Csernobil 30 éve: képek akkor és ma
Nemegyszer hallottam szüleimtől, nagyszüleimtől arról a fekete felhőről, amit a Szovjetunió felől hozott a szél. Bár nem értettem, mi történt, mégis egy életre megjegyeztem Csernobil nevét. A nukleáris katasztrófa 30 éve történt. 1986. április 26-án a csernobili Lenin atomerőmű 4-es reaktora hajnali 1:23:58-kor kigyulladt, majd percekkel később bekövetkezett az emberiség történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Az évszám és a név örökre bevésődött az agyunkba, utóhatását pedig mind a mai napig nem heverte ki a vidék. Képpárokban mutatjuk meg, mennyi minden (nem) változott Csernobil területén az elmúlt 30 évben. Óvoda 1986-ban és ma Az atomkatasztrófa legkisebb áldozatai akkor, és ma Zöldségek sugárzásának mérése akkor, és ma Üres lakótömbök akkor, és ma Radioaktivitás mérése akkor, és ma A sugárzás számokban akkor, és ma Óvoda a katasztrófa utáni napokban, és ma Vidámpark akkor, és ma Elhagyott otthonok akkor, és ma Csernobil gyermekei akkor, és 30 évvel később forrás: nlcafe.hu
26 sokkoló kép arról, hogyan bánik az emberiség az állatokkal
Ezek a képek megmutatják, hogy mi történne, ha egy fordított világban az állatok úgy bánnának az emberekkel, ahogyan azt ők teszik most. forrás: staxnet.com
A világ legerőszakosabb nagyvárosai
Kiugróan sok latin-amerikai nagyváros nevével találkozhatunk a mexikói Közbiztonsági Tanács szokásos éves jelentésében és ezúttal nem hogy nem túlzunk, de talán még visszafogottan fogalmaztunk. Mert hát minek lehet azt nevezni, hogy az ötvenes listán szereplő településekből 41 ebben a régióban található, ráadásul 21 Brazíliában. Általában véve is elmondható, hogy Latin-Amerikában nagyon rossz a helyzet. Latin-Amerika kiemelkedően rossz helyzete elsősorban a kábítószerkereskedelemnek és főleg az azzal járó erőszaknak, bandaháborúknak, politikai bizonytalanságnak és persze a szegénységnek köszönhető. „A kábítószerrel lehet messze a legtöbbet keresni a feketepiacon. A becslések szerint évente több mint 3 milliárd dollárnyi a forgalom, ráadásul a világgazdaság évtizedek óta hatalmas összegeket pumpál a bűnszervezetekbe” – fogalmazott a témával foglalkozó szakíró, Ioan Grillo. „Ebből a pénzből a bűnszervezetek még több fegyvert vesznek, még több bérgyilkost fizetnek meg, még több rendőrt és politikust vesztegetnek meg… ezért van az, hogy Latin-Amerika és a karibi térség forrásponton van” – tette hozzá az író. Visszatérve a listához, erre a 300 ezer lakosnál nagyobb városok kerültek fel. Nem vették számításba a háború sújtotta településeket, így azért pár nyilvánvalóan életveszélyes város (például Szíriából vagy Irakból) nem található itt. Lássuk tehát a 10 legveszélyesebb nagyvárost a világon (zárójelben a 100 ezer főre eső gyilkosságok számával): 10. Cali, Kolumbia (64.27) 9. Cape Town, Dél-Afrika (65.53) 8. Palmira, Kolumbia (70.88) 7. Valencia, Venezuela (72.31) 6. Distrito Central, Honduras (73.51) 5. Maturin, Venezuela (86.45) 4. Acapulco, Mexikó (104.73) 3. San Salvador, El Salvador (108.54) 2. San Pedro Sula, Honduras (111.03) 1. Caracas, Venezuela (119.87) forrás: kivultagasabb.blog.hu
A festményei alapján ennek a művésznek nincs lelke
Az alábbi képeket John Brosio festette. John Brosio, akinek valószínűleg nincs lelke, vagy ha van, annak a mélységei olyan sötétben vannak, hogy minden gondolata retteghet. A festmények egyébként nagyszerűek. Mindegyik témája az átlagos polgári közöny és tudatlanság, az agyatlan, elhízott nyugati életvitel, amit leggyakrabban egy természeti csapással – általában tornádóval – állít kontrasztba. Képein pusztul a világ, az emberek leggyakrabban észre sem veszik, vagy nem vesznek tudomást róla. Fotózkodnak miközben a háttérben épp zajlik a világ vége, bemegy Donald McDonald egy pisztollyal egy kajáldába, farkasok közt sétál egy menyasszony. Az egész iszonyú beteg, de közben marha erős is. forrás: newhorizon.hu
Egy magyar boncmester őszinte vallomása. Figyelem, sokkoló állítások következnek!
