Megváltoztatták az élet egyik alappillérét egy baktériumban
A biológia mélyszerkezetébe nyúltak bele amerikai tudósok azzal, hogy átírták egy baktérium genetikai kódszótárát. A „meghekkelt” kódú baktérium ellenáll a vírusoknak, környezetbarát, és különleges fehérjéket termelhet. A genetikai kód univerzális – tanítják ma már a középiskolai biológiai órákon is, ami nem mást jelent, mint hogy a DNS négy „betűjéből” (A, C, G és T) összeálló valamennyi hárombetűs „szó” minden élőlényben ugyanazt a fehérjealkotó aminosavat képviseli. Az, hogy a teljes élővilág egyetlen genetikai nyelvet beszél, számos fontos következménnyel bír, részben magukra az élőlényekre nézve – például egymással nem rokon baktériumfajok is szabadon cserélgethetnek egymás között hasznos géneket –, részben a modern biotechnológiára nézve, hiszen ennek révén akár egy élesztőgombával is megtermeltethetünk egy táplálkozásban vagy gyógyászatban fontos emberi fehérjét. A kód univerzalitásának ugyanakkor kellemetlen mellékhatásai is vannak. Ez teszi például lehetővé a vírusok számára, hogy gazdasejtjeik genetikai fordítóberendezését, amely a DNS-RNS kód tolmácsolásával a fehérjéket termeli, saját nukleinsavukkal átprogramozzák és a maguk hasznára működtessék. S ez a fajok közötti átjárhatóság az, ami a génmódosított élőlények ellenzőit is aggasztja: ők attól tartanak, s nem minden alap nélkül, hogy a GM-növények az ember által átfabrikált DNS-szakaszokat terjeszthetnek el vadon élő rokonaik között. (illusztráció) A vírusokkal szembeni ellenállás kialakítása és a GM-élőlények genetikai „elszigetelése” napjaink biotechnológiájának nagy megoldatlan problémái közé tartozik. S hozzájuk sorolhatjuk még azt a természet adta korlátozást is, amely abból ered, hogy az élővilág mindössze 20 fajta aminosavat használ általánosan a fehérjék felépítésére, miközben elvben ennél nagyobb kémiai sokféleség létrehozására is megvolna a lehetőség. Mindezen kihívásokra egyszerre próbált megoldást keresni az a több neves amerikai egyetem munkatársaiból összeállt kutatógárda, akik létrehozták az első teljes egészében átalakított – mondhatnánk azt is: „megberhelt” – genetikai kódú organizmust. A Farren J. Isaacs vezette csoport nem kevesebbet tett, mint hogy újraírta a jól ismert E. coli baktérium egyik törzsének komplett genetikai anyagát, méghozzá oly módon, hogy a három, közönségesen „állj!” parancsként működő RNS-szó egyikét módszeresen eltávolította a fehérjekódoló génszakaszok végéről. Ezáltal a három úgynevezett stop-kodon – RNS-bázisokkal írva: UAA, UGA és UAG – egyike, az UAG megszűnt megállj-jelzésként funkcionálni, s egyidejűleg szabaddá vált arra, hogy újfajta alkalmazásával a módosított baktérium genetikai kódszótárába rendhagyó, a természetben nem használatos aminosavakat illesszenek. Az eredményekről beszámoló közlemény a Science most megjelenő, október 18-i számában lát napvilágot. A kutatók kiemelik, hogy az átírt genetikai szótárú organizmus nemcsak hogy ellenállóvá válik a vírusok támadásaival szemben – hiszen hibásan olvassa le a vírusok által ráerőszakolt géneket –, de a bábeli nyelvösszezavarás révén a rajta kívül álló élővilág egészétől elszigetelődik, miáltal lezáródik a közte és a többi élőlény között lezajló géncsere lehetősége. Egy átprogramozott genetikai kóddal rendelkező GM növény például egyszerre lenne mentes a vírusok kártételétől és a természetes rokonok felé történő génátadás kockázataitól. Ráadásul olyan, eddig legfeljebb vegyészek által, laboratóriumban szintetizálható fehérjéket tudna előállítani, amelyek a nem-természetes aminosavak beláthatatlan kémiai gazdagságát csempésznék be a proteinek hagyományos világába. Az így módosított baktériumok egészen egzotikus, minden eddigitől eltérő tulajdonságú biopolimereket tudnának gyártani, akár ipari mennyiségben is. forrás: origo.hu
