyszer volt, és csak utána lett édesítőszer. A xilitet, például fogszuvasodás ellen, vagy a felső légúti megbetegedések kezelésére is használják. Más édesítőszerek, például az aszpartam kapcsán azonban vannak kérdőjelek és rendszeres nagy mennyiségű fogyasztásuk továbbra is vita tárgya. forrás: http://egeszsegbolt.hu
Új, veszélyes őrület a tinik körében

A korántsem veszélytelen hóbort, melyért mostanában megőrülnek a fiatalok, majdnem egy 13 éves lány életébe került. Az orvosok újabb, tinédzserekre leselkedő veszélyre hívták fel a figyelmet egy szerencsétlen balesetet követően. Kis, mágneses golyók jelentek meg a piacon, amiket a tinik a nyelvükbe vagy szájukba tesznek, mintha piercing lenne. Egy fiatal lány véletlenül lenyelte ezeket a kis golyókat, és majdnem megfulladt. Bár a dobozon fel van tüntetve, hogy tilos szájba vagy orrba helyezni, a fiatalok semmibe veszik a tilalmat A 13 éves Lauren Garcia két ilyen mágneses golyót tett a szájába, amelyeket – miután visszapattantak a fogáról – véletlenül lenyelt. Az apró golyókat egyébként asztali díszként árulják, de tinédzserek ezrei használják ékszerként, mivel egy nyelvpiercing illúzióját keltik. Lauren torkán akadtak meg a golyók, amelyek majdnem a halálát okozták forrás: Profimedia
Ilyen lesz a Föld 2099-ben? [VIDEÓVAL]

A 21. század hátralevő részére várható klímaváltozásról adott ki a NASA egy videót a hétvégén, amin egészen 2099-ig mutatja be egy forgó földgolyó, hogy milyen változás várható az átlaghőmérsékletben és a csapadékban. Az animáció az első felében a felmelegedést modellezi, érdekes megfigyelni, hogy az nem egyenletesen, hanem hullámokban, olykor évtizedeket átölelő pulzálással jön majd, és a sarkvidékeket érinti a legerősebben, ahol a piros szín felvillanása az évszázad végére 20 fokos felmelegedést jelez előre. Mivel amerikai a videó, ez Fahrenheitben érthető, Celsiusban ennek nagyjából a felével lehet számolni. A csapadék várható változása még érdekesebb képet fest, lesznek területek, ahol akár a duplájára emelkedhet az egy évben leesett eső mennyisége, például az Egyenlítő környékén a Csendes-óceánon, a Szaharában vagy Észak-Európában, míg más helyeken, így Európa mediterrán vidékén vagy a Csendes-óceán déli részén akár a felére is csökkenhet. Akadnak olyan helyek is, például a Közel-Keleten vagy az amerikai nyugati partvidéken, ahol az évszázad drasztikus csökkenést és növekedést egyaránt fog hozni a jóslat szerint. forrás: index.hu
DÖBBENET: ÚJ DIVAT MIATT KOCKÁZTATJÁK GYERMEKÜK ÉLETÉT A KISMAMÁK

