A helyszíni feltárások legnagyobb szenzációja a kiásott kőtáblákon található rovásírás… De vajon mi köze az ősmagyarságnak a piramisokhoz? A régészek tudják a választ, s ez nem mindenkinek fog tetszeni.
A boszniai Viszokóban 2005-ben felfedezett öt piramis közül a Nap Piramis a legmagasabb a maga 220 méterével. A piramisokat egy alagútrendszer kapcsolja össze a völgyben.
Az őspiramis keskeny, nehezen bejárható alagútjának kijáratától kicsit távolabb található egy 8 tonnás kő, amelyen székely-magyar rovásírásos jel olvasható.
Ezen a kőlapon, a betűk formája alapján nem egy, hanem több, különböző kultúra írásjelei azonosíthatók be.
Így, állítólag, a magyar rovás abc „J”, és „S” ősvallási jelképei is..
Az „alternatív” magyar őstörténet hívei gyakran állítják, hogy az ősi boszniai piramisokban székely rovásírással írt kőlapokra bukkantak, így beigazolódna a magyarság őshonos volta, kultúrateremtő szerepe. A fényképek némelyikén csakugyan láthatóak írásjelek, viszont nem derült ki pontosan, honnan származnak, az alagútból vagy a dombról. Elfogadva, hogy valóban székely rovásírásról van szó, azt kell feltételeznünk, hogy valamikor a múltban székely bányászok tevékenykedhettek a térségben – ám ennek időpontja aligha esett egybe a boszniai piramisok keletkezésével. Mivel a székelységet részben a határvidékek védelmére telepítették a középkori Magyarország végeibe, ezért nem meglepő, hogy egy határvidéki bányában székely rovásírással találkozunk.
Persze mindig számolni kell a hamisítással, a kérdés eldöntése mindenképp a régészekre és történészekre tartozik…
forrás: ripost.hu