„Rájöttem arra, hogy az orvosi műhibákat mi takarítjuk el…” Nem biztos, hogy tudni akarod! Testünk utazása az egészségügyben! Mi történik velünk a halál után? „Most végül is mit takarítasz? Orvosi műhibákat vagy halottakat?” – kérdeztem kedves Boncmester ismerősömtől. „Mindkettőt…” –hangzik a válasz. Nincs mit meglepődni a kérdésen. Ugyanis tényekről beszélünk, mint a halál. Mind tisztában vagyunk az elkerülhetetlennel, azt azonban kevesen tudjuk, mi történik testünkkel a kórházban, miután elkönyvelték a halált. Egy nem túl kellemes utazásra viszem az olvasót, egy olyan ember vallomása alapján, aki minden nap a halottakkal foglalkozik. „Túl sokat láttam már…” Neki elhisszük! Nem sokan találkozunk például halott csecsemővel. Persze nem mintha akarnánk! De egy boncmesternek muszáj! És ez nem a legszörnyűbb dolog, amit egy nap lát. De mi lehet rosszabb a látványnál? Az, ha tudjuk, hogy a csecsemő könnyen életben maradhatott volna, ha nincsenek műhibák, vagy figyelmetlenség! Ha az orvosok öt perccel hamarabb futnak be munkahelyükre. Mi lehet felháborítóbb? Aláírni egy erkölcsös embernek a jegyzőkönyvet: „a halál oka fulladás”. Nem pedig „orvosi műhiba”. „Rájöttem arra, hogy az orvosi műhibákat mi takarítjuk el…” Szülésnél ott van például egy csecsemő, akinek a torkára köldökzsinór tekeredett. Azt mondják megfulladt. Pedig nem abba hal bele, hogy nem kap levegőt, hanem abba, hogy a köldökzsinór záródik el. Azon keresztül szerez be minden tápanyagot. Akár a csuklójára is rátekeredhetett volna. Szóval úgy működik a dolog, hogy amikor én felmegyek két óra múlva az elhalt csecsemőért, és látom, hogy az orvos akkor érkezik meg, fizetett orvos, ezt hozzá kell tenni egyébként, mert már előre eltett egy halom lóvét, akkor öltözik be. Hogy legalább lássák. Egy ügyeletes orvos pedig lejegyzi, hogy a csecsemő meghalt. De ez még nem a vége a történetnek. Van amikor hetekig kell várni a boncolásra, ilyenkor a hűtőkamrákat használják. A hűtőkamrában pedig plusz 4 fok van… A hűtőkamrában összes van lent négy hely, majd deréktáji magasságban újabb négy és végül fejmagasságban is. Ezt persze nem igen használjuk, mert ki az a barom, aki feje fölé emel egy nyolcvankilós testet. Ide általában csecsemő, méhlepény, áldozatok rongyai, ilyenek kerülnek. Volt hogy a nyolc használható helyre huszonnégy embert is beraktunk. Egy íratlan szabály van, amit be kell tartani, hogy fejjel lefelé hullát nem szabad tenni, mert akkor megjelennek a hullafoltok, megnyomódik, stb. „Nincsen végtisztesség. Slaggal locsoljuk a halottakat és néha rongyokban visszük helyről helyre, hogy könnyebb legyen megemelni…” forrás: kiskegyed.blikk.hu
Sokkoló mondatok! Egy magyar boncmester őszinte vallomása (2. rész)
Nem biztos, hogy tudni akarod! Testünk utazása az egészségügyben! Mi történik velünk a halál után? Cikkünk előző részében élettelen testünk sokszor kegyetlen és megrázó utazását tártuk fel az egészségügyben, egy magyar boncmester őszinte vallomása alapján. Nem véletlenül keltett közfelháborodást, borzadályt vagy elkeseredést. Volt szó halott csecsemőkről, orvosi műhibákról, amit a boncmester „takarít el” egy aláírással, és testünk nem túl szép utazásáról a 4 fokos hűtőkamrákban, ahova hely hiányában néha több test is be van zsúfolva. Szóval egy sokszor kegyetlen, lelkileg rendkívül megrázó munkáról van szó. Arról azonban még nem esett szó, hogy mennyit keres ezért egy boncmester. A nettó fizetés 110.000 Ft körül mozog. (Mestervizsgával valamivel többet kapnak. Ezt mindenki magának fizeti persze, kivéve ha van tanulmányi szerződése. Ha van tanulmányi szerződése háromszáz órát minimum le kell boncolni, de egy boncolás öt-tízezer forintba kerül a tanoncnak. Összesen másfél millió a vége. Ebből már egyetemet végez el az ember.) „Ennyiért nem csinálom. Inkább fogom magamat, kimegyek külföldre és megkeresem a pénzemet. Persze a pénz nem minden. A lelki teher mindvégig megmarad. A hullák, balesetek vagy kórházi műhibák áldozatai gyakran több darabban, súlyos és csak horrorfilmekből ismert ijesztő állapotban kerülnek az asztalra. Gyerekek, nők, férfiak. Az idő elteltével munkaeszközzé fajulnak a