Csernobil 30 éve: képek akkor és ma

Nemegyszer hallottam szüleimtől, nagyszüleimtől arról a fekete felhőről, amit a Szovjetunió felől hozott a szél. Bár nem értettem, mi történt, mégis egy életre megjegyeztem Csernobil nevét. A nukleáris katasztrófa 30 éve történt. 1986. április 26-án a csernobili Lenin atomerőmű 4-es reaktora hajnali 1:23:58-kor kigyulladt, majd percekkel később bekövetkezett az emberiség történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Az évszám és a név örökre bevésődött az agyunkba, utóhatását pedig mind a mai napig nem heverte ki a vidék. Képpárokban mutatjuk meg, mennyi minden (nem) változott Csernobil területén az elmúlt 30 évben.   Óvoda 1986-ban és ma   Az atomkatasztrófa legkisebb áldozatai akkor, és ma   Zöldségek sugárzásának mérése akkor, és ma   Üres lakótömbök akkor, és ma   Radioaktivitás mérése akkor, és ma   A sugárzás számokban akkor, és ma   Óvoda a katasztrófa utáni napokban, és ma   Vidámpark akkor, és ma   Elhagyott otthonok akkor, és ma   Csernobil gyermekei akkor, és 30 évvel később     forrás: nlcafe.hu  

Ritka állatfajok népesítik be Csernobil térségét

Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget. Harminc éve, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty város mellett létesített Lenin atomerőmű négyes reaktorát két robbanás vetette szét, majd nukleáris olvadás következett be. Az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, közülük sokan megbetegedtek a sugárszennyezés hatására. A baleset a természetet is súlyosan érintette: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló és rovar tűnt el. A továbbra is erős radioaktív terheltség ellenére az állatok száma és a faji sokszínűség folyamatosan növekszik. “Amikor elmentek az emberek, visszatért a természet” – mondta Denisz Visnevszkij biológus, aki a sérült reaktor körüli lezárt területen dolgozik. A tudós szerint a radioaktivitás nem múlik és érezteti negatív hatásait. A régióban élő állatok például kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el. “Ezek a negatív hatások azonban nem annyira jelentősek, mint az a tény, hogy az ember már nem avatkozik közbe” – véli a kutató. A tiltott területet a katonaság ellenőrzi, hivatalosan senki sem élhet ott. Háromszáz, többnyire idős egykori lakó ennek ellenére visszatért otthonába. A természetet viszont úgy tűnik, nem zavarja ez a néhány ember: a kihalt helyén új, egészségesebb erdő nőtt, olyan ritkává vált őshonos állatok tértek vissza, mint a például a hiúz. Csak azok a fajok tűntek el teljesen, amelyek főleg a szántóföldekről vagy az emberek szemetéből válogatva táplálkoztak, például a gólyák, a verebek és a galambok. A csernobili térség egykori szántóföldjein ugyanakkor mintegy száz, egyébként kihalástól fenyegetett ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló) vágtáz: egy csapatnyi ló leszármazottai, melyeket 1990-ben egy kísérlet keretében telepítettek a tiltott zónába. A faj láthatóan megvetette lábát a sugárfertőzött területen. Visnevszkij ugyan a “természet reneszánszáról” beszél, más tudósok kevésbé euforikusan vélekednek a helyzetről. “Bizonyos állatok természetesen elterjednek azokon a területeken, amelyek elszigetelődnek. Ez azonban nem terelheti el a figyelmet a sugárzás végzetes következményeiről, hiszen az még a kakukk hangjára is hatással van” – fogalmazott Tim Mousseau biokutató, aki csoportjával évek óta vizsgálja a csernobili biodiverzitást, újabban pedig a japán Fukushimában is dolgozik. Visnevszkij azonban bizakodó: úgy véli, hogy ha az erdő egyszer elterjed az elhagyott vidéken, tovább színesedhet az állat- és növényvilág. “Valószínűleg ezek az állatok az egyetlen pozitív következményei ennek a szörnyű tragédiának” – mondta a tudós.     forrás: erdekesvilag.hu

19 puskázó diák, akik csillagos 5-öst érdemelnének

Ezek a diákok tökélyre fejlesztették a puskázási módszereiket. Szerintünk már csak a kreativitásuk miatt is megérdemelnék az 5-öst. 🙂 „A tanárom azt mondta, hogy csak egyetlen jegyzetlapot használhatunk dolgozat közben.” Egy guetamalai iskola osztálytermének ablakából tökéletesen rálátni erre az oszlopra.  forrás: staxnet.com

