Címke: élet

Megrázóan gyönyörű képek: esküvő a halott városban

A szerelem erősebb a halálnál, az élet győzedelmeskedik – hirdetik ezek a fotók.     A szíriai szerelmespár úgy döntött: a rommá bombázott halott városban, Homsban örökítik meg egybekelésük pillanatait. A drámai képekkel a fotós, Jafar Meray azt kívánja ábrázolni, hogy az élet erősebb a halálnál. JafaR Photography Facebook A szerelem és a háború azonos síkon való ábrázolása, az éles kontraszt még jobban kihangsúlyozza mindazt a szörnyűséget, amit egy véres polgárháború és annak évtizedekre szóló utóhatásai jelenthetnek. A szerelmespár, akik a szörnyű díszletek közé elhozzák a fényt, a 18 éves Nada Merhi és a 27 esztendős Hassan Youssef, aki a szíriai hadsereg katonája.   JafaR Photography Facebook A képek fogadtatása azonban megosztotta a közvéleményt. Vannak, akik a szíriai kormány propagandájának tekintik a fotósorozatot. Többen kétségbe vonják. hogy ilyen körülmények között egyáltalán lehetséges volna hasonló fényképeket készíteni – háborús övezetről beszélünk, a beállított képek elkészítése pedig nem pár pillanatos tevékenység.           forrás: ma.hu

Hihetetlen testtorzítások – A legextrémebb tradicionális testmódosítások

Még ma is több olyan, számunkra bizarr és nehezen megérthető női testmódosítás létezik, melyek hagyománynak számítanak egyes népeknél. A mellvasalástól kezdve, a lábelkötésen át a szájlyukasztásig sok megdöbbentő testmódosítás létezik, melyeket leginkább kisebb, olykor elzártan élő népcsoportoknál, törzseknél figyelhetünk meg. Vannak köztük olyanok amelyek napjainkban már eltűnőben vannak és egyre kevesebb nő viseli magán a sokszor nagy fájdalommal járó testmódosítás megdöbbentő nyomait, ám több ilyen extrém hagyomány még ma sem tűnt el. Ajaktányér Egyes afrikai (Surma, Mursi, Makonde) és dél-amerikai (Botocudo) törzsekhez tartozó nők ajaktányért viselnek az alsó vagy a felső, esetleg mindkét ajkukban. A lányoknak általában a pubertáskor kezdetén helyezik be az első tányért. Az eljárás során, ajkukon metszést ejtenek és egy körülbelül két centiméter átmérőjű, fából készült pecket illesztenek be. Néhány hét után, mikor a seb begyógyult, nagyobbra cserélik, mindez így folytatódik tovább az első, agyagból készült tányér behelyezéséig. A legtöbben 10 centiméter átmérőjű tányért viselnek, de előfordul 20-25 centiméteres is. Nyakgyűrű A hosszú nyakú nők Ázsiában és Afrikában élnek, egymásról mit sem sejtve. Az Ázsiában élő törzsek sokkal inkább megközelíthetőek a kíváncsiskodó turisták számára. A padaung (jelentése: hosszúnyakú) törzsek eredetileg Burma területéről származnak, az elmúlt évtizedekben menekültként települtek át Thaiföld északi részére, ahol ma is találkozhatunk velük. A lányoknak 5 éves koruktól kezdve, minden évben újabb és újabb sárgaréz karikát helyeznek a nyakára. A gyűrűk viselése lenyomja a kulcscsontot és elsorvasztja a nyakizmokat, ezért mire felnőnek a nyakuk hosszúsága a természetes kétszeresére is nyúlhat. A közhiedelemmel ellentétben a nők nem fulladnak meg, ha eltávolítják nyakukról a karikákat. Ám mivel csigolyáik a karikák viselése miatt deformáltak és nyakizmaik gyengék, iszonyatos fájdalommal jár, ha nem viselik őket. Felnőtt korban a nyakukon lévő rézkarikák tömege a 4-5 kilogrammot is elérheti. Lábelkötés A lábelkötés egy számunkra teljesen felfoghatatlan szokás volt Kínában körülbelül ezer évig. Fiatal lányoknak, általában 6 éves korukban, erősen bekötötték a lábfejüket, úgy hogy az ne nőhessen tovább. Körülbelül egy éven belül a lábfej eltört és deformálódott. A nő lábfeje nem nőhetett 10-15 centinél hosszabbra, és kicsi maradt felnőttkorára is. Ugyanakkor nagyobb veszély volt, hogy fertőzés vagy paralízis keletkezzen. A lábelkötés először Észak-Kínában terjedt el, a gazdagok között. Egy gazdag nőnek nem kellett dolgoznia a termőföldeken, így elkötötték a lábát és előidézték hogy nem is bírt dolgozni. A megkötött láb ezért a gazdagságot jelentette. A szokás lassan elterjedt az összes társadalmi szinten, kivéve a legszegényebbek között, ahol szükséges volt, hogy a nők is dolgozzanak a megélhetésért. A 10. században jött divatba, és kb. mostanra halt ki az utolsó generáció, aki élete végéig törpelábakon tipegett. Mellvasalás A mellvasalás szokása egyidős Kamerunnal: a női csonkításnak ezen a formáján a kameruni lányok 24 százaléka esik át, és az esetek 58 százalékában a családtagok, főként az anyák végzik el a brutális rituálét. Számunkra furcsának, sőt megdöbbentőnek tűnhet, de ez a kameruni hagyomány elvileg – legalábbis az ott élők szerint – a fiatal lányok érdekét szolgálja. Az anyák a fiatal lányok mellének “eltüntetésével” akarják elérni, hogy a gyermekük ne legyen vonzó a férfiak szemében, ne erőszakolják meg, ne essen teherbe, és fejezze be az iskolát. A beavatkozáshoz búzaőrlésre szolgáló faeszközt, de olykor egy egyszerű lapos követ használnak, a lényeg, hogy forró legyen és égessen, ez a borzalmas eljárás pedig akár hónapokig is eltarthat. Bár a szülők valószínűleg tényleg azt hiszik, hogy ezzel csak jót tesznek gyermekükkel, arra azonban nem gondolnak, hogy a mellvasalás a fájdalom és a lelki trauma mellett rengeteg egészségi problémát is okozhat a lányoknak. A mellvasalásnak két, különböző hatása is lehet a női mellre. Egyrészt jelentősen és maradandóan csökkentheti a méretet, a lány mellkasa lapos marad. De a mellszövet elpusztításával a mell egy zsák zsírrá is válhat, elveszítve izomzatát és formáját. A külső deformitáson túl pedig tályogokat, cisztákat, különböző fertőzéseket okozhat, esetenként pedig rákot is előidézhet.   forrás: erdekesvilag.hu

