SZÖRNYŰ DOLOGRA KÉNYSZERÍTETTÉK AZ AUTISTA FIÚT
Két ausztrál kamaszlány egy 16 éves autista fiún élte ki szadista hajlamait. A meg nem nevezett áldozatnak egy háziállattal is közösülnie kellett. A 17 éves Lauren Bush-t és 15 éves barátnőjét letartóztatták miután egyikük anyja a mobilon döbbenetes videókat talált – írja az ausztrál News. A lányok kést szegeztek egy 16 éves autista fiú torkához és különböző szörnyűségekre kényszerítették, amelyeket aztán videóra is vettek. A lap úgy tudja, a fiúnak volt hogy maszturbálnia kellett a lányok előtt, de egyik alkalommal arra kényszerítették, hogy a háziállatával közösüljön. Többször ágyékon rúgták, és arra is volt példa, hogy a hajánál fogva húzták szerencsétlen beteg gyereket. Az áldozat állítólag nincs tisztában teljesen azzal, hogy miken ment keresztül. A lányok nem tagadták tettüket a rendőröknek, de megmagyarázni nem tudták. forrás: borsonline.hu
Benzinnel locsolták le a ketrecben lévő kutyakölyköket – videó!
Las Vegas – Minden ok nélkül, elképesztő könyörtelenséggel próbált végezni két elvetemült ember egy kisállat kereskedésben 27 kutyával. Gloria Lee és a barátja, Kirk Billse elhatározta, hogy elevenen elégetik a ketrecekbe zárt ebeket. A kereskedés biztonsági kameráján jól látható, amint a csuklyás férfi minden egyes kutyát lelocsolt üzemanyaggal. A mindenre elszánt férfit és nőt a kiskutyák vonítása sem hatotta meg, pillanatokon belül lángra lobbantották az üzlet padlóját. ) Szerencsére azonban a boltban felszerelt biztonsági locsolórendszer azonnal működésbe lépett, így a 27 eb szinte sértetlenül megúszta a kínhalált. A gyanúsítottakat nem engedte szabadlábra a bíróság, így ők a börtönben várják az ítéletet. Az állatok pedig egy állatmenhelyen várják, hogy gazdit találjanak. Blikk-információ
Sokkoló dolog akad az asszony villájára – durva fotóval
Egy harmincas amerikai nő kis híján elhányta magát, mikor meglátta, hogy házhoz szállított salátájába, mi került. Az asszony azonnal fotódokumentációt készített a gusztustalanságról. Egy harmincas amerikai nő kis híján elhányta magát, mikor meglátta, hogy házhoz szállított salátájába, mi került. Az asszony azonnal fotódokumentációt készített a gusztustalanságról. Jó darabig nem fog ételt rendelni a 31 éves Robin Sandusky. Az asszony salátát hozatott egyik kedvenc helyéről, amiben undorító dologgal találta szemben magát. Ahogy turkált villájával az ételben egy különös, zöld dologra lett figyelmes. Jobban megvizsgálta mielőtt a szájába vette volna. Ez volt a szerencséje, ugyanis az ételben egy levágott gyíkfej volt – írja a NY Daily News. – Azt hittem elhányom magam. Soha ilyen visszataszító dolgot nem láttam. Először azt hittem egy darab spárga, de ahogy jobban megnéztem, megláttam rajta a szemeket. Azonnal felhívtam a helyet, ahonnan rendeltem. Felajánlották, hogy kicserélik a salátát, de én inkább azt kértem fizessék vissza a pénzemet – számolt be az esetről az asszony. Az étterem igazgatója, bár nagyon sajnálja a történteket, azt állítja, mikor az étel visszaérkezett hozzájuk, a gyíkfej már nem volt a dobozban. forrás: borsonline.hu
HORROR: 30 ÉVET ÜLT HALÁLSORON, MIRE KIDERÜLT, ÁRTATLAN
Vélhetően a rasszizmus áldozata lett egy afroamerikai férfi, akit egy fehérekből álló bíróság halálra ítélt a ’80-as években. A rabot három évtizeddel később tisztázták, nem követett el semmit. A most 64 éves Glenn Ford élete 1984-ben változott rémálommá. A kaliforniai férfit rablás és gyíkosság vádjával letartóztatták. Bár Ford állította, hogy ártatlan az ügyben, az afroamerikai férfi szavait a fehérekből álló bíróság nem hitte el. A törvényszék különösebben alapos vizsgálat nélkül halálra ítélte – írja a Mirror. Ford harminc évet töltött rács mögött és várta a napot, mikor villamosszékbe kell ülnie. Szerencsére ez a pillanat