Szerencsére a legtöbb nő ma is kórházban, ellenőrzött körülmények közt hozza világra gyermekét, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy egyre többen döntenek úgy: a lótusz szülést választják. Ennek egyik kockázata, hogy a csecsemő fertőzést kap és meghal, de az anya is életét vesztheti. Új kismama trend van kialakulóban Nagy-Britanniában, számolt be róla a Daily Mail. Az otthon szülő anyák egy része a lótusz szülést választja, amely annyiban tér el a hagyományostól, hogy miután otthon világra jön a gyermek, nem vágják el a köldökzsinórt, hanem a placentával – méhlepénnyel – együtt megvárják, amíg az magától elszárad. Ez 3-10 napot vesz igénybe, így a csecsemő addig összeköttetésben marad az anyaméhben a magzati keringés támogató rendszerrel. A kismamák szerint ez azért jó megoldás, mert így a csecsemő nemcsak fizikai, de érzelmi előnyökre is szert tehet, és egyébként is nyugodtabb baba lesz tőle. Továbbá azt hangsúlyozzák, hogy a köldökzsinór vágása feleslegesen nagy kárt is okozhat, hiszen a csonk elfertőződhet, amelyet ha nem kezelnek antibiotikummal, halálhoz is vezethet. Ha nincs nyílt seb, a csecsemőnek sokkal könnyebb – mondják a hívők. A másik ok, ami miatt emellett döntenek a kismamák, hogy szerintük sokkal több oxigén és tápanyag jut így a gyermeknek, amíg az anyatej nem indul meg. Az orvosok szerint azonban ez az új őrület a csecsemő halálát okozhatja. Mivel a placenta nem él, miután világra hozza a kismama, a gyerek gyakorlatilag egy elhalt magzati eredetű szervvel van összekötettésben. Ezért sokkal nagyobb a fertőzésveszély, hiszen az elhalt szövetek tökéletes táptalajt biztosítanak a baktériumoknak. Továbbá, akik ezt a típusú szülés választják, nem kórházban, hanem otthon hozzák világra gyermeküket, amelyek további kockázatokkal is járnak. „Az állatoknál sincs ilyen példa, a kutya is elrágja azonnal a köldökzsinórt, miután leellett, illetve elfogyasztja a méhlepényt. Pedig az állatok nem érzelgős lények, azt teszik, ami az utód számára a legtöbb esélyt biztosítja az életben maradáshoz” – mondta a BorsOnline-nak Dr. Hadnagy János, a siófoki városi kórház szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa. „Még nem találkoztam ilyennel Magyarországon, de ha valaki ezt itthon megcsinálja, az bűncselekménynek számít, hiszen veszélyeztetéssel állunk szembe, mert nemcsak a csecsemő, de anya életét is kockáztatjuk. A fertőzés és az elvérzés mellett számtalan más veszéllyel is jár, remélem nem terjed el ez hazánkban” – tette hozzá a szakember. forrás: borsonline.hu
Ijesztő árnyak egy elmegyógyintézetben!

A HorrorZone c. műsorunk által olykor mi is belógtunk elhagyatott épületekbe, olykor kórházakba is, ezért első kézből van tapasztalatunk arról, hogy a hasonló helyek tényleg elégé nyomasztóak, és ijesztőek tudnak lenni. Herbert Baglione, Brazil streetart művész tovább gondolta ezt a dolgot, és egy elhagyatott elmegyógyintézetben hagyta kéznyomát – 1000 árnyék címmel. A művész alkotását az ihlette, hogy a folyósokon járva érezni kezdte az „árnyak” jelenlétét. Éjjel járva ezeket a folyósokat, biztos egy élmény lehet! 🙂
Felvillanások az agyhalál után?

Korábban sosem látott agytevékenységet figyeltek meg mélykómában fekvő betegeknél a Montreali Egyetem kutatói. Az agytevékenység megfigyelésére használt EEG-n csak a filmekből is ismerős egyenes vonal futott, ami az orvostudomány jelenlegi állása szerint valóban a semmivel egyenlő: se agytevékenység, se esély az életre. A mostani felfedezés egy teljesen új, eddig ismeretlen területre vezetheti el az emberi és az állati agyat kutató orvosokat. A kutatók egy román orvos, Bodgan Florea jelzése alapján kezdtek bele a vizsgálatokba. A román eseténél egy epilepsziás, kómába esett betegnél fedezték fel az anomáliákat az EEG adataiban, a kanadai kísérleteknél macskákat használtak fel az igazolásra. A vizsgálatokat vezető Florin Amzica és csoportja mély, de átmeneti kómába helyezte az állatokat, akiknél az EEG valóban hozta az elvárt egyenes vonalat. Ez azt jelenti, hogy az agykéregben semmilyen aktivitás nem mérhető. A csoport minden egyes macskánál képes volt azonban aktivitást mérni a hippokampuszban, az emlékezetért és a térbeli tájékozódás működéésért felelős agyrészben. A korábban ismeretlen, felvillanásszerű jelenség a mérések szerint az agykéregig is eljutott. A nu-komplexnek elnevezett jelenség a kutatók véleménye alapján mind az emberi, mind az állati agyban reprodukálható és felismerhető. Amzica szerint azonban nem arról van szó, hogy az eredmények alapján át kellene gondolni az agyhalál megállapításának körülményeit, illetve változtatni kéne az ezt követő eljárásokon. „Akik korábban az EEG nulla agytevékenységet mutató egyenes vonala láttán döntöttek úgy, hogy egy rokonukat már le lehet húzni a létfenntartó gépekről, ne gondoljanak semmi rosszra és ne kérdőjelezzék meg az orvosaik szakértelmét sem. Az agyhalál beálltának megállapítása szigorú feltételrendszer mentén történik. A mostani eredmény talán hosszú távon átírja majd ezt, de egyelőre még nagyon messze vagyunk bármi ilyesmitől. A tanulmány és a felfedezés lényege korántsem ez.” A szakértők szerint inkább a terápiás felhasználás az, ami fontos lehet. A súlyos sérülést szenvedő betegek egy részét művi kómába juttatják azért, hogy védjék az agyat és a testet a sokkhatástól. Amizca szerint azonban a macskáknál is használt extrém mélységű kóma még hatékonyabb lehetne. A kómából visszatérő inaktív agy sokkal rosszabb állapotban van, így már a minimális agytevékenység is előrelépést jelentene, ha közben a kóma pozitív hatásai is megmaradnak. „Ugyanakkor az eredmények arra is utalhatnak, hogy az agy még különösen mély kómát is túl tud élni, ha a nem éri szerkezeti sérülés” – nyilatkozta Daniel Kroeger, az eredményeket összegző tanulmány első szerzője. „Az is kiderült, hogy a hippokampusz képes parancsokat küldeni az agyat amúgy irányító agykéregnek. És végül az sem lehetetlen, hogy egy új módszert találtunk a tanulás és az emlékfeldolgozás folyamatainak mélykómában végzett vizsgálatára. Egy halom alapkutatás előtt nyílt meg az út.” index.hu
Sejtszintű fiatalodást okoz az életmódváltás!