15 CSODÁLATOS kép állatokról az anyaméhben! EZT LÁTNOD KELL!

  A  National Geographic kutatói megtették az elképzelhetetlent: csodálatos pillanatokat örökítettek meg állatokról az anyaméhben. Erre szükségük volt apró pici kamerákra, amik csatlakoznak egy 4D ultrahangra. Most mi is megnézhetjük ezeket az apró élőlényeket születésük előtt pár héttel! CSODÁLATOS! Elefánt     Cápa     Tehén     Pingvin     Kutya     Ló     Delfin     Denevér     Cica     Kígyó   Oroszlán     Cápa     Gepárd     Fehér medvék     Csivava kiskutya     Forrás: gugli

Nigéria Velencéje egy lebegő nyomornegyed. Ilyen helyet még nem láttál.

A vízen fekvő Makoko az Atlanti óceán partján található. Csupán pár kilométerre van Lagostól, Nigéria legnagyobb városától, az ország ipari és kereskedelmi centrumától. Makoko egy hatalmas nyomornegyed, ami nap mint nap növekszik. Nincs pontos szám, de valahol 150.000 és 250.000 ember között lehet lakossága. Ennyien laknak szörnyű körülmények között, vízen lebegő viskókban. Makoko régen egy kis halászfalu volt. Több mint kétszáz évvel ezelőtt alapították a Beninből érkező halászok, akik több pénzt akartak keresni. Mára egy illegálisan kiépült nyomornegyeddé vált, ami körülbelül 1 négyzetkilométer nagyságú. Az olajos fekete víz már nem alkalmas a halászatra. Mindenhol szemét lebeg a vízfelszínen, ami irtózatos bűzt áraszt. A lakosok többsége Nyugat-Afrikai országokból érkezett bevándorló. 1. Diákok szállnak ki a kenuból. A faviskók egyenként 6-10 ember otthonaként szolgálnak. Keményfából épültek, és az iszapba lefúrt cölöpökön állnak. Sok viskó bérbe van adva. A kenu létfontosságú eszköz, csakis így lehet közlekedni a városban. Kenukkal járnak a férfiak horgászni, és az asszonyok a kenukból árulnak különböző dolgokat. A városban nincs elektromosság, vagy akár szennyvízhálózat. Átlagosan 15 viskóra jut egy mellékhelység, amiből a szennyvíz egyenesen az alattuk lévő vízbe folyik. Iható vizet is csak zacskózott formában lehet vásárolni, mivel vízhálózat sincs. Az állam megpróbálta ledózerolni a falut, de a médiavisszhang miatt meghátrált. Túl sok embert tettek volna hontalanná. Ehelyett megígérték, hogy 150.000 munkahelyet teremtenek az ott lakóknak, és 250.000 embernek biztosítanak rendes lakhelyet. Eddig ez persze nem történt meg. 2. A kis srác még fel sem fogja, hova született. 3. Már fiatalkorban dolgoznak a gyerekek, ha van munka. 4. Az emberek kenuval közlekednek az olajos, fekete vízen. 5. A várost a 18-ik században alapították halászok. 6. Nem így képzelték a jövőt. 7. Makoko a 10 km hosszú Third Mainland Híd mellett terül el. A távolban látható az egyre jobban fejlődő Lagos. 8. Nagy az ellentét a pár kilométerre fekvő kereskedelmi centrummal. 9. A hatóságok sok házat lebontottak, de a lakosok újra építik őket. Valahol lakni kell. 10. Az új iskola épülete, amiben több oktatóterem is található. 11. Az iskola üde színfolt Makoko látképében. 12. Szörnyű körülmények között lakik több százezer ember. 13. Van, hogy a rozoga viskó összedől, és elsüllyed. 14.  Egy mosolygó kislány, aki pont a családi kenuban közlekedik. 15. Egy férfi várja az iskolából hazatérő gyermekét. 16. Mert ők itt születtek, itt nőnek fel, és lehet hogy itt élik le egész életüket. forrás: erdekesseg.hu