végül nem jött el. A férfiről évtizedekkel később sikerült bebizonyítani, hogy valóban nem volt köze sem a fosztogatáshoz, sem az emberöléshez. A hibásán halálra ítélt rabot, tegnap szabadlábon engedték. A Shreveport Times információ szerint 2013-ban egy meg nem nevezett informátor felkereste az ügyészséget és bizonyítékokat mutatott be, melyek meggyőzték a bíróságot arról, hogy a 1984-es eseményekben Ford nem vett részt. Mint kiderült az elkeseredett fogoly számtalanszor fellebbezett az ítélet ellen és kérte az újratárgyalását, azonban a kérését mindig elutasították. A frissen szabadult férfi egyelőre nem nyilatkozott a sajtónak. forrás: borsonline.hu
73 CENTIS BICEPSZE VAN, AZ ÉLETÉVEL JÁTSZIK
A tökéletes testre hajtott egy brazil férfi, de végül beérte azzal, hogy övé legyen az ország legnagyobb bicepsze. Arlindo de Souza tudja, hogy az életével játszik, mégis rendszeresen fecskendez karjaiba fura egyveleget. A fejébe vette a 43 éves Arlindo de Souza, hogy az övé lesz a világ legnagyobb bicepsze. A férfi karjának körmérete jelenleg majdnem 74 centi, de az eredménye a sok edzés ellenére nem természetes adottság, hanem a doppingszerek és egy különleges injekció keveréke. Souza ugyanis közvetlenül a bőre alá, a karjába ad be egy babaolajból, alkoholból, vízből és egyéb gyógyszerekből álló keveréket, és ettől az elegytől napokon belül óriásira duzzad a karja. A brazil férfi többek között babaolajat és alkoholt fecskendez a karjába. Így növeli a bicepszét. Bár az injekcióktól akár halálos fertőzést is lehet kapni, a muszkliembert az sem érdekli, hogy bármelyik pillanatban elvesztheti a karját. – Akármikor beszúrom az injekciót, mindig többet és többet akarok. Nincs határ számomra. Ha beteg leszek, vagy érzem, hogy ég a karom, akkor elmegyek orvoshoz. Ez benne van a pakliban – mesélte a Barcroft TV-nek Souza. A férfinak egy barátja már belehalt az életveszélyes injekciókúrába, de ez sem tántorítja el a céljától. Jelenleg négy centi választja el a Guinness-világrekorder Musztafa Iszmailtól, akinek 78 centi felkarjának a körmérete. Ráadásul Souza állítja, mióta gigászi karjai lettek, szülővárosa, Olinda egyik legnagyobb nevezetessége lett, és a nők is imádják a bizarr külsejét. forrás: borsonline.hu
ÖSSZEESÉSIG KOLDULTATTA A KISFIÚT A NŐ
Egy lengyel asszony nem volt tekintettel – saját – gyermekeire sem, hiszen az egyiket a babakocsihoz kötött ki, úgy járta az utcákat. A kisfiúnak össze kellett rogyni ahhoz, hogy a járókelők és rendőrök is közbelépjenek. Letartóztatta a rendőrség azt a lengyel asszonyt, aki két gyereket kihasználva koldult Kaliszban – írja a Daily Mail. A nő le fel járkált a kicsikkel, miközben a járókelőktől próbált pénzt szerezni. Mint kiderült, a már járni tudó gyereket egy madzaggal a babakocsihoz kötötte, hogy ne tudjon elmenni tőle. A szerencsétlen kisfiú akkor tűnt fel az utcán az embereknek, amikor többször összeesett a fáradtságtól. Egy járókelő ezt mobillal rögzítette is, és értesítette a rendőröket, így bizonyíték is volt ellene. A hatósági szóvivő szerint a nő valóban pénzt kért az emberektől, és hogy még inkább sajnálják és szánják, ezért vitte magával a gyerekeket. „A kisfiú valóban iszonyúan fáradt volt, vélhetően az egész napi járkálás miatt” – tette hozzá a a rendőr. A felvételen látszik, hogy a gyereket, mint egy rongybabát rángatja magával az asszony, hogy szépen gyalogoljon a kocsi mellett, amihez rendesen hozzá van kötve. A helyi családsegítő és gyerekjóléti szolgálat elvette a nőtől a gyerekeket, és csak annyit erősítettek meg a médiának, hogy az nő valóban lengyel. Arról nem adta ki információt, hogy a saját gyerekeivel tette ezt vagy sem. Vélhetően az előbbi, hiszen kevesen adják kölcsön koldulni a gyereküket. forrás: borsonline.hu
A sötét anyag lett a dinoszauruszok végzete?
