3 kérdéses tibeti teszt – az eredmény meg fog lepni!
Ez a teszt szokatlan, de nagyon érdekes, – főleg az eredmények. Mindössze 3 kérdésre kell válaszolni. Válaszolj őszintén, nincs értelme, hogy előre elolvasd a válaszokat, mivel ebben az esetben a tesz elveszíti az értékét! Vegyél elő papírt és ceruzát, majd jegyezd le a válaszokat. A teszt végén érdekes dolgokat tudhatsz meg a személyiségedről! A következő pár percben kapcsold ki a logikus gondolkodást, és próbálj a tudatalattid segítségével válaszolni az alábbi három kérdésre! Így érdekes dolgokra derülhet fény a személyiségedről, amikről talán még magad sem tudtál! Kezdődjön a teszt! 1. Képzeld el, hogy öt állat áll előtted. Tedd őket sorrendbe aszerint, hogy melyiket kedveled leginkább. Egy tehén, egy tigris, egy bárány, egy ló, egy disznó. 2. Az alábbi dolgok mellé írd le az első melléknevet, ami eszedbe jut róluk! A kutya… A macska… A patkány… A kávé… A tenger… 3. Gondolj öt, számodra fontos emberre. Válassz nekik egy-egy színt az alábbi listából. Minden ember csak egy színt kaphat. Sárga Narancssárga Piros Fehér Zöld És most nézzük az eredményeket! 1. Az első kérdésre adott válaszaid azt mutatják, mik a prioritások az életedben. A tehén jelképezi a karriert. A tigris jelképezi az önbecsülést. A bárány jelenti a szeretetet. A ló jelenti a családot. A disznó utal a pénzre. 2. A második kérdésre adott válaszaid azt mutatják, milyen viszonyban vagy a világgal. A kutyára adott asszociációd azt mutatja, milyen a magadhoz való viszonyod. Amit a macskáról írtál, arra utal, milyennek látod a partnered. A patkányról való gondolataid az ellenségeidre vonatkoznak. Ami a kávéról eszedbe jutott, az a szexre utal. A tengerre adott válaszod az egész életről való gondolkodásodat tükrözi. 3. A harmadik kérdésben kiderült, hogyan állsz hozzá ahhoz a bizonyos öt fontos személyhez. Akinek a sárga színt adtad, őt sosem fogod elfelejteni – hatalmas hatással volt rád. A narancssárga színnel illetett személy igaz barátod. A piros az az ember, akit teljes szíveddel szeretsz. A fehéret ahhoz írtad, akit egy igazi kedves léleknek ismersz. A zöld szín ahhoz tartozik, akit örökre a szívedbe zártál. forrás: buzzblog.eu
Honnan tudta előre? Baba Vanga megjósolta Csernobilt és szeptember 11-et: mit mondott még a jövőre?
A vak nő jóslatai meghökkentőek. Az emberiség számára legnagyobb, egyben legkevésbé megválaszolható kérdés az, hogy mi vár a világra. Bár a hétköznapi ember csupán találgathat, vannak és voltak olyan jövőlátók, akik jóslataikkal képesek voltak pontos és részletes képet adni a jövőről. A következőkben elolvashatod, ki és milyen jövőképet ábrázolt jóslataiban. Baba Vanga (1911-1966) Homokviharban, 11 évesen vesztette el látását a bolgár jósnő, Baba Vanga, valódi nevén Vangelia Gusterova, akinek állítólag a jövendölései 84%-a mindeddig beigazolódott. Megjósolta például a háború végének időpontját, Diana hercegnő halálát, a 2001. szeptember 11-i terrortámadást és a csernobili katasztrófát is. Bár mindeddig nem következett be, és reméljük, nem is fog, de 2016-ra Európa elnéptelenedését, a század közepére pedig egy virágzó gazdaságú világot jövendölt. 