[dropcap]Egy kaliforniai kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az egészséges étrend, a meditáció és a mozgás sejtszintű fiatalodást okozhat.[/dropcap] A The Lancet Oncologyban ismertetett tanulmányhoz 35 prosztatarákos férfit vizsgáltak meg; azoknak, akik változtattak az életmódjukon, bizonyíthatóan megfiatalodtak a sejtjeik. A kutatók látható változásokat észleltek annál a tíz résztvevőnél, akik vegetáriánus étrendre váltottak, tartották magukat az előírt mozgásmennyiséghez, illetve a stresszoldó meditációhoz és a jógához. A változások a kromoszómák végén található telomerrel állnak összefüggésben. A telomer szerepe a kromoszóma védelme; ez akadályozza meg, hogy sejtosztódáskor sérüljön a kromoszóma által hordozott genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, a szerkezetük gyengül, és ez olyan üzenetet továbbíthat a sejteknek, hogy hagyjanak fel az osztódással és pusztuljanak el. A kutatók azt vizsgálták, hogy elkerülhetetlen-e a folyamat, vagy fel lehet tartóztatni, netán vissza is lehet fordítani. A Kalifornia Egyetem Dean Ornish vezette kutatócsoportja szerint megfelelő támogatással meghosszabbíthatók a telomerek. A vizsgálat elején, majd öt év elteltével is megmérték ezek hosszát. Annál a tíz, alacsony kockázatú prosztatarákos férfinál, aki átfogó életmódváltásra vállalkozott, a telomerhossz jelentősen, átlagosan tíz százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kutatásban résztvevő többi 25 személynél, akitől nem kértek életmódváltást, a telomerek hossza három százalékkal csökkent. A telomerek rövidülését a korral járó betegségekkel, többek közt szívbetegségekkel, valamint a rákkal összefüggésben vizsgálták eddig. A mostani kutatás arra nem terjedt ki, hogy az életmódváltás és a telomerek hosszának növekedése javítja-e a rákból való felgyógyulás esélyét, de úgy vélik, ennek is érdemes lenne utánajárni. További vizsgálatok szükségesek Ornish elmondta, hogy a viszonylag szűk körű, próbajellegű kutatás eredményei túlmutathatnak a prosztatarákos férfiak körén. Ha nagy létszámú, a véletlen eredményeket kizáró, kontrollcsoportos vizsgálatok is alátámasztják a mostani felfedezést, az azt jelenti, hogy az átfogó életmódváltás jelentősen csökkentheti sok betegség kockázatát és az idő előtti elhalálozást. Ornish azt is megjegyezte, hogy a génjeink és a telomerjeink a velünk született hajlamokat jelentik, de a végzetünk nincs beléjük kódolva. A londoni Queen Mary Egyetem kutatója, Tom Vulliamy fontosnak tartaná, hogy nagyobb léptékű vizsgálatokat is elvégezzenek; csak ezeknél lehetne megfigyelni, hogy a kaliforniai ktuatók eredményei itt is megismétlődnek-e. A kutatók abban viszont egyetértenek, hogy nem kizárólag a telomerek rövidülése okozza az öregedést; az emberi telomer rövidebb, mint az egereké vagy a főemlősöké, mégis tovább élünk náluk. Ugyanakkor több korábbi kutatás is igazolta, hogy a mozgásszegény életet élő személyeknél felgyorsul a sejtöregedés, ami a telomerek megrövidülésével jár. MTI [dropcap]Kapcsolódó videó:[/dropcap]
Szándékosan fertőzte meg HIV-vírussal barátnőjét!