Egészen meglepő elmélettel állt elő két elméleti fizikus a dinoszauruszok kihalásáról. Az elméletben van sötét anyagból álló korong, emiatt kialakuló masszív aszteroidazápor és még a Naprendszer peremén állítólag megbújó Halálcsillag, amely néha kisbolygókat küld a Nap felé. Nem is foglalkoznánk az egésszel, ha az erről szóló cikk nem egy neves szaklapban, a Physical Review Lettersben jelenik meg. Lisa Randall és Matthew Reece, a Harvard Egyetem két elméleti fizikusa azt állítja, hogy közvetve a sötét anyag tehet a dinoszauruszok kihalásáról. Elméletük szerint egy vékony sötét anyagból álló lemez fut keresztül a Tejútrendszeren, ez a lemez lehet a felelős a földtörténetből ismert több masszív kihalásért, például a dinoszauruszok kipusztulásáért is. A modell egy tavalyi elméletükre épül, amely több kozmikus rejtélyt is megpróbál megmagyarázni. A kiindulópontot az jelenti, hogy a Földet elég gyakran megszórják meteorfelhők. Harminc évvel ezelőtt a fizikusok azt feltételezték, hogy az aszteroidák támadása ciklikusan történik, így valamilyen kozmikus oka kell lennie. Az egyik igazán eredeti ötletük az volt, hogy a Napnak van egy még nem ismert ikertestvére, amelyre Nemesisként vagy Halálcsillagként hivatkoztak, és ez a titokzatos csillag küldi az Oort-felhőn túlról az aszteroidákat a Naprendszer belseje felé. Ma már azért sejtjük, hol sántít ez az elmélet. A téma azonban nem hagyja nyugodni a csillagászokat, így Lisa Randall és Matthew Reece a nemrég közzétett tanulmányukban is arra próbál választ adni arra, hogy néha mintha több aszteroida csapódna a Földbe, mint máskor. Ők egy olyan anyagot húztak elő a kalapból, amelyről igencsak keveset tudnak a fizikusok, amely közvetlenül nem is figyelhető meg és amelynek jelenlétére egyelőre csak következtetnek a tudósok. Ez pedig a sötét anyag. Szerintük a galaxist kettészeli egy sötét anyagból álló lemez, mintha kettévágnánk egy zsemlét és a sötét anyag a benne lévő sonka lenne. A Naprendszer ugye a Tejútrendszer egyik nyúlványában van. Az elmélet szerint a Nap felfelé és lefelé irányuló mozgása miatt néha keresztezi ezt a lemezt (sonkát). Ennek a találkozásnak a gravitációs hatása miatt az Oort-felhőből több aszteroida indul útnak a Naprendszer belseje felé. Az elmélet alapján nagyjából 35 millió évente jönnek ezek az üstökösviharok. A sötét anyagról szinte semmit nem tudnak a tudósok, de az eddigiek alapján az az elmélet, hogy nagyon gyenge kölcsönhatásban van bármi mással, így nem is képes ilyen lemezeket alkotni. A két fizikus azonban ezt úgy hidalja át, hogy kis mennyiségben a sötét anyag teljesen máshogy képes viselkedni. Az Európai Űrügynökség Gaia küldetése segíthet közelebbit megtudni a sötét anyagról, de legalábbis a galaxisban lévő gravitációs mezőről. A Gaiát tavaly indították útnak, azóta már megérkezett a tervezett pályájára: másfél millió kilométerre kering a Földtől, a Napot a Földdel összekötő egyenes mentén a Föld pályáján kívül levő L2-es Lagrange-pont körül. A kutatók ellenőrizték ezt a 35 millió éves periódust, ehhez megvizsgálták a 20 kilométernél nagyobb és 250 millió évesnél fiatalabb krátereket. Azt találták, hogy nagyjából helytálló ez a ciklikusság, legalábbis 3 az 1-hez, hogy a modell helytálló. Coryn Bailer-Jones, a Max Planck Institute for Astronomy asztrofizikusa szerint a 3:1-hez arány annyira gyenge lábakon áll, hogy szóra sem érdemes. A modell ráadásul figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Oort-felhőnél jóval közelebbi aszteroidák is okozhatnak krátereket. Hasonlóan szkeptikus egy másik csillagász, Adrian Melott, a Kansas Egyetemtől azt mondja, hogy a sötét anyag lehet egyfajta magyarázat, de nem világos, hogy megmagyaráz-e bármit is. forrás: index.hu
Milyen szörnyet találtak orosz kutatók az Északi-sarkon?