2033-ra az Északi-sark jegének felolvadását jósolta, 7000-re pedig az apokalipszist, amikor is Krisztus ismét eljön majd. Alois Irmalier (1894-1959) Német nemzetiségű, egyszerű emberként élte életét, kútásóként és kubikusként dolgozott. Jövendöléseit, amelyekben egy jövőbeni nagy háborúról beszélt, barátja jegyezte le. Ezek szerint a harmadik világháborút egy befolyásos ember meggyilkolása indítja majd el. Jóslataiban egyfajta tömegpusztító fegyver is kirajzolódni látszik, amely sárga por formájában szedi majd áldozatait, fulladást, görcsös rohamot, majd halált okozva. Helena Blavatsky (1831-1891) Orosz írónő, fordító, teozófus, nemesi család lánya volt. Bár intelligenciája kiemelkedő volt, rendszeres rohamai miatt nem tanulhatott rendszerezett keretek közt. 17 évesen idősebb férjéhez adták, de megszökött tőle. Állította, hogy van egy szellemi vezetője, és később, 1851-ben találkozott is Morya Mahatmával, aki közös munkára hívta, és aki által Tibetbe jutott. Ott felidéződött benne tibeti előző élete. Titkos tanítások című könyvében a múltról és a jövőről is írt. Azt állította, a régiek sokkal nagyobb termetűek voltak, és azt jövendölte, hogy nagy európai katasztrófák után új faj születik, akik kívül-belül mások lesznek, mint az emberek, és át fogják venni a világuralmat. Edgar Cayce (1877-1945) Az amerikai tisztánlátó 13 éves korára már 12-szer olvasta a Bibliát, ekkor látomása volt egy hölgyről, aki azt mondta neki, imái meghallgattatnak: a kis Edgar a beteg gyerekeken akart segíteni kérése szerint. Könyvárus, majd fotográfus lett. Jövendöléseit hipnotikus álomban tette, azokat gyorsíró jegyzetelte le. Beszélt az esszénusokról – a róluk mondottakat a halála után két évvel felfedezett holt-tengeri tekercsek bizonyították. 2012-re, a maja naptár szerinti világvégére Atlantisz kiemelkedését jövendölte, ám ez nem következett be. A jövőre nézve az országok kiegyenlítődését jósolta, Amerika és Oroszország összefogásában pedig egy jobb világ eljövetelét jövendölte. forrás: femina.hu
A gyógyszerekkel öltük meg az embereket – Döbbenetes riport egy orvostól
Hihetetlen videót mutatok most nektek, egy orvos azt nyilatkozta, hogy ők követték el a hibákat és a gyógyszerek végeztek az emberekkel. Döbbenetes, mindenkinek kötelező megnéznie és elgondolkoznia rajta! Dr. Papp Lajos szívsebész rengeteg érdekes dologról beszél az interjúban, ami elgondolkodtató lehet mindeni számára! A tények között szerepel az is, hogy a magyar lakosság fejenként átlagosan négy és fél kilogramm gyógyszert fogyaszt…Elmondása szerint olyan aljasságot követnek el az orvosok a betegek ellen, hogy az teljesen elfogadhatatlan. Senki sem beszél arról például, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek okozzák a legtöbb halálesetet, ugyanis meggátolják az érelmeszesedést, és nem a mellékhatásáról van szó, hanem arról, hogy a fő hatása teljesen ellentétes azzal, amiért adják, ezek a gyógyszerek többet ártanak, mint használnak, a betegek pedig nem is sejtik ezt…. A professzor szerint az a legnagyobb tragédia az egészben, hogy a gyógyszeripar manapság a legnagyobb, legjövedelmezőbb üzletág, akik pedig bíznak a gyógyszerekben, nem csak hogy aláírják a saját halálos ítéletüket, de még fizetnek is érte. A bűnösök és a hibásak természetesen nem ők, hanem az orvosok, akik nem tájékoztatnak kellőképpen. A professzor a védőoltásokkal kapcsolatban kiáll a gyermekeknek adandó kötelező oltások mellett, ugyanakkor hozzátette, hogy az influenzaoltásnál már átverik az embereket, mivel az ingyenes nem ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, mint az, amiért fizetni kell. Kevesen tudják, de az ingyenes oltás tartalmaz higanyt, míg a drágább nem. Íme az interjú: forrás: magyarorszagom.hu