testek, és a tudat tiltakozván átkapcsol egy monoton fázisba ahol a halott embereket nem tekintheti tovább embernek. És ez sajnos az élőkre is gyakran igaz. Jellemző tünete a munkának a vállrándítás egy eset, egy halott felett.” Kisebb csavarral, némi mérgelődés után átfolyt a beszélgetés a boncmester egyéb feladatkörei felé, illetve olyan feladatkörökhöz, amiket munkájukon túl tesznek meg. Sokszor nem kevés zsebpénzért. Ilyenek a halottak öltöztetése, akár sminkelése és egyebek. Például egy esetben, roma szokásnak megfelelően, arra kérték boncmesterünket, hogy az elhunyt ujjai közé ötezreseket tegyen, így készítvén fel a temetésre. Ilyenkor zsebbe megy a pénz, a plusz munkáért és törődésért. „Van a magyar társadalomnak egy nagyon nagy hibája, amit külföldön soha nem látsz, és nem is tapasztalhatsz. Ugye van ez a plusz pénz, a csúszópénz amit az orvosnak adnak. Na most a magyar társadalomba bele van ivódva, hogy mindenért ami a magyar kórházban történik, őneki fizetni kell! A reumaotológus orvostól, a szülészen át a sebészig, a nővérnek, boncmesternek, mindenkinek… Ilyen eset például amikor a liftes srác elment egy órára, és megkért hogy üljek már be a liftbe. Mondtam, hogy hát jól van. Annyi volt a dolgom, hogy beülsz, és le föl viszed a látogatókat. Jött az idős nénike, kis nyugdíjas és kétszáz forintot nyomott a köpenyzsebbe. Száz forintot adtak, ötvenet… Egy óra alatt, ott a látogatási időben ezer forintot összeszedtem. És nem kértem! Nem is úgy csináltam a munkámat.” „Mi egyrészt dolgozunk a kórháznak, másrészről, viszont már a temetkezési vállalkozónak. Ha megvan a mestervizsgád, akkor már két oldalról tudod a „tehenet fejni”. Egyszer felveheted a kórházból a dolgozói fizetést, mert egészségügyi alkalmazott vagy, de föltudod venni a temetkezési vállalkozótól is, hogy őt ajánld ki. Az emberekbe bele van ivódva a pénz. Na meg aztán a boncmesterek alapítottak egy öltöztetői bt-t. Ez már zsebbe megy.” De térjünk vissza testünk utazására. Nem részletezem a különféle eljárásokat, de a helyzet afféle; „valahogy csak meg kell oldani” szituáció. Testek préselődnek, kavarodnak zokszó nélkül napról napra. Példának okáért, hiába kapott a részleg ízléses fém dobozokat a csecsemőknek. A papírdoboz könnyebb… És ez még mindig nem a vége. Ha nincs kartondoboz, van kendő. Legrosszabb mégis a „testhelyreállítás”. Nem borzolnám az idegeket, ezért ezt már saját fantáziára bízom, hogy ki-ki gondoljon, amit mer. Azt viszont elárulhatom, hogy a boncolás utáni halottba nem a szerveit teszik vissza, hogy temetésre „végtisztességre” kész legyen. Ezek után már csak a slagozás van hátra. Ez a folyamat a tisztítás, mosdás helyett funkcionál. „Mintha a kocsimat mosnám le…” „Egy dologra kell figyelni, hogy a szem alatt van egy mirigy, amit ki kell szedni és el kell küldeni szövettanra. Nincs tisztelet a halottnak, amint leért a proszektúrára csak egy darab. Egy áldozat, eszköz, munkatárgy. Minden más csak mese. Nehezen bírom már ezt az egészet három év után.” „Volt olyan eset, hogy anyuka nem jelentkezett, ott hagyta a halott csecsemőt. Ha már láttál aszalt szilvát, eltudod képzelni.” Nos, nem egészen olyan, mint amit a „Helyszínelőkben” megszoktunk. Képzési adatok: Képzési idő: 400 óra (maximálisan támogatható óraszám) Lehetséges képzési forma: iskolai rendszerben és felnőttképzésben is tanulható. Elmélet aránya a képzésben: 70% A munka jellege: Zárt munkahelyen, álló testhelyzetben járkálva végzett közepesen nehéz fizikai munka. forrás: kiskegyed.blikk.hu
18+ Meztelenül és megerőszakolva: 10 valódi rémtörténet, amik nőkkel estek meg – II. rész