Nemrég az orosz sajtóban olyan szenzációs hírek jelentek meg, hogy az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének kutatói gigantikus méretekkel rendelkező, mindeddig ismeretlen lényt találtak. A Klaveszin-1R pilóta nélküli tengeralattjáró szokatlan mozgást észlelt 1,5 kilométer mélyen, a fenék objektumainak megfigyelése során. Először úgy gondolták a kutatók, hogy a szerkezet egy hatalmas halrajt észlelt, de tévedtek. Az ismeretlen objektum egy hatalmas méretű lény, mely pár pillanattal később megtámadta a víz alatti szerkezetet és rángatni kezdte. Amikor a Klaveszin-1R-t a felszínre hozták, a kutatók több horpadást és karcolást fedeztek föl a testén. Milyen lény hagyhatta ezeket a nyomokat, és miért támadta meg a szerkezetet? A választ keresve az Oroszország Hangja Dmitrij Iszonkin zoológushoz fordult: Én óvatos lennék az ilyen hírekkel. Mindenféle bizonyíték nélkül, amit a kutatók fel tudnának mutatni, csupán üres, tárgytalan beszélgetést tudunk folytatni. Valóban, merre vannak a szerkezet felületén keletkezett sérülésekről készült képek és a videofelvétel az ismeretlen tengeri lényről? Elvégre a Klaveszin-1R akkor is szerezhette sérüléseit, amikor mondjuk egy fenéken lévő objektummal ütközött. Dmitrij Iszonkin elmondta: A „szenzációs” hírek felröppenése után arról, hogy orosz kutatók hatalmas lényt találtak az Északi-sarkon, különböző kiadványok egymást túlharsogva fokozták a témát. Ugyanakkor nem tudni, tett e hivatalos bejelentést Leonyid Naumov, a Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének tengeri technológiákkal foglalkozó intézetének igazgatója? A közlések szerint a JEVROSZMI hírprojekt volt az elsődleges forrása ennek a hírnek. Egy rövid közlemény jelent meg arról, hogy Leonyid Naumov beszámolt a Klaveszin-1R „sarkvidéki” balesetéről. Ezután az összes hírügynökség egymást túlharsogva kezdte e „beszámolót” idézni. Van-e jelentősége ennek, avagy ez csak a soron következő kacsa? Dmitrij Iszonkin biztos benne, amennyiben ez megtörtént, akkor a szerkezeten, a sérülések helyén a támadó lény szöveteinek darabjaira, vagy, amennyiben egy víz alatti szikláról van szó, akkor annak szervtelen darabjaira kellene, hogy bukkanjanak: Nem zárhatjuk ki, hogy az Északi-sark mély vizeiben új életformára bukkanjunk. Ez teljes mértékben lehetséges. Azonban komoly bizonyítékokra van szükségünk. Egyelőre korai hivatalos bejelentéseket tenni. Hogy valójában mi történt és kire, mire bukkantak az orosz kutatók, egyelőre nem tudni. Ugyanakkor reméljük, hogy valóban egy új faj felfedezésének küszöbén állunk. forrás: paranormal.hu
UFO és rejtélyes esetek, melyeket sosem cáfoltak meg – A brazil UFO katasztrófa
A kérdés, hogy létezik-e élet a Földön kívül, a kezdetektől foglalkoztatta az emberiséget. Az olyan megmagyarázhatatlan esetek, mint a titokzatos gabonakörök vagy az azóta is összeesküvés-elméletek tucatjainak alapjául szolgáló azonosítatlan repülő tárgyak lezuhanása 1947-ben Roswell mellett, pedig csak erősítik a kíváncsiságot – még akkor is, ha egyik-másik esetről azóta kiderült: csupán olcsó trükk volt. A tudósok nem vetik el a lehetőségét annak, hogy élnek rajtunk kívül is értelmes lények az univerzumban, de a