Újabb tudós érvelt amellett, hogy a halál nem létezik

A halál nem létezik – állítja Robert Lanza, az Advanced Cell Technology kutatója, aki kijelentését a kvantumfizika útján igyekezett bebizonyítani. A kutató szerint, amikor a test „elemei” lemerülnek, még 20 watt „információs energia” marad. A kvantumfizika eredményein alapuló elmélet az egyetlen univerzum helyett „multiverzumról”, párhuzamos világokról beszél, alapja a biocentrizmus, amelyről korábban a Filantropikum.com-on is írtunk. E szerint végtelen számú univerzum létezik, és minden, ami megtörténhet meg is történik ezekben. Ami viszont nem történhet meg, az csak a halál. Mivel ezek az univerzumok egymással párhuzamosan léteznek, lényegtelen, hogy mi történik egyikben, a történet a másikban folytatódik. Ha egy test elpusztul az egyik univerzumban, akkor a 20 wattos energetikai magja, ami az agyat számítógépként működtette, nem semmisül meg a testtel. A fizika jó ideje bebizonyította, hogy az energia nem vész el, csak átalakul, ez alapján pedig az információs energiakútja egy másik univerzumban landol. A kvantummechanika egyik fontos kísérlete a kétrés-kísérlet, amely a fény kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik. A kísérlethez szükség van egy átlátszatlan lemezre, amelyen két keskeny, párhuzamos rés húzódik, egy ernyőre és egy monokromatikus (egyféle hullámhosszú fényt sugárzó) fényforrásra. A lemez egyik oldalára elhelyezzük a fényforrást, a túlsó oldalára pedig az ernyőt. A kibocsátott fény nagy része a lemeznek ütközik, kisebb része azonban áthalad a réseken és szétszóródva az ernyőnek csapódik, jellegzetes képet alkotva azon: sötét és világos sávokat látunk megjelenni. Azonban ha csak az egyik rést hagyjuk nyitva, az ernyőn a fotonok szétszóródva össze-vissza képet alakítanak ki. Az ernyő mindegyik pontja mindkét résből kap hullámokat, azonban a hullámok útja a fényforrástól a réseken át az ernyőig nem lesz azonos hosszúságú, így a hullámok nem lesznek azonos fázisban. A hullámok természetéből fakadó interferencia hatására egyes helyeken erősítik, máshol kioltják egymást. A kísérlet másik figyelemre méltó eredményét akkor láthatjuk, ha elérjük, hogy a fényforrás egyszerre csak egy fotont bocsásson ki. Ha csak egy rést nyitunk ki, nem kapunk sávokat, csupán összefüggő képet az ernyő mentén. Amikor két résen át egyenként indítjuk a fotonokat, arra számíthatnánk, hogy vagy az egyik, vagy a másik résen haladnak át és nincs társuk, ami kiolthatná őket, tehát úgy kellene viselkedniük, mintha csak egy rés lenne: egyenletes eloszlást várnánk az ernyőn. A valóságban azonban akkor is megjelennek a sávok az ernyőn, ha egyenként küldjük át a résen a fényrészecskéket. A kvantummechanika szerint tehát egy-egy foton ki tudja oltani magát. Valahogy úgy halad át az egyik résen, hogy “tudja” közben, mi a helyzet a másik oldalon. A fizikusok már kimondják: a fényrészecske, bármennyire hihetetlen, egyszerre mindkét résen keresztülmegy. Ahogy átért a két résen, két külön hullámként viselkedik. Továbbá a kvantumfizika úgynevezett koppenhágai modellje azt állítja, hogy egy részecske viselkedését befolyásolja a megfigyelő és a kísérlet. Azaz a részecske reakciója a megfigyelő személyétől és a kísérlet milyenségétől függ. Senki sem tudhatja hogy a részecske miként viselkedik, amikor épp nem egy kísérlet alanya, de valószínűsítik, hogy ilyenkor egy hullámfüggvényt képez, amely tartalmazza lehetséges összes reakcióinak összes variációját. Abban a pillanatban ahogy megfigyelés tárgyává teszik, a függvény részecskévé válik, mely rendelkezik egy hozzá hasonló összetett párral is és ezzel kapcsolódva hozza létre a mi valóságunkban mérhető megjelenését és viselkedését. A jelenség a ”hagyományos fizikában’ egyszerűen nem is létezik ill. annak teljesen ellentmond. A biocentrizmus szerint így a tér és az idő az emberi elme számára nem egyebek, mint eszköz, a „20 wattos akkumulátor” pedig ezeket úgy rendezi, hogy az érkező információk elérhetők legyenek. Az elmének szüksége van térre és időre, de a „20 wattos akkumulátor” működése ezektől független. Bármi is történik az emberi testtel, az „akkumulátor” az, ami megtapasztalja az átmenetet egy másik univerzumba. Így fordulhat elő, hogy az egyik univerzumban a test meghal, de párhuzamosan egy másik univerzumban tovább élhet. Egyes vélekedések szerint a jövőben az is előfordulhat, hogy párhuzamos énjeink találkoznak. Az is elképzelhető az egyes ének alig különböznek egymástól, míg mások története teljesen más fordulatot vett, így fel sem ismernék egymást. Robert Lanza szerint, amit most felfedeztek a tudósok az nem egyéb, mint az antik népek mindegyikénél megtalálható Élet, amely összeköti az eget és a földet. Ezt a fizika az Einstein-Rosen-hídnak, vagy ismertebb nevén féregjáratnak nevezi. A „20 wattos akkumulátor” ezt használja az univerzumok közötti energiainformáció cserére. A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze. A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek. Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenség neve azóta is Einstein-Rosen híd. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik. Az 1960-as években John Archibald Wheeler és Robert Fuller számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át. Az elmélet szerint a világegyetemünk egy fekete lyuk közepén található, amelyik egy másik fekete lyuk közepén található, és így tovább. Feltevődik a kérdés, ki az a megfigyelő, aki eldönti, hogy melyik időpillanatban vált univerzumot a „20 wattos akkumulátor”, hogy más tapasztalatokban is része legyen? Sokak szerint a megfigyelő nem más, mint maga az Isten. Ahogy az imádság is mondja: „Mi atyánk, ki vagy a mennyekben (…) legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” forrás: filantropikum.com