Illusztrációk a világról, amelyben élünk
forrás: gúgli
Repülő autókkal kellene közlekednünk: ilyennek látták a jövőt a múlt században
Nézd meg képeken, mit gondoltak az ezredforduló körüli életről! Semmit sem lehet 100%-os bizonyossággal megjósolni a jövőre vonatkozóan, mégis minden kornak megvannak a maga elméletei az elkövetkező történésekről. Érdekes visszanézni, mit mondtak a múltbéli emberek a mi jelenünkről: összegyűjtöttünk néhány érdekes jóslatot, ami nem vált be. A Popular Mechanics magazin 1957-es száma szerint tíz év múlva már megvalósulhat a repülő autók terve. A lap korábban azt jósolta, hamarosan mindenkinek helikopterszerű személyi jármű áll majd a garázsában. Egy illusztráció, amely az ezredforduló Angliáját mutatja be, repkedő tűzoltókat ígért 2000-re. Így látta 1999-et a Reader’s Digest egy 1966-ban. A rajz Fred Freeman alkotása. Egyes elméletek szerint a férfiak 2000-ben gyönyörű szakállat hordanak majd, nem lesz rajtuk gallér vagy nyakkendő, és mindent, amire szükségük van, az öveiken található zsebekben tartanak. A nők átlagmagasságát ugyanekkorra közel két méterre jósolták. Dr. Dionysius Lardner filozófus azt mondta, a nagysebességű vonatközlekedés azért nem jöhet létre soha, mert az emberek nem kapnának levegőt utazás közben. John Elfreth Watkins Jr. építészmérnök úgy gondolta, 2000-re nem lesz q, c, és x az ábécében, mert ezekre a betűkre nincs szükség. Szintén John Elfreth Watkins teóriája volt, hogy 2000-re egy szem eper akkora lesz, mint egy alma. forrás: femina.hu
9 dolog, amire halálod után „jössz rá”! Érdemes végigolvasni!
A halál után sok minden kitisztul, megvilágosodik, amelyek teljes mértékben ködbe burkolóznak életünk során, nem értjük, mi miért történik. 1. A jelenlegi életünkben előforduló negatívumok nem azért történnek, mert ezáltal vezeklünk az előző életünkben elkövetett bűneinkért. 2. Még a fogantatásod előtt kiválasztod azt a helyet, azokat a körülményeket, azokat a szülőket, ahová meg fogsz születni. 3. A halál után rájössz arra, hogy semmi sem állandó, minden változóban van. 4. Az élet akkor is szép tud lenni, ha nehéz időszakon mész keresztül. Hibázni nem bűn, az mindenivel előfordul. 5. Bármit megvalósítasz, elérhetsz, mert meg van rá a lehetőséged. Ehhez szeretned, el kell fogadnod önmagad, míg a Földön élsz. 6. Figyelj oda az apró szépségekre, kedves dolgokra is, mert tulajdonképpen ezek járulnak hozzá ahhoz, hogy boldog légy a Földön. 7. Minden, amire szükséged van a sikerre, a boldogságra, az ott van benned. Persze, lesznek majd kudarcok, csalódások, de a megoldás Te magad vagy! 8. A szeretet a leglényegesebb dolog földi életünk során. Érezni pedig a legerősebb dolog. 9. A halál nem szörnyű, sőt, ez egy teljes átalakulás. forrás: blikk.hu
A világ megőrült… (20 illusztráció, a durva valóságról)!