megmagyarázhatatlan esetek legnagyobb részére van elfogadható tudományos válaszuk. Kivéve néhányat, melyeket idáig még cáfolni sem tudtak. A varginha-i UFO incidens 1996-ban egy figyelemre méltó eset történt Brazíliában. A közvéleményt megosztotta, hogy csak a média átveréséről volt-e szó vagy valami hiteles dologról, de ugyanakkor felbukkant több szemtanú és otthoni videó. Először egy UFO-t láttak az égen, majd nem sokkal később furcsa lények rótták az utcákat. Az egyik idegent a hadsereg tisztjei lelőtték és foglyul ejtették, míg a másikra három fiatal lány bukkant rá. Szerintük a lény 160 cm magas volt, hatalmas fejjel és nagyon sovány testtel, V-alakú lábbal, barna bőrrel és hatalmas vörös szemekkel. Reszketegnek, bizonytalannak tűnt, és a lányok szerint megsérült vagy beteg volt. Azt is hozzátették, hogy a lény erős, kellemetlen szagot árasztott. A fura teremtmény tetemét két nappal később találták meg. Úgy vélik, hogy a Sao Paolo-i Egyetem egyik biztosított laborjában boncolást hajtottak végre mindkét lényen, mielőtt az USA-ba szállították volna őket egy jelzés nélküli gépen. Egy katona, aki jelen volt az egyik idegen elfogása során, néhány héttel később ismeretlen eredetű bakteriális fertőzésben elhunyt. A Shag Harbour-eset 1967. október 4-én éjjel ismeretlen tárgy csapódott a tengerbe a Kanadához tartozó Új-Skócia déli partjainál fekvő apró halászfalu, Shag Harbour mellett. Legalább 11 szemtanú látta, hogy egy alacsonyan repülő, fényes objektum fejjel lefelé zuhan a kikötő felé, majd hangos robaj és éles fényvillanás kíséretében a vízbe esik. Mivel először repülőgépnek hitték, azonnal értesítették a kanadai rendőrséget, akik közül három tiszt 15 percen belül a helyszínre is ért. Így ők is szemtanúi lehettek, ahogy sárgás-fehér fény lebeg a víz felszínén, de mire segítséget kérhettek volna a tárgy kimentésére, az eltűnt a vízben. A fél óra múlva a helyszínre érkező mentőalakulatok már csak furcsa habot találtak a tenger felszínén, mely 80 méteres szélességben és közel fél mérföld hosszan lebegett a vízen, ott, ahol vélhetően a tárgy lezuhant. A baleset kivizsgálása azonnal megkezdődött. A roncsok keresésébe és az eset körülményeinek feltárásába minden fontosabb kanadai szerv bekapcsolódott, a rendőrségtől a haditengerészetig – ám eredménytelenül. Sem roncsokat, sem más maradványokat nem találtak. Mivel hamarosan kiderült, hogy egyetlen légitársaság egyetlen gépe sem tűnt el azon a napon, a kanadai katonai parancsnokság és a tengerészet ufó-ügyként kezdte kezelni a balesetet – a kanadai kormányzati dokumentumokba is mint azonosítatlan repülő tárgy balesete került rögzítésre az eset. A hivatalosan is dokumentált ügyet azóta is több hivatalos szerv vizsgálta Kanadán belül és kívül, magyarázatot azonban máig nem találtak. A Kelly-Hopkinsville Találkozás A Kelly-Hopkinsville Találkozást szintén számos dokumentum rögzíti, és máig nincs egyértelmű magyarázat az esetre. Tucatnyi szemtanúja volt, közöttük katonák és rendőrök, az eset kapcsán indult nyomozásba pedig az amerikai légihadsereg is bekapcsolódott. A különös esemény 1955. augusztus 21-én, az esti órákban kezdődött, amikor az egyesült államokbeli Kentucky egyik kisvárosában, Kelly-ben, valamint