Föld méretű exobolygót találtak

Az MTI azt írja, most először fedeztek fel egy Föld méretű bolygót egy másik csillag lakhatósági zónájában. Az eredeti, a Science-ben megjelent tanulmány szerint a Kepler-186f felszínén a víz folyékony halmazállapotban lehetne jelen – ez az alapvető feltétele az életnek. A kutatást az amerikai Seti Intézet végezte, Elisa Quintana vezetésével, de egyelőre nem találtak az életre vagy a vízre utaló jeleket a bolygón, ami egyébként egy 490 fényévnyire lévő naprendszerben van. A bolygót a NASA Kepler-űrteleszkópja észlelte. Az adatok szerint az átmérője alig 10 százalékkal nagyobb a Földénél. Ez az első, egyértelműen Föld méretű bolygó, amely egy másik csillag körüli életre alkalmas zónában van. – mondta Quintana a hivatalos közleményben. (Az életre alkalmas zóna az a tartomány, amely se nem túl meleg, se nem túl hideg ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotú legyen rajta.) Fotó: NASA/JPL-Caltech/Handout / Reuters A méret a lényeg Exobolygókat már korábban is felfedeztek, sőt, kimondottan Föld-szerű példányok is vannak közöttük. Ilyen például a Kepler-22b is; ez nagyjából két és félszer akkora, mint a Föld. Erik Petigura, a Berkeley kutatója, aki sokat dolgozott a Kepler adataival, azt állítja, a Föld-szerű bolygó nem számít ritkaságnak. Csakhogy. A bolygók keletkezését leíró modellek szerint a Föld átmérőjénél legfeljebb másfélszer nagyobb bolygók körül nem alakul ki a Naprendszer gázóriásaira jellemző vastag gázburok. Legalábbis ezt állítja a NASA Kepler-programjában dolgozó Thomas Barclay. A Kepler-186f valószínűleg kőzetbolygó, ebben a tekintetben pedig a Földhöz, a Vénuszhoz és a Marshoz hasonlít. – mondta Barclay. A Seti Intézet szerint az eddig felfedezett, nagyjából 1800 exobolygó közül nagyjából húsz kering a csillaga körüli élhető zónában, de ezek jóval nagyobb a Földnél, így nem dönthető el róluk, hogy a Földhöz, a Marshoz és a Vénuszhoz hasonló szilárd felszínű bolygók, vagy a Neptunuszhoz és az Uránuszhoz fogható gázbolygók. forrás: index.hu

39 Elképesztő indiai utcakép

Európai szemmel nézve a mindennapi élet látványa valóban felkavaró lehet az indiai nagyvárosokban. A következő képsorok a turistautakon kívüli utcaképet mutatják be, ami nem annyira színes és vidám, mint azt sok Indiába utazó gondolja. forrás: erdekesvilag.hu