Biztosan már hallottatok Paul Kuczynski-ről, a tehetséges lengyel művészről, akit a szatirikus rajzairól ismert meg a világ. Saját stílusával a mai modern társadalmat kritizálja. Ez tette Kuczynski-t hihetetlenül népszerűvé. Mozgássérültek Periszkóp Sajtó Takarékosság Diktátor Érzékcsalódás Szerelem Gyermekkor Rakéta Golyó Pénz Ajándék Trón Játék a halállal Emlékmű Tilos inni. Tiltakozás. Ranglétra Média forrás:buzzblog.eu
Az agykutatás 10 igazán meglepő eredménye
Hogy tanulhatunk meg fél év alatt kínaiul? Fedezünk-e fel még ma is alapvető agyi funkciót? Hány éves korunkig fejlődik e szervünk? Létezik-e a bal/jobb agyfélteke dominancia? Neumann az emberi agy mintájára tervezte meg a számítógépet? Az agyunk még mindig számtalan titkot rejteget, a most következő tízből van olyan, amelyet talán még nem ismersz. 1. Nincs olyan, hogy bal-jobb agyfélteke megosztottság vagy dominancia. Évek óta sokan gondolják, hogy valaki vagy bal agyféltekés – vagyis elemző és logikus, vagy jobb agyféltekés – azaz intuitív és kreatív. Egész iparág épült erre, ezért sokaknak úgy tűnhet, hogy ez egy természeti törvény. De nem az. Stephen M. Kosslyn kognitív neurológus több mint 30 évig volt a Harvard pszichológia professzora, és úgy látja, nincs olyan, hogy domináns agyfélteke, vagy, hogy a két agyfélteke külön dolgozik. Bizonyos funkciókat valamennyire eltérő módon látnak el, azonban ez a különbség sokkal finomabb, mint ahogy az a köztudatba bekerült. Például, ha nézünk valamit, a bal agyfélteke a részletek megfigyeléséért felel, míg a jobb az egész alakjának az érzékeléséért. A két agyfélteke mindig együtt dolgozik, egy rendszerként. A fejünk nem aréna, ahol folyamatos a verseny a két agyfélteke között, és hol az egyik győz, hol a másik, ezért nincs is olyan, hogy csak az egyiket használnánk valamire. Ennek gyökerei egyébként a ’60-as évekre nyúlnak vissza, ahol kísérleteket kezdtek olyan epilepsziás betegekkel, akiknél szenvedéseiket enyhítve, műtét során átvágták a corpus callosumot, a fő idegköteget, amely mindkét agyféltekéhez csatlakozik. Néhányan beleegyeztek, hogy a kaliforniai egyetemen Robert Sperry vizsgálja őket. A doktor figyelmeztette az érdeklődő sajtót, hogy félrecsúszhat az értelmezés a vizsgálatról, de nem figyeltek rá. 1973-ban a The New York Times Magazine „Bal vagy jobb agyféltekések vagyunk” címmel cikket közölt, amely így kezdődött: „Két különböző személyiség lakik a fejünkben. Az egyik verbális, logikus, domináns, a másik művészi.” Két év múlva ezt átvette a TIME, a Harvard Business Review és a Psychology Today is. Sperry hiába mondta, hogy a kísérletben megfigyelt polaritás általában véve csak egy ötlet, mely nagyon könnyen mitizálható, de senki nem hallgatott rá, és a bal-jobb agyfélteke dominancia világszerte elterjedt. 2. Bizonyították, hogy lehet egyszerre szeretni és utálni valakit. Egy kutatásban vizsgálták a jelenséget, és tapasztalták, hogy az utált személyekre gondolva a kísérleti alany agyában négy terület aktiválódik. Ami a meglepetés: MRI vizsgálatok kimutatták, hogy amikor valaki a szerelmére gondol, a ugyanebből a négy területből kettő szintén aktiválódik. 