Frantic Joe: ez volt a háború egyik legpusztítóbb napja
A német megszállás után az amerikai és brit bombázók többé nem kerülték el Magyarországot – a legintenzívebb támadást 1944. június 2-án érte az országot. Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, Magyarország II. világháborús bombázása abban a percben dőlt el, amikor hadat üzentünk a Szovjetuniónak, nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak. Először szovjet távolsági bombázók szórták meg hazánkat 1942 szeptemberében, majd hosszú “nyugalmas” időszak következett. A Vörös Hadsereg gépei majd csak a szárazföldi csapatok útját egyengetve jelentek meg ismét a légtérben. A nyugati szövetségesek ’43 januárjában Casablancában határozták el, hogy a légitámadásokat kiterjesztik Kelet-Európára is. A Tunéziából felszálló amerikaiak Ausztris felé átrepültek a Nyugat-Dunántúl felett, de nem szórtak bombát, és a magyar légvédelem sem nyitott tüzet. Nyíregyháza bombázása 1944-ben (Fortepan/National Archives) Haladék Magyarország a szicíliai partraszállás után került célkeresztbe, az európai főparancsnok, Eisenhower 1943 novemberében engedélyezte hazánk bombázását. Mégis kaptunk néhány hónap haladékot, míg 1944. február 2-án a 15. AAF és a vele együttműködő brit 205. bombázó csoport megkapta a parancsot: „Budapest: Budapest, Hungary I/A (Industrial) Aircraft factory – azaz a budapesti repülőgépgyárak. A főváros felett tomboló ítéletidő viszont ismét haladékot adott, majd a brit hírszerzés jelezte, a németek Magyarország megszállására készülnek. A szövetséges hadvezetés ezért elhalasztotta a támadás megindítását, arra várt, vajon a magyarok ellenállnak-e? Miután március 19-én ez nem következett be, feloldották a tilalmat. Pontos terv szerint haladtak: elsőként a vadászrepülőgyárakat, majd a vasúti közlekedést kellett elpusztítani, majd mindenfajta üzemanyag bányászatának, gyártásának és finomításának ellehetetlenítése, végül a harckocsigyártás és a hadiipar megsemmisítése következett. A szobi vasúti híd bombázása 1944-ben (Fortepan/National Archives) A legpusztítóbb csapás A legintenzívebb támadás 1944. június 2-án érte Magyarországot a Frantic Joe hadművelet keretein belül. A normandiai partraszállás előkészítéseként, a kelet-nyugat irányú vasúti összeköttetés megbénítása érdekében Szolnokot, Szegedet, Debrecent, Miskolcot, Püspökladányt, Nagyváradot, Kolozsvárt támadták a bombázók. Országszerte csak ezen az egy napon 1800 magyar civil és honvéd, valamint mintegy 200 német katona és egészségügyis vesztette életét. A háború végéig Magyarországon mintegy 20 ezer áldozatot szedtek a légitámadások. Csaknem tízezer amerikai gép: összesen 3048 B17-es repülő erőd és 6370 B24-es Liberátor nehézbombázó 9400 bevetésen több mint 26 ezer tonna bombát dobott le az ország mai területére. (Kiemelt képünkön egy B24-es bombázó a Csepel sziget felett. Forrás: Fortepan/National Archives) forrás: 24.hu
A normandiai partraszállás képekben akkor és most. Érdekes kontraszt.
70 évvel ezelőtt, 1944. június 6-án indult meg a szövetséges katonák hősies normandiai partraszállása. Az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén, mely sorsdöntő jelentőséggel bírt a II. Világháború folytatása szempontjából. Chris Helgren, a Reuters fotósa összeszedte az archívumból a Rommel német tábornok által „leghosszabb napként”, a brit stratégák által pedig „D-nap” fedőnéven emlegetett napról készült fotókat, majd ellátogatott Normandiába, hogy elkészítse saját fényképeit ugyanazokról a helyszínekről, így 70 év távlatából. Ezeket a felvételeket láthatjátok az alábbiakban, melyek megdöbbentő kontrasztokkal tárulnak elénk. A normandiai partraszállás volt történelem legnagyobb tengeri inváziója. Hihetetlen látni, hogyan festettek ezek a helyszínek akkor és hogy néznek ki napjainkban. forrás: erdekesseg.hu