ugyanebben az időben szintén a kentucky-i Hopkinsville-ben két család is különös lények jelenlétére lett figyelmes a házuk előtt. A kelly-i Sutton-család körülbelül három méter magas, egyenes, hegyes fülű, rendkívül vékony és hosszú kezekkel, valamint lábakkal rendelkező lényekről számolt be, melyek valamilyen ezüstös színű fémet viseltek magukon, és nem hatott rájuk a gravitáció: imbolyogva mozogtak, kissé lebegve a föld felett. A házba nem léptek be, csupán az ablakon keresztül látta őket a család, ám a látvány így is hisztérikus őrjöngést váltott ki. Azonnal a helyi rendőrőrsre menekültek segítséget kérni, és rövidesen már Russel Greenwell sheriff, valamint 20 további fegyveres rendőr kíséretében tértek vissza. A házból, melyet addigra megrongáltak, különös fények és zajok szűrődtek ki. Hamarosan a rendőrök is szembesültek a félelmetes lényekkel, ám hiába próbáltak rájuk lőni, a fegyverek hatástalanok voltak velük szemben. A közeli Hopkinsville-ben a Taylor-családnak néhány óra múlva hasonló élményben volt része. Ők is, valamint a helyszínre hívott rendőrök ugyanolyan lényekről számoltak be, mint amilyeneket a Sutton-család írt le, és amelyek ellen éppen olyan hatástalanok voltak a lőfegyverek. Az Egyesült Államok légiereje komolyan vette a szemtanúk és a rendőrök állítását, és vizsgálni kezdte az ügyet, de nem talált ésszerű magyarázatot az eseményekre. Az eset máig a megmagyarázhatatlan címkét viseli a hivatalos szervek dokumentumai között. Különös esetek sora a Clapham-erdőben A Clapham-erdő az angliai Sussex megye nyugati részén található. Több haláleset és megmagyarázhatatlan jelenség helyszíne, legfőképpen az 1960-as évek óta. Ekkoriban számoltak be ugyanis először különös lények észleléséről, valamint megmagyarázhatatlan érzésekről, melyek különösen erősen a hatalmukba kerítették azt, aki az erdőben járt. Egyeseket erős hányinger fogott el egyik pillanatról a másikra, mások egy láthatatlan erőt éreztek, ami egyre csak tolta ki őket az erdőből. Olykor foltokban szürke ködöket láttak megelevenedni közvetlenül az erdei utak felett, melyek éppen olyan gyorsan el is tűntek, mint ahogy megjelentek. Egyszer egy Geiger-számlálóval térképezték fel az erdőt, ami meglepő módon rendkívül erős sugárzást mutatott ki – miközben az erdő meszes területen található, melynek sugárzása általában alacsony. Számos személy állítja, hogy különös lények körvonalait is látta már az erdőben, mely nem mellesleg több haláleset helyszíne is volt – a körülmények a mai napig nem tisztázottak. Az első 1972 júniusában történt: Peter Goldsmith rendőr az erdőben tett túrája során tűnt el, holttestét hat hónap múlva találták meg. Leon Fosterre 1975 augusztusában találtak, három hét keresés után került elő. A harmadik áldozat a tiszteletes, Harry Neil Snelling volt, Clapham egykori plébánosa, aki 1978 októberében tűnt el – testét csak három évvel később találták meg. A halottkémek egyik esetben sem jutottak egybehangzó véleményre a halálok tekintetében – és arra sincs magyarázat, hogy honnan kerülhetett elő a tiszteletes holtteste három év után. forrás:http://ujvilagtudat.blogspot.hu/
KÉPES AZ AGY ÉRZÉKELNI AZ ESEMÉNYEKET, MIELŐTT AZOK MEGTÖRTÉNNEK?