Szándékosan megfertőzött HIV-vírussal egy kétgyermekes anyát a szeretője. A bajt csak az utolsó pillanatban vették észre az orvosok, kezelés nélkül már csak hónapjai lettek volna hátra. Sarah Watson (38) egy csúnya váláson volt túl, amikor megismerkedett ghánai barátjával. Henry Assumang (35) jóképű és figyelmes volt, a nő pedig teljesen belehabarodott. Szelíd óriásnak nevezte, és közös jövőt tervezgetett a férfival. Egyik nap azonban sokkoló hírt kapott: egy rendőr közölte vel, hogy barátja, akit letartóztattak, mert illegális bevándorló, évek óta HIV-pozitív. A férfi ezt persze mindenki előtt titkolta – írja a Daily Mail. Másnap elvégezték a nőn a HIV-tesztet; az eredmények a legrosszabb várakozást is felülmúlták. Watson elkapta a vírust, sőt annyira előrehaladott stádiumban volt a betegség, hogy kezelés nélkül már csak hónapjai lettek volna hátra. „Hogy tehetett velem ilyet? Hogy tudott a gyermekeim szemébe nézni, miközben tudta, hogy meg fogok halni miatta?” – kesergett az asszony. Mint kiderült, Assumang egy másik nőt is megszédített, miután bejutott az országba, ő is elkapta a betegséget. Botrányos módon egyébként a hatóságok szabadlábra helyezték a férfit, miután megvádolták. Assumang nem vesztegette az időt, és miután kiszabadult, egy másik nővel kezdett kapcsolatot. Felelősségre vonni ekkor már nem tudták a férfit, mivel nem sokkal később egy AIDS-szel kapcsolatos szövődmény végzett vele – írja a Mirror brit napilap. Watson azóta is depresszióval és a HIV-re szedett gyógyszerek mellékhatásaival küzd. A betegség gyakorlatilag tönkretette az immunrendszerét, ezért bármikor végezhet vele egy nátha. „Csak abban bízom, hogy még látom felnőni a két gyermekem. Mindent meg fogok tenni azért, hogy velük maradjak” – mondta a nő. Blikk-információ
Harci ideggáz a konyhánkban?