18+ Íme, a Káma-Szútra 5 iz­gató szex­póz, pró­báld ki még ma

Az ősi in­diai ta­ní­tás, a Káma-Szútra olyan pó­zokra tanít meg, ame­lyek új di­men­zi­ókba eme­lik a sze­xet. Hidd el, nem kell le­pe­dő­ak­ro­ba­tá­nak len­ned, eze­ket te is bát­ran, bár­mi­kor ki­pró­bál­ha­tod. Amikor feltárul a kagyló… Ebben a pózban a nő teljesen kitárulkozik, és a behatolás mélysége adja meg a tökéletes gyönyört. A felhúzott lábak miatt olyan nyomás nehezedik a csiklóra, hogy szinte biztosan a mennyekbe repültök mindketten. A egymásba fonódó perec… Ebben a pózban csodás látvány tárul a férfi elé, és a behatolás közben akár a kezével is játékosan izgathatja a nőt. Hosszú OM… Ennél a férfi nem fekszik, hanem ül, lábait pedig kissé behajlítja, szinte mintha törökülésben ülne. A nő a férfi fölé térdel, lábai kétoldalt helyezkednek el, így ereszkedik a férfi ölébe. Ennél a póznál inkább a nő irányít, nem a férfi, ő az, aki meghatározza a gyorsaságot és a behatolás mélységét. Ugrásra kész béka… A férfiak egyik kedvenc pózának, a kutyapóznak egy továbbfejlesztett változata. A behatolás szöge extra gyönyört nyújthat mindkettőtöknek. Arccal a gyönyör felé… Ebben a variációban az a szép, hogy mindketten irányíthattok, miközben a férfi elmerülhet csodás kebleidben is. forrás: ripost.hu

Több százezer állatot gyilkoltak meg a legnagyobb rituális fesztiválon Nepálban (18+)

Nepálban, az állatvédők tiltakozása ellenére is több százezer állatot, bivalyokat, számtalan kecskét vagy baromfit mészárolnak le a a Gadhimai fesztiválon. Az indiai határ közelében fekvő Barijapur faluban tartják a kétnapos vallási ünnepet, amin nagyjából ötmillió ember szokott részt venni, nagyon sokan Indiából jönnek. Barijapurban minden ötödik évben rendezik meg ezt a vallási fesztivált, ahol majdnem 300 ezer állatot áldoznak fel. Az ünnepet az állatvédők tiltakozása ellenére is megtartják. De törekvéseiknek köszönhetően állítólag a felére csökkent az értelmetlen mészárlás áldozatainak száma. (18+) Figyelem! A Fotók felkavaróak lehetnek! Kérjük csak ennek tudatában lapozzon tovább!       forrás: erdekesvilag.hu

Minden csak nézőpont kérdése – becsapós fotók

A következő képeken semmi sem az aminek látszik: a szürreális tájak és mozdulatok, illetve a veszélyes pillanatok egytől-egyig a kreativitás és megfelelő nézőpont eredményeként jöttek létre. Nem kell profi képszerkesztőnek lenni ilyen fotók elkészítéshez, hiszen néhány jó szemű fotósnak, ötletes megoldásnak, vicces beállításnak és némi fantáziának köszönhetően hihetetlenül jól sikerült becsapós fotókat lehet készíteni. Íme tehát néhány fotó, amely bebizonyítja, hogy minden csak nézőpont kérdése.       forrás: erdekesvilag.hu

Pornó portrék – Így néznek ki az emberek pornó nézés közben

A „Porn Portraits” nevű sorozatában Patrick Struys embereket ültetett egy képernyő elé, amin felnőttfilmeket vetített. Az alanyoknak öt és fél percen keresztül kellett a filmeket nézniük, miközben Struys fotózta őket. A végeredmény egyszerre helyes, vicces és kellemetlen. A fotós nem volt jelen a fotózásnál, távolról irányította a kamerát, hogy ne zavarja a modelleket. Az egész azért érdekes, mert egyrészt az alanyok magára a kreált szituációra reagáltak, másrészt pedig magára a pornófilmre – ez pedig egy elég kellemetlen kettősséget hoz létre. A képeken azért vannak (látszólag) félmeztelenül az emberek, mert Struys egy plusz intimitást akart adni, mondván, az ember egyébként is – lényegében – meztelen, ha pornót néz.                                                                                                           forrás: newhorizon.hu  

Egy búvár felfedezett egy folyót – a víz alatt

Anatoly Beloschchin egy profi búvár és fotográfus. Nemrég járt Mexikóban, ahol a Cenote Angelita nevű víznyelőben búvárkodott. Az ilyen víznyelők általában összeomlott barlangfalak, amelyek alján – ki hinné – víz van. Búvárkodás közben Beloschin lefotózott egy egészen különleges természeti jelenséget: egy folyót a víz alatt. Ha megnézed a képeket, láthatsz faleveleket, és ágakat is; az egész olyan, mintha egy tök átlagos erdőben lennénk, aminek közepén folyik egy nagy patak – csakhogy ez az egész a víz mélyén van. A természeti jelenség oka, hogy a „folyó” vize tengervíz, ami tele van kén-hidrogénnel, így a sűrűsége nagyobb, tehát a víz legaljára kerül egy folyót képezve. forrás: newhorizon.hu