ADOLF HITLER BESZÉDE 1933
Az alábbi videó Hitler egy igen ritkán hallott beszédrészletét mutatja be. A beszéd 1933. november 10. Berlinben hangzott el. Sokakban Hitler puszta említése is dühöt és gyűlöletet vált ki, hisz ezt nevelték belénk. Viszont az esetleges előítéletek ellenére érdemes meghallgatni, hogy ezen az eseményen mi is hangzott el. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek joga van megismerni a történelmünk apró részleteit. Kíváncsian várjuk a véleményed az oldal alján. És csak azt tudjuk mindenkinek javasolni, hogy mielőtt egy adott témával kapcsolatban feltétel nélkül elfogadja az éppen aktuális, hivatalos véleményt, előtte érdemes több forrásból tájékozódni. forrás: netextra.hu
11 hihetetlen első kép a világból, ami megváltoztatta az egész életünket
Láttad már a legelső fotó ami valaha készült? Vagy a legelső weboldalt? Vagy a legelső szelfit? Vagy, hogy milyen volt a legelső McDonald’s? Mi most ezeket mind megmutatjuk, plusz még néhány igazi érdekességet. Az első weboldal 1991 Az első fotó 1826 körül Az első bikini 1946 Az első hosszabb repülés 1903 Az első selfie 1839 Az első lefotózott pacsi 1977 Az első színes fotó 1861 Az első szívátültetés 1967 Az első Apple gép 1976 Az első víz alatti fotó 1899 Az első McDonald’s 1948 forrás: vilagunk.hu
Mit keres a titokzatos ősi magyar írás a piramisokon?
A helyszíni feltárások legnagyobb szenzációja a kiásott kőtáblákon található rovásírás… De vajon mi köze az ősmagyarságnak a piramisokhoz? A régészek tudják a választ, s ez nem mindenkinek fog tetszeni. A boszniai Viszokóban 2005-ben felfedezett öt piramis közül a Nap Piramis a legmagasabb a maga 220 méterével. A piramisokat egy alagútrendszer kapcsolja össze a völgyben. Az őspiramis keskeny, nehezen bejárható alagútjának kijáratától kicsit távolabb található egy 8 tonnás kő, amelyen székely-magyar rovásírásos jel olvasható. Ezen a kőlapon, a betűk formája alapján nem egy, hanem több, különböző kultúra írásjelei azonosíthatók be. Így, állítólag, a magyar rovás abc „J”, és „S” ősvallási jelképei is.. Az „alternatív” magyar őstörténet hívei gyakran állítják, hogy az ősi boszniai piramisokban székely rovásírással írt kőlapokra bukkantak, így beigazolódna a magyarság őshonos volta, kultúrateremtő szerepe. A fényképek némelyikén csakugyan láthatóak írásjelek, viszont nem derült ki pontosan, honnan származnak, az alagútból vagy a dombról. Elfogadva, hogy valóban székely rovásírásról van szó, azt kell feltételeznünk, hogy valamikor a múltban székely bányászok tevékenykedhettek a térségben – ám ennek időpontja aligha esett egybe a boszniai piramisok keletkezésével. Mivel a székelységet részben a határvidékek védelmére telepítették a középkori Magyarország végeibe, ezért nem meglepő, hogy egy határvidéki bányában székely rovásírással találkozunk. Persze mindig számolni kell a hamisítással, a kérdés eldöntése mindenképp a régészekre és történészekre tartozik… forrás: ripost.hu
A próféta ijesztő jóslata: A bevándorlás a 3. világháborúhoz vezet!