A Berkeley kutatólaboratórium szerint, közel annyi halálos áldozatot követel az otthonainkban lévő szennyezett levegő, mint ahányan az utakon életüket vesztik. A kutatók harci ideggázként használt vegyületet is találtak már a konyhák levegőjében. Asztmától a daganatig Az Environmental Health Perspectives című szaklapban megjelenttanulmányban a kutatók 70 különböző vegyület koncentrációját és annak egészségügyi hatását mérték fel. A lehetséges egészségügyi hatások a torokirritációtól kezdve, az asztmarohamon át, egészen a rákos megbetegedésig sorolhatóak. „Száz és száz légszennyező anyag van otthonainkban, ha nem szellőztetünk megfelelően. És nem mondhatjuk, hogy ez lényegtelen téma, mert a rossz levegő, közel annyi halálos áldozatot követel, mint a közúti balesetek” – nyilatkozta Jennifer Logue a kutatás vezetője. Otthon senki nem rendel el szmogriadót Míg korábban a házakban elsősorban a cigarettafüst és a radioaktiv radon okozta a fő problémát, az elmúlt években a Berkeley Laboratórium kutatásai mutattak rá, hogy más légszennyező anyagokra is oda kell figyelni. A szálló porként ismert részecskék, és az akrolein nevű erős méreg, szintén komoly egészségügyi kockázatot jelent. A nyugati országokban az emberek, az idejük 70-90 százalékát zárt terekben töltik, így az itt lévő levegő szennyezettsége sokkal fontosabb, mint a kültéri levegőé. Amennyiben a kinti levegő szennyezettsége meghalad egy szintet szmogriadót rendelhetnek el, azonban senki nem figyelmeztet arra, hogy otthonainkban milyen magas a levegő szennyezettsége. Harci gáz a konyhában A most megjelent tanulmány elsősorban két anyagra, a kis méretű részecskékre és az akroleinre hívták fel a figyelmet. Az akrolein húsok sütésekor és olajok használatakor keletkezik és jut be a konyha légterébe. Ez a szennyezőanyag károsítja a DNS-t és az első világháború idején idegméregként használták. A kisméretű részecskék főzéskor, egyes tisztítószerek használatakor, vagy éppen gyertyák, füstölők használatakor jut a levegőbe, de a kinti levegő is tartalmaz káros részecskéket. A kisméretű szálló por hosszú távon károsítja a légzőszerveket és a keringést is és idő előtti halálozást okozhat. Műanyag nyílászárók és a rossz szellőzés A beltéri légszennyezettség nem új keletű, azonban az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz. A háztartások egyre gyakrabban szerelnek be műanyag ajtókat-ablakokat, hogy csökkentsék az energiakiadásokat, ám ezzel párhuzamosan a szellőztetési szokások nem változnak. A korábbi rossz ablakok miatt a lakásoknak volt egy természetes légcseréje, az új szigetelt nyílászárókkal ez megszűnt, és emiatt megnőtt a beltéri légszennyezettség. Holott csak sűrűbben kellene szellőztetni. Jennifer Logue szerint ez azonban a városokban ezzel is óvatosabban kell bánni: ”Szennyezett városi környezetben a sok szellőztetés akár még károsabb is lehet az egészségre, mint a benti levegő, hiszen a szennyezett levegőt engedjük be otthonunkba”. A kutatók, most a laboratórium műszaki osztályával azon dolgoznak, hogy kidolgozzanak egy olyan szellőztető rendszert, amely képes kezelni egyszerre a beltéri és kültéri légszennyezettséget is. Milliók halnak meg a beltéri légszenyezettség miatt Az Egészségügyi Világszervezet egy korábbi tanulmánya szerint, világszerte 3,5 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettség miatt, ami sokkal magasabb szám, mint ahány halálos áldozatot követel a malária, vagy az AIDS (1,8 millió). A fejlődő országokban a fő gond a főzés, mert a nyílt láng használata során légszennyező anyagok keletkeznek, míg a fejlett országokban a főzés mellett a szigetelt nyílászárók és a rossz szellőztetés, valamint a tisztítószerek, lakásdekorációs termékek a magas légszennyezettség okai. A kültéri légszennyezettség által előidézett halálozást hasonló nagyságrendűre 3,3 millióra becsülik a szakemberek. Magyarországon a becslések szerint csak a kültéri szálló por szennyezettség miatt évente 16 ezer ember hal meg idő előtt. forrás: muanyagnyilaszaroarak.hu
Szomorú: Meghalt a moslékon hizlalt kisfiú

Korábbi cikkünkben irtunk a kisfiúról, akit szülei az udvaron tartottak, és moslékkal etették. Az anya azzal magyarázta eme rémes körülményt, hogy nem volt a családnak pénze arra, hogy egészségesebb ételeket vásároljanak a fiúnak. A kisfiú már évek óta képtelen volt a helyváltoztatásra, és szinte pucéran feküdt az udvaron, legyek hemzsegtek körülötte, amikor az Adevărul napilap újságírói meglátogatták. Miután a média felkapta a fiú esetét, illetve embertelen körülményeit, egy bukaresti magánklinika elvállalta a kezelését, amitől Alexandru egy hét alatt 3 kilót fogyott. Sajnos miután haza szállították, megfázott, és édesanyja ekkor már hiába vitte kórházba 41 fokos lázzal, az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Az orvos elmondta, ha a gyerekkel betartatták volna a diétát, illetve megfelelően étkezik, akkor nem történt volna meg a haláleset. A helyi gyámügy egyébként semmit nem tudott a fiú állapotáról, fogyatékosként volt bejelentve. Alexandru édesanyja három év alatt egyszer vitte őt dietetikushoz, mióta kiderült hogy valójában nem fogyatékos, azonban az ott kapott receptet eldobta. Megdöbbentő, hogy az ügy kapcsán senkit nem vontak még felelősségre, miközben egy gyermek embertelen körülmények között halt meg…