3. Az otthoni erőszak ugyanolyan hatással van a gyerekek agyára, mint a katonákéra a háború. Mindkét esetben az agy veszélyt érzékelő területei aktiválódnak, gyerekek esetében az otthoni erőszak pedig kimutathatóan szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Egy kísérletben agressziót mutató férfi vagy nő arcáról készült fotókat mutattak átlagosan 12 éves gyerekeknek. Amelyik gyerek nem tapasztalt otthoni agressziót, annak agya semmilyen változást nem mutatott, aki viszont igen, annál kimutatható volt a veszélyérzet fokozódása. A veterán katonák reakciója szintén ez volt. 4. Nem bizonyított, hogy csak agyunk 10 %-át használjuk. Az agyunk nagy részét igenis használjuk, csak nem egyszerre minden részét. Erre abból is következtetnek, hogy a teljes oxigén és glükóz szükségletünk 20 %-át használja fel az agy, illetve komoly fejsérülések következtében kicsi a túlélés esélye, vagy maradandó károsodás valószínű (ugyanakkor sok elvesztett képességet újra megtanulhat valaki agysérülés után). Azaz nem jellemző, hogy az agynak 90%-a olyan funkció nélküli terület lenne, melynek sérülése nem jár következményekkel. Az agy minden egyes ismert részének feladata van, PET és fMRI vizsgálatok még álmunkban is az agy különböző területein megjelenő, folyamatos tevékenységet mutatnak valamilyen szinten. A mítosz eredete nem ismert: mondhatta Einstein, aki úgy értette, hogy az emberek lehetőségeikhez képest használnak csak 10 %-ot, de ugyanerről írt egy pszichológus, William James még 1908-ban, csak arány nélkül, ezt ferdíthette el Dale Carnegie egyik sikerkönyvének előszavában annak írója, saját maga téve hozzá a 10 %-ot. 5. A fogyókúra miatti koplalás arra kényszerítheti az agyat, hogy „megegye” magát. Az agy 60 %-ban zsírból áll. Tudósok szerint, ahogy más testrésznél is előfordulhat, ebben az esetben is az agysejtek saját magukat emésztik, azaz lebontják. Mindezt a tápanyag hiánya miatt, utolsó energiaforrásként, ahogy az éhségérzet erősödik. Azonban annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy inkább a sejtlebomlás és -megújulás helyes egyensúlyának felborulásáról van szó, ezért fontos figyelni a megfelelő étkezésre és testmozgásra. Normál esetben az ún. autofágia folyamata éppen a helyes sejtmegújulást szolgálja. 6. Agyunk a késő negyvenes éveinkig fejlődik. Korábban azt gondolták, hogy már kora gyermekkorban megáll az agy fizikai fejlődése, de agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy jócskán változik még ezt követően. A homlok mögötti prefrontális kéreg még a harmincas-negyvenes éveinkben is alakul, márpedig ez a kulcsa annak, hogy mi tesz minket emberré: a döntéshozást, tervezést, szociális interakciókat és sok személyiségjegyet is ez határoz meg. A tanulás megváltoztatja az agyat. Neuroplaszticitásnak vagy agyi plaszticitásnak hívjuk a folyamatot, amely során az élet egész területére vonatkozó változásokat képes produkálni agyunk. Ez három okból történhet: I. Kisgyermekkorban, amikor az éretlen agy szerveződik. II. Agysérülés esetén: ilyen például a szélütés, amely után a felnőttek sok esetben újratanulnak beszélni, járni, sportolni és más tevékenységeket végezni. Ez azért lehetséges, mert a stroke által elpusztított agyterületek helyett új területekre szervezi az agy ezeket a képességeket. III. Tanulás útján: ha szakértők vagyunk valamiben, az adott képességgel összefüggő agyi területek növekedni fognak. Jó példa az a vizsgálat, amely londoni buszvezetőket és taxisokat hasonlított össze. Úgy találták, hogy a taxisok hippocacampusa – amely a bonyolult térbeli eligazodáshoz szükséges információk használatához szükséges – nagyobb, mert a taxisok számtalan útvonalon keresztül tudnak és kell is közlekedniük, míg a buszvezetők útvonalai kötöttek, és így csak azokra kell koncentrálniuk. Ugyanilyen agyi különbségek vannak a kétnyelvűek-egynyelvűek, valamiben profik és amatőrök vagy felkészült és felkészületlen egyetemi hallgatók között. Akik pedig jók a kapcsolatépítésben, azoknak az amigdalája, az agy mandula alakú, érzelmek feldolgozásáért felelős központja nagyobb. 