Néhány esetben kész csoda, hogy az áldozat életben maradt. Vannak tipikus bűncselekmények, amelyeknek nők esnek áldozatul. Tíz olyan esetet választottunk ki, amelyek borzalmasak ugyan, de az áldozat megmenekül. folytatás… 6. Veszélyes műszak 2012. novemberében nagy bajba került egy New York-i escort. Aznapi potenciális ügyfele, Benjamin Gaston elvette a pénzét, a telefonját és a személyijét, amikor meglátogatta otthonában. A férfi közölte vele, hogy nem hagyhatja el a lakást, mert neki fog dolgozni. A nő megpróbált ellenállni, de a férfi párnát szorított a fejére, amíg meg nem ígérte, hogy engedelmeskedni fog. A nő fogvatartása alatt talált egy mobilt a lakásban, de a felhívott rendőrök nem tudtak rajta segíteni, mert nem tudta megadni a pontos lakcímet. Gaston továbbra is fenyegetőzve egy harlemi lakásba vitte a nőt, ahol hét szexre éhes kuncsaft várakozott. A nő kétségbeesésében kimászott a hatodik emeleti lakás ablakán, és a dzsekijét kötélnek használva próbált meg leereszkedni. Hat emeletet zuhant, eltört mindkét lába és a gerince. A rendőrség letartóztatta Gastont és a lakás tulajdonosát, a vádemelési javaslat túszejtésről és prostitúcióra való kényszerítésről szól. 7. Hajszál híján 1974-ben a 18 éves Carol DaRonch egy plázából indult haza, amikor egy férfi odalépett hozzá a parkolóban, közölte, hogy rendőr, és kérte, menjen vele a kapitányságra, mert feltörték az autóját. A nő gyanút fogott, mert a kocsiból semmi nem hiányzott, a férfi pedig civilben volt, de miután felmutatta a jelvényét, Carol beszállt a kocsijába, ami nagy hibának bizonyult. A nő észrevette, hogy nem is a kapitányság felé haladnak, ezért pánikolni kezdett. A férfi előrántott egy pisztolyt, és megpróbálta megbilincselni az ellenálló Carolt. A nagy kavarodásban vélelenül a nőnek ugyanarra a csuklójára csatolta a karperecet, aki így ki tudott ugrani a kocsiból. A férfi követte, és megpróbálta leütni egy emelővel, a nő azonban herén rúgta, és odaszaladt egy másik kocsihoz. Carol csak később tudta meg, hogy Amerika egyik legkegyetlenebb sorozatgyilkosától sikerült megszöknie. Ted Bundyt, aki több 35 nőt ölt meg, még a saját ügyvédje is a megtestesült gonosznak nevezte. A férfi egyébként még aznap este meggyilkolt egy másik nőt, kiköszörülve a Carol megmenekülése okozta csorbát. 8. Lisa Holden A texasi háromgyermekes anyát, Lisa Holdent a férje rendszeresen bántalmazta. Elektromos kábellel, vontatókötéllel, baseballütővel, ami éppen a keze ügyébe került. A nő állapota annyira leromlott, hogy a karján és a lábán ütött sebek már nem tudtak rendesen begyógyulni. 2012 márciusában a férje ismét nagyon megverte Lisát elektromos kábellel és baseballütővel, majd azzal távozott, hogy amikor visszatér, majd meg is öli. Az asszony halálfélelmében fogta a két kisebb gyereket, és az erdőbe menekült. Két nap bujkálás után egy autós vette észre őket az út szélén. A férjet latartóztatták súlyos testi sértés miatt. Lisát tíz napig az intenzív osztályon ápolták csonttörések és fejsérülés miatt, a lábában pedig légpuska-lövedékeket fedeztek fel. 9. Élve eltemetve Michelina Lewandowska megmenekülése a csodával határos. 2011. május 28-án a vőlegénye, Marcin Kasprzak és annak bűntársa, Patryk Borys egy sokkolóval kiütötték észak-angliai otthonukban, majd az eszméletlen nőt összekötözték és egy dobozban eltemették a közeli erdőben. Amikor Michelina magához tért, pánikba esett, de kétéves kisfiára gondolva össze tudta szedni magát. Kiszabadult a kötelekből, a gyémántgyűrűje segítségével kivágta magát a dobozból, és kimászott a sírból. Kasprzak húsz évet kapott gyilkossági kísérletért, bűntársa csak négyet emberrablásért. Mindketten szabadlábra helyezhetők ítéletük felének letöltése után. Kasprzak azt mondta, azért akarta megölni Michelinát, mert összevesztek a fiuk jövőjét illetően, és különben is unta már gyermeke anyját. 10. Különös horrortörténet 2007-ben egész Amerikát megrázta egy 20 éves fekete nő története, akit elrabolt és egy héten át kínzott egy hattagú fehér család. Megan Williamst rasszista szitkokkal illették, arcon rúgták és egyéb módon bántalmazták, szexuálisan molesztálták és ürüléket etettek vele. Megannek úgy sikerült megmenekülnie, hogy a hatóságok ismeretlen forrásból fülest kaptak, hogy érdemes ellenőrzést tartani a későbbi gyanúsítottak birtokán. A közvélemény rasszista gyűlöletbűncselekménynek minősítette Megan kálváriáját, és a tettesek példás megbüntetését követelte. Az áldozat és családja jelentős anyagi kártérítést is kapott. Aztán jött a nagy fordulat. Megan 2009 októberében visszavonta a vallomását, mondván, nem képes tovább hazugságban élni. Azt állította, a történet nagy részét csak kitalálta, illetve eltúlozta, mert így akart bosszút állni volt barátján, Bobby Brewsteren, aki megverte. Azzal is védekezett, hogy a saját anyja kényszerítette hazugságra, hogy így lendítsen a család anyagi helyzetén. Csakhogy számos bizonyíték, például a gyanúsítottak, a Brewster család tagjainak beismerő vallomásai is alátámasztották, hogy Megant valóban elrabolták és napokig kínozták. A Brewsterek mindenesetre súlyos börtönbüntetéseket kaptak, az igazság pedig talán soha nem fog kiderülni. Megan ellen nem emeltek vádat a hatóságok félrevezetése miatt. forrás: kiskegyed.blikk.hu