Egy kevéssé közismert látnok, aki élete során számos olyan dolgot előre látott, ami később be is következett, a mostani menekültválságot is megjósolta. Sokan a második Nostradamusként emlegetik. A próféta ijesztő jóslata: A bevándorlás a 3. világháborúhoz vezet! Egy kevéssé közismert látnok, aki élete során számos olyan dolgot előre látott, ami később be is következett, a mostani menekültválságot is megjósolta. Sokan a második Nostradamusként emlegetik. “Aggasztó méretű lázadásra kerül majd sor az Európai Parlamentben, amelyet az európai bevándorlás témája szít” „A harmadik világháború tavasszal fog kirobbanni.” – olvasható a jóslat, amit egy bizonyos Siener van Rensburg írt le a XIX. század végén. Az 1864-ben, Dél-Afrikában született férfi maga is részt vett több háborúban. A britek oldalán harcolt a második búr háborúban, melyet az angolok vívtak a Dél-Afrikai Köztársasággal. Beteljesült jóslatai miatt sokan Nostradamushoz hasonlítják. A 3. világháborúval kapcsolatos borúlátó jóslata, szétnézve a nagyvilágban, akár aktuálissá is válhat. Siener van Rensburg 1864-ben született és 1926-ban hunyt el Siener szerint a háború rengeteg áldozatot vesz majd el, Németország, Anglia, az USA és Oroszország lesznek a főszereplők ebben. Megjósolt egy másik harcot is, amely Izrael és Szíria között dúl majd és atombombával ölik egymást a népek. A jövendölés szerint a világháború miatt minden megváltozik majd egész Európában. A határvonalak átrajzolódnak, az USA elveszíti tekintélyét, az angol nyelv visszaszorul és előtérbe helyeződik a német. A világ elsődleges gazdasági nagyhatalma Kína lesz. A német hatalom élén Siener egy kancellárnőt említ, akit levált majd egy erős és nagyon intelligens férfi.” Siener eddigi bevált jóslatai közül az első és a második világháború már megtörtént. A 19. században pontosan megjósolta a háború teljes kimenetelét, beleértve az AIDS megjelenését és a spanyolnáthát is, amely számos ember életét vette el a 20. század elején. Több, jóval a halála után bekövetkezett eseményt is pontosan leírt, amelyek szintén megtörténtek. Ilyen volt a csernobili atomrobbanás és az Öböl-háború. Remélhetőleg a 3. világháborúval most nem lesz igaza… forrás: ripost.hu
38 prófécia a világunk jövőjére nézve
Azon biztos elgondolkodtál már, hogy hol leszel 5 év múlva de azon, hogy a világ hol lesz 50 év múlva? Mashable, az egyik legnagyobb független internetes magazin, közzé tett egy saját készítésű táblázatot, mely a száz éven belüli lehetséges módosulásokat írja le két részre szedve, valószínűekre és a kevésbé esélyes átalakulásokra. Te melyiket tartanád a legérdekesebbnek, legvalószínűbbnek, leghasznosabbnak és ugyanekkor a legkártékonyabbnak? forrás: sztarcafe.com
Szürreális erotikus fotómontázsok Pierre Moliniertől (18+)
Pierre Molinier egy 1900-ban született francia festő és fotográfus volt, aki bár tájképfestészettel kezdte pályafutását, egy éles kanyart véve elég hamar eljutott a fetisiszta erotikáig. 18 évesen kezdett fotózni, és e két művészeti ágat ötvözve képzőművészeti igényű képmanipulációkat, fotómontázsokat készített. Nagyon nem volt egyszerű figura, a művészetével a saját szexuális identitását akarta egy magasabb szintre emelni (vagy a művészetet az erotikához lehúzni?). Egyszer úgy fogalmazott, hogy a művészi alkotófolyamat igazából saját maga stimulálására van. És bár a nagy szürrealisták, így André Breton társaságának tagja volt az 50-es 60-as években, nagyon nem a „mainstream szürrealistákhoz” (már ha lehet egyáltalán ilyet mondani) tartozott. Az idejében még a nagy kultúrafogyasztók számára is nehezen voltak befogadhatók a képei, így nem véletlenül nem az ő munkái ugranak föl először a Google képkeresőjében, ha a keresőszavunk „surrealism”. forrás: newhorizon.hu
15 filmes halál, amit sosem fogunk tudni elfelejteni III. rész
Vannak azok a filmes elemek – esetünkben egyes „halál jelenetek” -, amiket egyszerűen, még ha akarnánk, se tudnánk kiverni a fejünkből. Teljesen a memóriánk legmélyébe égtek – hogy pontosan miért, azt nem tudjuk, de beleborzongunk, ha eszünkbe jutnak. Az következő lista némelyik helyezettje olyan film, amit sanszos, hogy (mint én) kiskorotokba láttatok véletlenül az esti idősávban, a tévét kapcsolgatva. Lehet, hogy nem kellett volna 18 plusszos filmeken tesztelni a tökösséget? Az alábbi leírások néhol SPOILER-t tartalmaznak! 5. Dr. Strangelove Úgy látszik Kubrick is tudta, hogyan kell emlékezetbe vésve megölni a karatereit. Az utolsó jelenetben az atombombán ülve zuhan a mélybe a hős katona, ezzel neki vége. Meg a világnak is. 4. Ponyvaregény „Pofán lőttem Marvint.” Igen a jelenet, amin nem kéne, mi mégis vinnyogunk a röhögéstől. „A filmtörténet két legmulatságosabb bérgyilkosa, egy szerencsétlen pofán lőtt srác, az Isteni létfilozófia és egy bukkanó, ami vagy ott volt vagy nem. És egy kis agyvelő.” Így lehetne jellemezni az alábbi jelenetet. 