Felfedezték a rákhoz vezető génmutációk okait
A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban. A rák kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Ezek egy részéről már régóta lehet tudni, hogy mi okozza, a daganatok mintegy felénél azonban ez továbbra is rejtély. A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által vezetett kutatócsoport ezeknek a mutációknak az okait vizsgálta a rákos sejtek genomjának eddigi legkiterjedtebb elemzése során – írta a BBC hírportálja. A rák ismert okozói, például az UV-sugarak és a dohányzás egyedi „jelzést” hagynak maguk után, olyan „genetikai ujjlenyomatot”, amelyből kiderül, pontosan mi okozta a DNS-mutációt. A kutatók a daganatok 30 leggyakoribb fajtájából vett 7042 minta vizsgálatával további ilyen „genetikai ujjlenyomatok” után nyomoztak, és ezek segítségével arra jutottak, hogy a rákhoz vezető mutációk 97 százalékáért összesen 21 kiváltó ok a felelős. „A rák genomjában rejtőznek ezek a minták vagy ujjlenyomatok, amelyek elárulják, mi a rák elsődleges okozója. Olyan ismeretlen területre vezetett bennünket a kutatás, amelyről azt sem tudtuk korábban, hogy létezik. Igazi mérföldkőről beszélhetünk” – magyarázta Mike Stratton, a Sanger Intézet vezetője. Más génmutációs „ujjlenyomatok” az öregedéssel vagy például a szervezet védekező rendszerével voltak összefüggésben. A sejtek a vírusfertőzésre úgy reagálnak, hogy működésbe hoznak egy enzimcsoportot, amely addig okoz mutációkat a víruson, míg az életképtelenné nem válik. „Úgy véljük, ebben a folyamatban mellékhatások is fellépnek: megváltozik a szervezet saját genomja is, és egyre valószínűbb, hogy olyan sok mutáción megy keresztül, melyek végén rákos sejt jön létre, tehát az immunrendszer fegyvere ilyen szempontból kétélű kardnak bizonyul” – jelentette ki Stratton. Tizenkét „ujjlenyomatra” azonban a kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk. Reményeik szerint ha néhányról kiderül, hogy környezeti ártalomhoz köthető, az a rákmegelőzés új módszereit kínálhatja. forrásd: hirado.hu
Ellentmondó nyilatkozatok a 15 cm-es lényről
A nemrégiben, Los Angeles-ben bemutatott Sirius című dokumentum film nem kevesebbet állít, mint a fényképen látható 15 cm körüli, emberhez hasonló, viszonylag épségben megmaradt lény teste, földön kívüli eredetű. Az Origo.hu a Discovery News.-ra hivatkozva mai cikkében ismerteti az Amerikai Stanford egyetem álláspontját, miszerint a tíz évvel ezelőtt Chilében talált 15 centiméteres csontváz emberi eredetű. A tesztek során a szakemberek megállapították, hogy a miniatűr ember egy 6-8 éves gyerek lehetett, és csupán néhány évtizeddel ezelőtt halhatott meg. A szokatlan maradványnak a méretén kívül több érdekessége is van, például 12 helyett csak 10 bordával rendelkezik, és a torz koponya arcorri része, valamint az állkapocs is alulfejlett. A genetikai vizsgálat során nem találtak törpenövéssel kapcsolatba hozható, jelenleg ismert mutációkat, ezért az okok kiderítésére további tesztekre van szükség. A mitokondriális (anyai ágon öröklődő) DNS vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a gyermek anyja vélhetően egy chilei bennszülött lehetett. A kutatók szerint ez a miniatűr lény hat-nyolc éves koráig élt. Érdekes összevetni a lény méreteit az újszülött csecsemők adataival. születéskor 50-52 cm 3 hónapos korban 60 cm 6 hónapos korban 66 cm 9 hónapos korban 70 cm egyéves korban 74-80 cm. A 15 cm-es testhossz méhen belüli fejletlen állapot, mely az eddigi ismeretek szerint, méhen kívül teljesen életképtelen. Arra, hogy egy ennyire koraszülött, számtalan rendellenességgel világra jött embrió nyolc éves koráig éljen, eddig sehol nem volt példa. A tudós világ továbbra is értetlenséggel áll a lelet előtt. forrás: costadelsolmagazin.com
A személyiség nem örökölhető?