14 tulajdonság, ami a kreatív emberekre jellemző

A legutóbbi PISA-felmérés lesújtó képet mutat a magyar gyerekek komplex problémamegoldási képességeiről. De milyen is egy kreatív elme? Íme, néhány árulkodó jel. A motivator.ma egy amerikai pszichológus, Scott Barry Kaufman nyomán összegyűjtött 14 (időnként egymáshoz hasonló) tulajdonságot, ami a kreatív embereket jellemzi. A tudósok ugyanis lassan ráébrednek, hogy a kreativitás sokkal bonyolultabb annál, minthogy a jobb, vagy a bal agyfélteke dominál valakinél (az eddigi elmélet csupán az volt, hogy a bal agyfélteke a racionalizmusért felel, míg a jobb agyfélteke a kreativitásért és az érzelmekért). Persze pszichológiai szemszögből nehéz a kreatív személyiség típusokat körülírni, pont azért, mert ők kerüljék a megszokott dolgokat, a rutint. Tehát nincs “tipikus” kreatív személyiség típus, de azért, ha az alábbiak jó esetben minden kreatív elmére jellemzőek: 1. Álmodoznak A művészek tudják, hogy álmodozni igenis kell, még ha a tanárok pont az ellenkezőjét próbálják a kisiskolásokba bele sulykolni. A legjobb ötletek látszólag a semmiből jönnek, pont akkor, amikor az agyunk éppen “máshol” jár. 2. Mindent figyelembe vesznek A kreatív emberek mindenben potenciált látnak, folyamatosan megfigyelnek mindent. Ahogy Henry James író mondta: “Az igazi író az, aki semmit nem hagy elveszni”. 3. Akkor dolgoznak, amikor a leghatékonyabbak Sok nagy művész állítja, hogy a legjobb időpont a munkára a kora reggel vagy a késő este. Mivel mindenki máskor kreatív, ezért nem érdemes sablonokban gondolkodni: meg kell találnunk, hogy mikor vagyunk a legtermékenyebbek. 4. Időt fordítanak az egyedüllétre is A művészek és a legkreatívabb emberek gyakran tűnnek magányosnak a társadalom számára, pedig az egyedüllét a kreativitás egyik kulcsa. A magány valójában az a helyzet, amikor időt hagyunk magunknak arra, hogy egyszerűen csak hagyjuk az elménket vándorolni. 5. Tragédiákból építenek csodákat A pszichológia szerint az élet korai szakaszában bekövetkező traumák hatására a kreativitás jelentősen nő. A kutatók szerint a trauma több területen segíti az emberek kibontakozását, de a legfontosabb ezek közül, hogy jobban felismerik az új lehetőségeket. 6. Új tapasztalatokat keresnek A kreatív emberek szeretnek új élményeket, érzéseket és lelkiállapotokat megismerni – és ez a nyitottság fontos előrejelzője a kreatív teljesítménynek. A sok különböző oldal összekapcsolódik egymással: az intellektuális kíváncsiság, az izgalom keresése, az érzelmek felé való nyitottság, a fantázia. A lényeg, hogy a belső és a külső világ egymással szinkronba kerüljön. 7. Nem adják fel A kreatív emberek hibáznak, ráadásul gyakran. Viszont nem adják fel, amíg nem érik el a kívánt eredményt. 8. Gyakran vetnek fel nagy kérdéseket A kreatív emberek telhetetlenül kíváncsiak – folyamatosan vizsgálják az életet, és még idős korukban is hajtja őket a kíváncsiság. Függetlenül attól, hogy magányosan töprengenek, vagy éppen intenzív beszélgetésben vesznek részt, szeretnék tudni, hogy mi, miért és hogyan működik. 