7. Az agy akkor fejlődik legjobban, ha lelkesedéssel, motivációval használjuk. Ez gyerekekre és felnőttekre egyaránt igaz. Dr. Gerald Hüther professzor, a téma kutatója szerint, ha elég izgalmas a tananyag, aktiválódik a középső agy érzelmi központja, amely elindítja a hatékony tanulás folyamatát. Ez akkor is igaz, ha kedvelünk egy jó tanárt, vagy akár szerelmesek vagyunk: például egy 85 éves német is megtanulhat kínaiul akár fél év alatt, ha beleszeret egy mondjuk
A világegyetem 10 nagy rejtélye
Hogy teljesen megértsük a minket körülvevő univerzumot, fárasztó feladatnak tűnik. Bár sok kérdésre választ találtunk már – miért esik le az alma a fáról? hogyan keringenek a bolygók a Nap körül? miért látjuk kéknek az eget? – mégis ahhoz, hogy megismerjük a világegyetem összes titkát, garantáltan számtalan kihívással, eddig soha nem ismert problémával kell szembenéznünk, amelyhez hegynyi találékonyságra van szükségünk. Sok fizikus próbált már megbirkózni számtalan talánnyal, mégis, az alábbiakban tíz olyan kérdéssel találkozhatsz, amely a legnagyobb, valaha élt koponyákon is kifogott. 1. Sötét energia Nem láthatjuk, nem érezhetjük, mégis lehet tesztelni, de még így sem tudjuk, mi az. Ennek ellenére a tudósok szerint az univerzum mintegy 70 %-át alkotja a sötét energia, amely nevét arról is kapta, hogy nem bocsát ki magából fényt. A magyarázat szerint katalizálja az egyes galaxisok egymástól való távolodását: a sötét energia antigravitációs hatást fejt ki, azaz a gravitáció ellen hatva a világegyetem egyre gyorsuló tágulását okozza, működése viszont rejtély. Névadója Michael Turner kozmológus. 2. Sötét anyag Egy szintén megfoghatatlan alkotóeleme az univerzumnak, bár egy részét ismert elemek alkotják – fekete lyukak, kihunyt csillagok, bolygók, de semmilyen elektromágneses kibocsátása nincs, szintén nem érzékelhető, csillagászati eszközökkel közvetlenül nem figyelhető meg, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni. Arányát kb. 23 %-ra teszik. Összeadva a sötét energiát és a sötét anyagot, kiderül, hogy mindössze néhány százalékát teszi ki csak a világegyetemnek az összes látható elem. Ezt a hatást 1933-ban Fritz Zwicky írta le először, amikor azt vette észre, hogy egy általa megfigyelt galaxishalmazban túl kevés a látható anyag ahhoz, hogy csak az tartsa egyben. Névadója pedig egy nő, Vera Rubin, aki ’70-ben az Androméda galaxist vizsgálva arra jutott, hogy a galaxis szélén lévő csillagok ugyanolyan gyorsan mozognak, mint a közepén lévők, amely az akkori ismeretek szerint lehetetlen volt. A gravitáció kevés lett volna, hogy bent tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe, de ez mégsem történt meg. Azaz vagy Newton tévedett ezt illetően, vagy létezik egy extra anyag, amely a visszahúzásért felelős, de nem mérhető a csillagászok számára. Így kapta a jelenség a sötét anyag nevet, elméletét pedig röpke egy évtized alatt el is fogadta a tudomány. Vera Rubin (forrás: Wikipedia) 3. Ez egy hullám… nem, egy részecske! A fénysugaraknak meglehetően tudathasadt természetük van. 