A személyiség kifejlődését nem a genetikai örökség határozza meg, a viselkedési sajátosságokat inkább külső tényezők, elsősorban a neveltetés formálja – állapították meg brit és német tudósok, akik zebrapintyeken figyelték meg a folyamatot. Az exeteri és hamburgi egyetemi kutatók azt vizsgálták, hogyan ruházódnak át a személyiségjegyek az egyik nemzedékről a másikra. Úgy találták, hogy a nevelőszülők lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gondozásukra bízott utódok személyiségének alakulására, mint a valódi szülőktől örökölt gének. „Ez az első kísérletek egyike, amely igazolja, hogy a viselkedési minták nem genetikai úton is átadhatók az utódoknak. Tanulmányunk megmutatta, hogy a zebrapintyeknél az egyedi jellegzetességek a viselkedésen keresztül is öröklődnek” – magyarázta Nick Royle, az Exeteri Egyetem tudósa. A Biology Letters című szakkiadványban ismertetett vizsgálat során a zebrapintyek magatartását – személyiségi jegyeit – úgy mérték fel, hogy új, számukra ismeretlen környezetben helyezték el őket. Akadtak köztük olyanok, amelyek megilletődve, félénken gubbasztottak, de olyanok is, amelyek nyitottságukról bizonyságot adva vidám szökdécseléssel kutakodtak, hogy mielőbb megismerjék az idegen helyet. Később összeválogatták a nőstényeket és a hímeket, és lehetővé tették, hogy párosodjanak. A tojásokat aztán „mostohaszülőkre” bízták, mielőtt az utódok kikeltek volna. A kicsik által örökölt viselkedési sajátosságokat felnőttkorukban vették szemügyre: nevezetesen azt elemezték, hogy azok a példányok, amelyek felfedező típusnak bizonyultak, valódi vagy nevelőszüleire ütöttek-e inkább. Kiderült, hogy a személyiség formálódására az utóbbiak gyakoroltak meghatározó befolyását, míg a külsődleges jegyeket, kiemelten a testméreteket a valódi szülőktől, tehát genetikai úton örökölték a pintyek. A kutatók megállapították azt is, hogy a közvetlen „társadalmi környezet” egyéb hatásai – köztük a költési hely, a fészek nagysága, vagy hogy a madárfióka egy- vagy kétszülős családban cseperedett-e fel – nem motiválták a személyiség, jelen esetben a felfedezői típus kialakulását. Az eredmények azt jelzik, hogy a viselkedési minták nem genetikai úton történő átadása fontos szerepet játszanak az állatok személyiségi különbségeinek kiformálásában. A kutatók megítélése szerint tanulmányuk lényegi kérdéseket vet fel – és további vizsgálatokra ösztönöz – egyéb fajok tulajdonságöröklési mechanizmusáról, beleértve az embert is. Vajon az örökbefogadott gyerekek valódi vagy nevelőszülőinek személyiségjegyeit hordozzák-e magukon? A személyiség kifejlődésére az ember esetében is nagyobb befolyást gyakorol a környezet, mint a genetikai örökség? forrás: www.hirek.sk
Mesterséges rovarokkal vesznek DNS-mintát tőlünk?
Ez egy szúnyog? NEM! A legújabb rovar DRONE hadi fejlesztés. Már gyártják! Nagy távolságból irányítható. Kamerával, mikrofonnal van felszerelve. Le tud szállni, DNS mintát venni egy szúnyogcsípés érzetével. Vagy képes micro RFID nyomkövetőt a bőröd alá juttatni. Haza is viheted magadon és be is repülhet otthonodba. Ezek a fejlesztések gőzerővel folynak és már bevetésre kerülnek hétköznapokban,egyenlőre csak az USA területén, de már az EU is teszteli. Légycsapó mindig legyen nálatok…. forrás: www.urbanlegends.hu