Mit is látunk a tükörben?
Néha előfordul, hogy félek, amikor a tükörbe kell néznem. Sokunkban ez a félelem teljes mértékben mélyről fakad. Mi van, hogyha egy szellemet, egy démont vagy valami furcsát látunk, ami mögénk bújt? Honnan is ered ez a furcsa félelem? Számos horrorfilmben láthatunk már tükrös jeleneteket. Sokszor nem odaillő jelenések bukkannak fel benne, esetleg gyilkosok vagy a saját tükörképünk akar ártani nekünk. Az ókori kínaiak úgy gondolták, hogy minden tükör mögött egy alternatív világ rejlik, amelyben hihetetlen lények tanyáznak. A tükrök valamikor nyitott átjárók voltak, azonban Huangdi vezér idején lezáródtak. Más kultúrák úgy gondolják, hogy a tükrökkel lehetséges csapdába ejteni a lelkeket. A szerb-horvát kultúrában a tükröt sokszor a halottal temetik, hogy ne vándoroljon a lelke a Földön. Sok helyen letakarják a tükröket, amikor alszanak vagy betegségben szenvednek. Sok esetben a kísértetjárást is okozhatják, amikor is egy megrekedt szellemet egy tükörben cipelnek új lakhelyére. Ebayen árvereznek el kísértetek által megszállt tükröket, hogyha valaki érdeklődik ilyesmi iránt:) Az oldalon megtekinthető. Emellett ismeretes még Bloody Mary legendája is. De még számos történetet tudhatunk tükrökkel kapcsolatos, esetleg vannak valakinek tapasztalatai? forrás: bizzariummagazin
Fura tudományos teóriák a Mikulásról
Miért piros a rénszarvas orra, a hangsebesség hányszorosával halad a Télapó, és árt-e gyerekeknek a Mikulás meséje? Íme a legbizarabb tudományos eredmények a piros kabátos Mikulásról. Ezért piros Rudolf, a rénszarvas orra A British Medical Journal weboldalán megjelent karácsonyi összeállítás szerint a Mikulás rénszarvasának azért vörös az orra, hogy meg tudjon birkózni a repüléssel. A piros színért a kutatók szerint a Rudolf orrában lévő vörösvérsejtek a felelősek. A magas vörösvérsejtszám ugyanis elengedhetetlen a hatékony oxigénszállításhoz és a testhőmérséklet szabályozásához olyan extrém körülmények között, mint a repülés. Holland és norvég kutatók videómikroszkóppal vizsgálták meg emberek és rénszarvasok orrát, és azt találták, hogy a rénszarvasok orrában lényegesen több apró vérér található, amelyek vörösvérsejtekben különösen gazdagok. „Ezek a tényezők jól magyarázzák, hogy miért vörös Rudolf, a Mikulás szolgálatában álló rénszarvas orra és azt is jól mutatja, hogy Rudolf jól alkalmazkodott a rendkívüli megterheléssel járó munkavégzéshez.” – szögezik le a kutatók tanulmányukban. Télapó a matematikus és a fizikus szemével A Gothenburg-i egyetem matematikai tanszékének vezetője a Télapó munkáját próbálta meg számszerűsíteni. „Becslése szerint a világon nagyjából kétmilliárd gyermek él, de a Télapó nem látogatja meg a muszlimokat, hébereket, buddhistákat, így összességében csak 380 millió gyereket kell meglátogatnia„ – számolta ki Stefan Lemurell, a numerikus analízis ismert szaktekintélye. Ha feltételezzük, hogy egy családban átlagosan 2,5 gyermek található, akkor 152 millió otthont kell a Télapónak meglátogatnia, azaz kilencszázat másodpercenként. A számításba a fizikusok is beszálltak: ha feltételezzük, hogy a házak száz méterre vannak egymástól, és a Télapónak időbe telik, míg megfelelően leparkol a szánnal, bemászik a kéményen és kiosztja az ajándékokat, akkor a Télapó átlagos sebessége 90 ezer km/órásra becsülhető. Ez a hangsebesség több, mint 250-szerese. „Hasznos lenne megtudni, hogy ezt hogyan oldja meg a Télapó, mert ez áttörést hozhatna az űrkutatásban is” – nyilatkozta Maria Sundin, az egyetem Fizika Tanszékének docense. Nem káros a mítosz Sok szülő érzi úgy, hogy hazudik a gyermekének a Télapóról, és ez megingathatja a bizalmat közte és gyermeke között. A Montreali Egyetem kutatói szerint azonban erről nincs szó, a gyerekek egyfajta beavatásként élik meg a Télapó történetét. Serge Larivée, pszichológus szerint a gyermekek jelentős része magától kitalálja, hogy a Télapó nem létezik, amint logikai képességeik eléggé kifejlődnek. Amikor rájönnek az igazságra, a gyermekek elfogadják a játékszabályokat és továbbra is úgy tesznek, mintha hinnének a Télapóban. „Ez egyfajta rituális beavatás, amelyben a gyermekek elfogadják, hogy többé már nem kisbabák”. A kérdést egyébként már 1896-ban is vizsgálták a kutatók, és arra jutottak, hogy a gyermekeknek csak két százaléka érzi magát elárulva, amikor kiderül, hogy a Télapó nem létezik, és ez az arány napjainkra sem változott. A ma ismert piros kabátos Mikulás A Mikulás eredete tisztázott kérdés, ám a ma ismert piros kabátos, szőrmegalléros Mikulás egyelőre komoly viták tárgya. A legtöbben úgy vélik, hogy a vidám külsejű Mikulás az eredeti legenda része, ám ez csak részben igaz. A ma élő Mikulás-kép elterjedése nagyban a Coca-Colának köszönhető. Az üdítőital gyártó ezzel a figurával népszerűsítette üdítőitalát 1931-től. Egy kutató azonban rábukkant a New York Times 1927-es számában egy cikkre, amely azt ecsetelte, hogy a gyerekek a Mikulást a piros kabátjával kötik össze, így ez az elmélet megdőlt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mai piros ruhás Mikulás, egy archaikus Mikulásképet őrzött meg. A korai kereszténység idején ugyanis a püspökök hagyományos viselete a fehér-vörös volt, és csak később vált a lila szín meghatározóvá. Miklós püspök, a mai Mikulás őse, pedig ebben a korban élt és hajtotta végre jócselekedeteit. Aki ennél is több részletet szeretne megtudnia a Mikulást övező tudományos kérdésekről, az iratkozzon be a Wisconsin Egyetem Santa Claus kurzusára. forrás: borkabatbolt.hu