🙂 Olyan interferencia mintákat hoznak létre, amelyek alapvetően hullám természetűek. Ezek tükröződve különböző felületeken, ugyanakkor azt mutatják, hogy lehetnek hullám, de részecsketermészetűek is, vagy akár mindkettő egyszerre. Ez a jelenség a hullám-részecske kettősség, amelyet a kvantummechanika igazolt. Azonban arra nincs válasz, hogy a fényt összességében részecske vagy inkább hullámtermészetűként írjuk-e le? 4. Időutazás Egyre csak öregszünk, nem leszünk fiatalabbak. A Nap sem lesz már újra hűvös, hidrogéngázból álló labda. Az idő egy irányba halad, és fogalmunk sincs, hogyan lehetne azt visszafordítani. „Az időutazáshoz ennél (az Apolló űrhajó sebességénél, azaz 40 ezer km/óránál) kétezerszer gyorsabban kell haladnunk. Ehhez egy jóval nagyobb hajóra van szükség, egy igazi gigantikus űrjárműre, ami elég nagy a közel fénysebességre való gyorsításhoz szükséges üzemanyag mennyiség szállítására. A kozmikus sebességhatár megközelítéséhez hat teljes évre lenne szükség teljes energián. Elméletben képesek lennénk rendkívüli távolságok megtételére egy emberi élet leforgása alatt. A galaxis peremét 80 év alatt érhetnénk el.” – mondja Stephen Hawking az időutazásról, amelynek egyik lehetséges módja szerinte egy, a fénysebességnél gyorsabb űrhajó lehetne. 5. Egy hologramban élünk? Juan Maldacena, a Harvard Egyetem fizikusa ’97-ben felfedezte, hogy a világegyetem bármely háromdimenziós (3D) tartománya leírható a tartomány kétdimenziós (2D) határán kódolt információval, hasonlóan ahhoz, ahogyan a 2D hologram a 3D tárgyakról az információt tárolja. Sok tudós gondolta már, hogy a körülöttünk lévő univerzum csak egy 2D vetítés, akárcsak a hitelkártyákon: minden információ 3D-ben érhető el, azonban valójában csak kétdimenziós, ami az univerzumban körülvesz minket, anélkül, hogy ezt képesek lennénk észlelni. 6. Anyag és antianyag Az antianyag az anyagban lévő atomot felépítő proton, elektron és neutron helyett azok ellentéteiből áll: antiprotonból, pozitronból és antineutronból. Ha közönséges anyaggal találkozik, megsemmisül mindkettő, és elektromágneses sugárzássá alakul. Távoli galaxisokról nem dönthető el csillagászati megfigyeléssel, hogy anyagból vagy antianyagból állnak-e, azonban, ha égitestek ütközésekor szokatlanul nagy energia szabadulna fel, valószínűsíthető lenne, hogy egyikük antianyagból állt. Ilyet viszont nem figyeltek még meg, ezért úgy gondolják, az észlelhető világegyetem leginkább anyagból áll. Ez a fajta asszimmetria máig megoldatlan probléma a tudomány számára. Ma azt feltételezik, hogy az univerzum keletkezésekor anyag és antianyag egyenlő arányban volt jelen, majd történt valami az utóbbival – hogy mi, azt viszont senki nem tudja. Egyébként, amikor az anyag energiává alakul, valamennyi anyag mindig megmarad, csak az anyag egy része alakítható energiává. Az anyag-antianyag találkozásnál nem ez a helyzet, mindkettő teljes mennyisége energiává alakul. 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlő 1000 űrsikló külső tartályainak potenciális energiájával. Az antianyag felfedezője Paul Dirac volt, elméletét később igazolták. 7. Meddig marad fenn a világegyetem? OK, nem ez az a sürgető kérdés, amely nem hagy minket aludni éjjel, de nagyobb időtávlatban valóban aggodalomra adhat okot, hogy a létezés a távoli jövőben nem biztosított. Jelenleg ugyan úgy gondolják, hogy csak 10 milliárd év múlva merülhet fel komolyan ez a kérdés, mégis már most két fő elképzelés létezik a végre. Az egyik – a The Big Crunch (Nagy Reccs) – az ősrobbanás ellentéte, azaz az univerzumban található anyag nem tágulni fog, hanem ellenkezőleg: az elemek elkezdenek közeledni egymáshoz. Így az összes anyag egymással való ütközését az emberiség sem valószínű, hogy túléli. A The Big Rip (Nagy Széthasadás) szerint pedig az elemek távolodása fog felgyorsulni, annyira, hogy a végén minden atom elemeire szakad szét (az emberiség pedig ezt sem éli túl). Ez a két legelfogadottabb nézet – de közel sem az egyedüli két lehetőség, viszont a többi sem jelent semmi jót az emberiség számára. 