Képes az agy érzékelni az eseményeket, mielőtt azok megtörténnek? Ez volt a lenyűgöző következtetése egy kísérletsorozatról írt 2012-es tanulmánynak, melyet hét független laboratóriumban végeztek az elmúlt 35 évben, és amely megállapította, hogy az emberi test “látszólag képes érzékelni véletlenszerűen érkező ingereket jövőbeli megjelenésük előtt 1-10 másodperccel.” A vizsgálatok során fiziológiai méréseket végeztek a résztvevőkön, akiket kiszámíthatatlan eseményeknek vetettek alá, melyek célja, hogy aktiválják a szimpatikus idegrendszert (például provokatív képek mutatásával), valamint “semleges eseményekkel”, melyek nem aktiválják az idegrendszert. Ezek az értékek azt mutatták, hogy az idegrendszer igazodott az esemény jellegéhez (aktiválódott/nem aktiválódott), mi több, az esemény előtti válasz nagysága megfelelt az esemény utáni válasz nagyságával. Egy még frissebb tanulmányban a kutatók kritikusan elemezték ezeket az eredményeket, figyelembe véve az eredmények lehetséges hétköznapi magyarázatait, és azt is, milyen következményekkel járnak az eredmények, ha valóban egy paradigmát megrázó felfedezésre mutatnak: A legfontosabb megfigyelés ezekben a vizsgálatokban az, hogy úgy tűnik, az emberi fiziológia képesnek látszik megkülönböztetni a kétértékű kiszámíthatatlan jövőbeli ingereket, mint például az érzelmi, vagy semleges képeket vagy hangokat, a csendet. Ezt a jelenséget előérzetnek nevezik (mint a “jövő megérzésénél”). Ebben a tanulmányban prediktív megelőző aktivitásnak hívjuk, vagy PAA-nak. A jelenség “prediktív”, mert meg tudja különböztetni a közelgő ingert; “megelőző”, mert fiziológiai változások történnek a jövőbeni esemény előtt, és “aktivitás”, mert magában foglal kardiopulmonáris, bőr, és/vagy idegrendszeri változásokat. Azt találták, hogy “úgy tűnik, sem megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatok (elfogultság), sem a fiziológiai leletek nem képesek megmagyarázni a PAA-t”, és hogy “a bizonyítékok azt mutatják, hogy van egy időbeli tökrözés a fiziológiai megelőző és utóesemények között, így az eseményt követő fiziológiai válasz jellege összefügg a PAA adott eseménnyel kapcsolatos jellemzőivel.” A tanulmány szerzői rámutatnak a kutatás lenyűgöző aspektusaira is, mint például arra a tényre, hogy “a PAA egy tudattalan jelenség”, ami “úgy tűnik, hogy hasonlít a jövőbe látásra (tudatában lenni, hogy valami történni fog, mielőtt bekövetkezne), de a PAA konkrétan tudattalan fiziológiai reakciókra utal, szemben a tudatos előérzettel.” A következmény az, hogy “kell, hogy legyen szükségszerűség a PAA-ra, hogy tudattalan maradjon az idő nagy részében”, tekintettel arra, hogy “ha az idegrendszerünk egy része képes információkat szerezni az eseményekről másodpercekkel a jövő előtt, nem alakul ez az információ tudatossá.” Van egy szellemes, spekulatív vita, hogy egy ilyen jelenség hogyan lehetséges: Egy metafora segíthet, hogy intuitív megérzést nyújtson erre a hatásra – nézzünk egy folyót, amiben egy bot van leszúrva. A metafora a következőképpen működik: Képzeld el, hogy a víz jelenlegi folyásiránya a tudatos tapasztalás áramlása az időben (időbeli áramlás), és képzelj el egy behatolást ebbe az áramlásba (a bot), ez egy érzelmi, izgató, vagy más fontos esemény. A legnagyobb zavart a vízben a behatolás okozza (az előrehaladó idő irányában), amely hasonló a fontos eseményeknél tapasztalható tudatos rekcióhoz. De ha megvizsgáljuk a víz áramlását közel a bothoz, láthatóan megjelenik egy kis előtte lévő zavar, előre jelezve a behatolást az ellennyomás miatt. Ez általában nem része a tudatos éberségünknek, ahogy a zavar a víz áramlásában többségében a behatolás után a folyás irányában van. Ugyanakkor természetesen mint máskor, ezt a jelenséget is fenntartással szükséges kezelni. A szerzők legújabb tanulmánya óvatosságra int mindaddig, amíg a kiterjedtebb kutatások folynak. “Amíg tartanak a standard kísérletek számos laboratóriumban, pontosan ugyanazon eljárást, fiziológiai méréseket és statisztikai elemzéseket használva, addig továbbra is fennáll a lehetősége, hogy ezek a többszörös elemzések befolyásolhatják a PAA-t alátámasztó bizonyítékokat.” forrás: tudnodkell.info