3.Halálbiztos A harmadik és egyben utolsó Tarantino film a listán. (Itt megjegyezném, hogy QT filmes halálai külön megérdemelnének egy listát.) A jelenet, ami a realitásnál is plasztikusabb. Ráadásul négyszer egymás után. 2. Alien Nekünk, akik ahhoz szoktunk, hogy már a hamburgert is xenomofokból készítik, nem olyan nagy újdonság a Riddly Scott film kultikus jelenete, azonban biztosak lehetünk benne, hogy 1979-ben mindenki feldobta ijedtében pár méter magasba a mozis pattogatott kukit. 1. Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói Na ez az a filmes jelenet, amitől konkrétan nem tudtam aludni, csak ha anyukám felgyújtotta a kislámpát. Biztos vagyok benne, hogy sosem fogom elfelejteni az olvadó fejű szemüveges faszit, akit gonoszsága miatt gyilkol meg a halál angyala. forrás: newhorizon.hu
15 filmes halál, amit sosem fogunk tudni elfelejteni I. rész
Vannak azok a filmes elemek – esetünkben egyes „halál jelenetek” -, amiket egyszerűen, még ha akarnánk, se tudnánk kiverni a fejünkből. Teljesen a memóriánk legmélyébe égtek – hogy pontosan miért, azt nem tudjuk, de beleborzongunk, ha eszünkbe jutnak. Az következő lista némelyik helyezettje olyan film, amit sanszos, hogy (mint én) kiskorotokba láttatok véletlenül az esti idősávban, a tévét kapcsolgatva. Lehet, hogy nem kellett volna 18 plusszos filmeken tesztelni a tökösséget? Az alábbi leírások néhol SPOILER-t tartalmaznak! 15. Psycho Klasszikus, kihagyhatatlan a listáról, ezért van itt. A világ legismertebb filmes gyilkossága, ezer meg ezer könyvet írtak csak erről a jelenetről, minden snittjét oldalakon keresztül boncolgatva. Ma már talán nincs akkora hatása, de be kell ismerni, hogy még mindig zseniális – ráadásul ha ez a jelenet nincs, akkor talán a lista többi tagja sem lenne, hiszen – talán mondhatjuk ezt – ez a jelenet teremtette meg a karakteres filmes halálok „műfaját”. 14. Acéllövedék Na, ez egy igazi kettő az egyben jelenet. Kubrick zseniális filmje a vietnámi háborúról gyakran inkább lelkileg megterhelő mint idegileg/gyomorilag, ez a jelenet azonban mindkettőt igénybe veszi. Ahogy a jelenet, úgy a film is nagyszerű, sajnos még mindig nem elég ismert Magyarországon Kubrick filmjei közül. 13. Született gyilkosok Őszintén szólva, számomra Robert Downey Jr. összes szerepe közül az alábbi – ahogy a TV-s médiagecit játssza – az igazán tökéletes. Nem akarok társadalomkritikáról meg más elcsépelt közhelyről írni e film kapcsán, aki még nem látta az már csak ezért a felejthetetlen jelenetért nézze meg. 12. Jurassic Park A klasszikus példája a „gyerekként megnéztem és nem tudtam aludni” esetnek. Évekig nem tudtam a kedvenc dínóimmal aludni, annyira keménynek gondoltam a beszarós T-REX-es jelenetet. Néha még mindig bevillan a wc-n ülve… 11. Háborgó mélység A lista első pocsék szar filmje. Ettől függetlenül, mikor Samuel L. Jackson-t a nagy közhelyes amerikai dumáját félbeszakítják (haha – mint őt), azt annyira pontos Hollywood pofonnak találom, amit nem is lehetne jobban elvárni egy hollywoodi filmtől. forrás: newhorizon.hu
Bepillantás egy izraeli női börtönbe
Izraelben egyetlen kizárólag nőket fogva tartó börtön van, ahol 180 fogoly van. Ez Izrael 8 milliós lélekszámához egész jó arány. Egy Tomer Ifrah nevű fotós ebben a Közép-Izraeli börtönben fényképezett egy portrét egy női magazin számára, de mikor beért, „beleszeretett” a helybe. Egyből le is szervezte a hosszabb távú projekt előkészítését. 500 képet lőtt a börtönben töltött idő alatt, ebből végül 10 portrét használt fel a sorozatához. A képek meglehetősen érzékenyek és intimek, bepillantást engednek a nem túl boldog, rácsok mögött töltött hétköznapok világába. A 10 képen 10 különböző nő látható; más szociális háttérrel, más korosztályból, mégis egy helyen. forrás: newhorizon.hu
Egy virtuális barangolásra hívlak Salvador Dali világába – Velem tartasz?
Salvador Dalira és munkásságára nagy hatással volt Jean Francois Millet francia festőművész, a 19. századi realizmus nagy mestere. Millet Angelus című festményét Dali szürrealista megközelítésben újraértelmezte, amit most a Dali múzeumnak köszönhetően a virtuális térben is körbejárhatunk. Ahogy megérkezünk a „festménybe” egy egymás kezét fogó férfit és gyereket láthatunk a hatalmas szobrok előtt, aztán a kamera felrepül és immáron a magasból látunk rá a szobrokra, miközben Dali spanyolul beszél a háttérben, Isten hangjaként. Félelmetes, és monumentálisnak ható élmény.. {A cikk végén megtaláljátok a 360 fokban körbenézhető videót is.} Érdekességként még annyit, hogy az eredeti Millet festményen egy férfi és egy nő imádkozik a szántómezőn egy kosár krumpli felett. Dali viszont szentül meg volt győződve, hogy a festmény egy temetést ábrázol, ezért megröntgenezték a képet és kiderült, hogy a kosár krumpli helyén eredetileg egy kis koporsó volt. Íme a videó: forrás: newhorizon.hu