8. Miért nem tudunk négy dimenzióban gondolkodni? Mi, emberek többnyire el sem tudjuk képzelni, milyen lenne a világ négy dimenzióban, holott vannak elméletek, amelyek nem is négy, hanem 10 vagy 11 dimenzió létét is engedik hipotézis szintjén feltételezni. Ilyen például a húrelmélet, amelynek állításai, ha bebizonyosodnak, nem is egy hiányzó dimenziót kell, hogy elképzeltessen velünk, hanem jóval többet… 9. Miért van a fénynek egységes sebességhatára? A fény egységesen 3×10∧8 métert tesz meg másodpercenként. De miért ez a
A klímaváltozás megnyitotta az „alvilág átjáróját”
A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértők szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tőle. Szibéria állandóan fagyott talajrétege, vagyis a permafroszt, folyamatos olvadása miatt hirtelen egy hatalmas kráter keletkezett, ami egyre csak nagyobb lesz. Már így is nagyjából egy kilométer hosszú és 90 méter mély, évente pedig közel 20 méterrel lesz szélesebb, így meredek lejtői közelében sétálni igen veszélyes vállalkozás, olvasható az Independent oldalán. Nem csak a csuszamlásoktól kell félni A Batagaika kráter és az északi féltekén egyre gyakrabban feltűnő kisebb kráterek jelzik, milyen ütemben melegszik a Föld éghajlata, ugyanis ezek a képződmények a permafroszt olvadása miatt keletkeznek. A permafroszt olvadása azért veszélyes, mert a fagyott talajban rengeteg metán található, ami az olvadás során a levegőbe kerül. A metán pedig sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha a permefroszt összes jege elolvad, egyes modellek szerint az így kiszabaduló metán miatt a Föld hőmérséklete akár 4 Celsius fokkal megemelkedhet. Leereszkedésre készül a kutató az egyik jamal-félszigeti kráternél. Az északi féltekén egyre gyakrabban feltűnő kisebb kráterek jelzik, milyen ütemben melegszik a Föld éghajlata Forrás: Vladimir Pushkarev/Russian Centre of Arctic Exploration Julian Murton professzor, a Sussexi Egyetem geológusa, nemrég a kráter kőzeteit tanulmányozta, melyek arról a 200 ezer évvel ezelőtti időszakról is geológiai információt adhatnak, mikor még a Föld hőmérséklete jóval melegebb volt a mostaninál. A Batagaika kráter sokat elárul a Föld múltjáról, és remélhetőleg a jövőjéről is” – mondta a professzor. Ahogy egyre melegszik a klíma, egyre több hasonló csuszamlásra lehet majd számítani. A Batagaika kráter feltehetően akkor keletkezett, mikor a helyi lakosok kivágták a területen a fákat valamikor az 1980-as vagy az 1990-es évek elején. „Ha megváltoztatjuk a vegetációt vagy talajt, olyan változásokat idézhetünk elő, amik a permafroszt olvadásához vezetnek.” – magyarázta Murton. A fák kivágása miatt nyáron a talaj mélyebb rétegei is fel tudtak melegedni, emiatt kezdett olvadni a jég. Komoly veszélyekkel kell számolni Bár a permafroszt nagy mennyiségű metánt tartalmazhat, Murton szerint ezen a területen ez nem jellemző, és jelenleg nem kell tartani nagy mennyiségű metán felszabadulásától. A felszín alatt azonban 20-30 méteres jégékek is lehetnek, amik ha egyszer elkezdenek olvadni, nagyon gyors változást idéznek elő. Az emberekre viszont komoly veszélyt jelent a kráter, hiszen nagyon gyorsan terjeszkedik, bármikor elnyelheti a közelében futó utakat. Ami a hátborzongató nevet illeti, az alvilág átjáróját Murton nem találta meg – sem fizikai, sem spirituális értelemben. „A kráter alján nincs más, csak kő, nem láttam nyomát semmiféle alvilági átjárónak” – jegyezte meg Murton. forrás: origo.hu