Ez a kislány először hallja az édesanyja hangját… a reakciójától könnyezni fogsz!
Azok az emberek akik hallássérültek, az egész életükre nagy hatással van. Ez a rövid film legyen mindannyiunk számára egy bizonyíték, hogy történnek csodák életünkben, amely gyökeresen megváltoztathatja életünket. Ebben a pár percben olyan hallássérültek reakcióját láthatjuk, akik először életükben hallanak a cochleáris implantátumnak köszönhetően. Mint látni fogjuk, életkortól függetlenül egy óriási örömpillanat amikor először hallanak. Sokszor olyan természetesnek tűnik, ha egészségesek vagyunk. Próbáljuk meg jobban értékelni az egészséget! forrás: erdekessegek.eu
Elgondolkodtató, szürreális képek a modern társadalom ellentmondásairól
A modern társadalom ellentmondásaira hívja fel a figyelmet Igor Morski lengyel művész szürreális alkotásai segítségével. . . . forrás: napjaink.org
Miért halunk majdnem éhen annak ellenére, hogy dolgozunk? Kötelező elolvasni! Tényleg szánj rá pár percet!
Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó Bt. ahol dolgozom, azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést. Jó sok pénz ez, örülök is neki! Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt. -nek Gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled: – Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 Ft – Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft – Egészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/fő Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft – Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft Így aztán mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak 102 450 Ft-ot, a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük, hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek. Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled: – SZJA 84 750 Ft – Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft – Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft – Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750 Ft forintunk marad. Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt. A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből valójában csak 145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát. Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket félretesszük, és lakást veszünk belőle, hiszen azután illetéket fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év múlva eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után negyedszer). De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó, üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek. Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk. Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a 2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd megint adót. Nézzük tehát a végeredményt: Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet teremtett, létrehozott valamit. Ehhez képest ki keresett a legtöbbet? Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot. Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért. Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag földesúr kizsákmányolta a jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok, és elvittek másik 10%-ot! Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon? 20% – húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek! Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok. Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire. Kihez folyik az a rengeteg pénz? Még jó, hogy vége a sötét középkornak! 🙂 cikkért köszönet a vilagunk.hu-nak