9. Odafigyelnek A kreatív emberek folyamatosan figyelik az emberi természetet – mert ez alapján törnek a felszínre a legjobb ötletek. 10. Vállalják a kockázatot A kreatív munka része a kockázat is, sok kreatív ember vállalja fel a kockázatok különböző aspektusait. A kreativitás az a folyamat, amikor a semmiből valamit teremtünk. Ez pedig soha nem lehet félénk cselekedet. 11. Az életet az önkifejezés lehetőségének tartják Nietzsche úgy gondolta, hogy az emberi életet és a világot úgy kell tekinteni, mint egy műalkotást. A kreatív típusok nagyobb valószínűséggel látják a világot ilyen módon, és folyamatosan keresik a lehetőséget az önkifejezésre a mindennapi életben. 12. Követik az igazi szenvedélyeket A kreatív emberek nyitottak arra, hogy inkább a belső vágyaik motivációját kövessék, mintsem a külső jutalmakat, vagy az elismerést. 13. Összerakják a részleteket Ha van olyan dolog, ami igazán megkülönbözteti a nagyon kreatív embereket a többiektől, az a “látás”. Sok nagy művész és író mondja azt, hogy a kreativitás képes összekapcsolni olyan pontokat, amelyek közt mások nem veszik észre a kapcsolódást. 14. Tudatosan éberek A “tudatos éberség” az agy teljesítményét számos módon növeli. A meditáció csökkenti a stresszt, segít koncentrálni, érzelmileg jótékony hatású, és mentálisan is segít kitisztulni – ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kreatív gondolkodáshoz. forrás: hvg.hu

Mi volt a legnehezebb dolog az életedben, amit meg kellett tenned? – hétköznapi emberek kihívásai

“Mi volt a legnehezebb dolog az életedben, amit meg kellett tenned?” – ezt a kérdést tették fel egy közösségi oldalon a felhasználóknak. Meglepően sok válasz érkezett. 1) A rendőrégi segélyhívó egyik operátoraként dolgoztam 2001. 09. 11-én. Rengeteg ember hívott, akik bent ragadtak a Word Trade Centerben. Azt hiszem, az volt életem legnehezebb napja. – Clorex 2) Újra meg kellett tanulnom járni, miután részlegesen lebénultam egy autóbalesetben. – Periskope 3) Az, ahogy összeszedtem magam, miután 8 hónapig éltem az utcán. – Metalmartyr 4) 14 éves koromban legyőztem a rákot. – Vigilant3 5) Amikor kitöröltem anyukám számát a telefonomból, miután meghalt. – Fyneartist 6) Az, hogy befejeztem az egyetemet, miután az apám mindhárom testvérem megölte, aztán felgyújtotta a házunkat, és öngyilkos lett. – Itsshotintopeka 7) Apámat maga alá temette egy lavina, mikor 13 éves voltam. Egyedül neveltem fel a három kishúgom, és gondját viseltem a szellemi sérült édesanyámnak. Ma 24 éves vagyok. – Igobyalexis 8) Elmondani a gyászbeszédet anyukám temetésén. – Rcadestaint 9) Leszokni a heroinról. – Orlyfactor 10) Amikor aláírtam a papírt, hogy ne élesszék újra édesanyámat, miután levették a lélegeztetőről. Két nappal azután halt meg. – Admiraljon