DIMENZIÓKAPUKON MÚLIK AZ EMBERISÉG SORSA?

A NASA állítása szerint bizonyítékot talált a dimenziókapuk létezésére. A feltevések szerint ezek segítségével térben és időben is lehetséges a közlekedés. Az elméleti fizikus szerint bele kell húzni a kutatásba.

Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) bejelentette: bizonyítékuk van a dimenziókapuk létezésére. A sci-fi szerzők egyik kedvenc témája a kapu vagy féregjárat, egy különleges átjáró az időben vagy a térben, amelyen át az utazók hatalmas távolságokra juthatnak el egyetlen szempillantás alatt. De eddig még soha nem sikerült a féregjáratok létezésére bizonyítékot találni.

Egy, a NASA által támogatott kutató, az Iowai Egyetemen rájött, hogyan lehet megtalálni őket.

Hisznek a kapuban

– Vannak helyek, ahol a Föld mágneses mezeje összekapcsolódik a Nap mágneses mezejével, létrehozva ezzel egy folyamatos járatot, amely a mi bolygónkat és a tőlünk 150 millió kilométerre lévő Nap atmoszféráját köti össze.

A nyitott kapukon át tudnak áramlani az energiarészecskék, felhevítve ezzel a Föld atmoszférájának felső rétegeit, mágneses viharokat és sarki fényjelenségeket idézve elő – mondta el Jack Scudder, az Iowai Egyetem plazmafizikusa. A NASA 2014-re új missziót tervez, melynek feladata a jelenség tanulmányozása lesz.

A fizikus kételkedik

Lukács Béla professzor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet elméleti fizikusa kissé szkeptikus a felfedezést illetően.

– Egyelőre kétlem, hogy a Napból érkező részecskék egy féregjáraton keresztül érkeznének a Földre. Ennek magyarázata egyszerű: ha így jönnének, akkor azonnal megjelennének itt, nem tartana nekik 8 perc 18 másodpercig az idefele vezető út. Ennyi idő alatt ér el ugyanis a fény is ide – fejtette ki Lukács Béla általános relativista a Borsnak.

Példaként hozta fel, hogy amikor erősödő napfolttevékenységet figyelnek meg, akkor sem azonnal jelentkeznek annak embereken észlelhető hatásai (pl. szívérrendszeri panaszok), hanem csak késve. Hozzátette: a Nap légköre és a földi légkor közötti kapcsolat megkérdőjelezhetetlen, s az is meglehet, hogy erősebb, mint amit a tudósok feltételeznek.

Baljós elôjelek

– Attól viszont nagyon meg lennék lepve, hogy ha a Nap és a Föld mágneses tere együtt olyan erős lenne, hogy kaput bírjon nyitni egy másik dimenzióba. Hiszen a Föld mágneses terénél sokkal erősebb tereket hoznak létre ma már laboratóriumokon belül, mégsem volt senkinek találkozása féregjáratokkal és dimenziókapukkal – folytatta Lukács Béla professzor.

A szakember szerint az biztos, hogy a fizikusoknak elő kell állnia valamilyen megoldással a csillagközi utazások felgyorsítása érdekében, mert a Földön tapasztalható túlnépesedésnek száz éven belül már fájdalmas következményei lesznek.

Lakható égitest kell

– Azt már tudjuk, hogy a 20,3 fényévre lévő Gliese 581 g az a bolygó, aminek egy részén folyékony víz lehet. Ez az alapfeltétele annak, hogy egy égitest élhető legyen. De a jövőben a legjobb technikával is minimum 40–50 évig tarthat az oda-vissza út – mutatott rá Lukács Béla.

– Ezért, ha valami nagyon nagy újdonság nem lesz a fizika fejlődésében, akkor nem lesz tartós csillagközi kapcsolat. A Mars vagy a Vénusz lakhatóvá tételével csak kevés időt nyer az emberiség. De, ha tudunk kapukat vagy féregjáratokat találni, akkor be lehet telepíteni a tejútrendszert. Ha már találtak egy alagutat, akkor a fizikusok azt már gyorsan ki fogják deríteni, hogy hol kell megváltoztatni a relativitáselméletet, s azon az alapon akkor már lehet egy űrhajót építeni – mondta el a professzor, majd hangsúlyozta: örülne, ha a derék amerikai kollégájának sikerülne valamit találni.

Einstein hiába kutatta

A témával olyan fizikusok foglalkoztak már a világtörténelem során, mint Albert Einstein, vagy napjaink egyik legismertebb tudósa, Stephen Hawking. De eddig még soha nem sikerült a féregjáratok létezésére bizonyítékot találni. Nekik biztosan nem.

A Gliese 581 g lesz az új föld?

A Gliese 581 bolygórendszernek hat égiteste van és 20,3 fényév távolságra található a Földtől. Ennek a rendszernek a része a Gliese 581 g, az első olyan beazonosított exobolygó, amely alkalmas lehet akár az emberi életre is.