Frantic Joe: ez volt a háború egyik legpusztítóbb napja
A német megszállás után az amerikai és brit bombázók többé nem kerülték el Magyarországot – a legintenzívebb támadást 1944. június 2-án érte az országot. Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, Magyarország II. világháborús bombázása abban a percben dőlt el, amikor hadat üzentünk a Szovjetuniónak, nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak. Először szovjet távolsági bombázók szórták meg hazánkat 1942 szeptemberében, majd hosszú “nyugalmas” időszak következett. A Vörös Hadsereg gépei majd csak a szárazföldi csapatok útját egyengetve jelentek meg ismét a légtérben. A nyugati szövetségesek ’43 januárjában Casablancában határozták el, hogy a légitámadásokat kiterjesztik Kelet-Európára is. A Tunéziából felszálló amerikaiak Ausztris felé átrepültek a Nyugat-Dunántúl felett, de nem szórtak bombát, és a magyar légvédelem sem nyitott tüzet. Nyíregyháza bombázása 1944-ben (Fortepan/National Archives) Haladék Magyarország a szicíliai partraszállás után került célkeresztbe, az európai főparancsnok, Eisenhower 1943 novemberében engedélyezte hazánk bombázását. Mégis kaptunk néhány hónap haladékot, míg 1944. február 2-án a 15. AAF és a vele együttműködő brit 205. bombázó csoport megkapta a parancsot: „Budapest: Budapest, Hungary I/A (Industrial) Aircraft factory – azaz a budapesti repülőgépgyárak. A főváros felett tomboló ítéletidő viszont ismét haladékot adott, majd a brit hírszerzés jelezte, a németek Magyarország megszállására készülnek. A szövetséges hadvezetés ezért elhalasztotta a támadás megindítását, arra várt, vajon a magyarok ellenállnak-e? Miután március 19-én ez nem következett be, feloldották a tilalmat. Pontos terv szerint haladtak: elsőként a vadászrepülőgyárakat, majd a vasúti közlekedést kellett elpusztítani, majd mindenfajta üzemanyag bányászatának, gyártásának és finomításának ellehetetlenítése, végül a harckocsigyártás és a hadiipar megsemmisítése következett. A szobi vasúti híd bombázása 1944-ben (Fortepan/National Archives) A legpusztítóbb csapás A legintenzívebb támadás 1944. június 2-án érte Magyarországot a Frantic Joe hadművelet keretein belül. A normandiai partraszállás előkészítéseként, a kelet-nyugat irányú vasúti összeköttetés megbénítása érdekében Szolnokot, Szegedet, Debrecent, Miskolcot, Püspökladányt, Nagyváradot, Kolozsvárt támadták a bombázók. Országszerte csak ezen az egy napon 1800 magyar civil és honvéd, valamint mintegy 200 német katona és egészségügyis vesztette életét. A háború végéig Magyarországon mintegy 20 ezer áldozatot szedtek a légitámadások. Csaknem tízezer amerikai gép: összesen 3048 B17-es repülő erőd és 6370 B24-es Liberátor nehézbombázó 9400 bevetésen több mint 26 ezer tonna bombát dobott le az ország mai területére. (Kiemelt képünkön egy B24-es bombázó a Csepel sziget felett. Forrás: Fortepan/National Archives) forrás: 24.hu
16 térkép, amelyek valami újat fognak neked tanítani a világról
Én kifejezetten utáltam a földrajzot gimiben, valószínűleg azért, mert nem ilyen dolgokról tanultunk. Persze az is igaz, hogy ezek nagy része nem is földrajz. Mindenesetre összegyűjtöttünk 16 térképet, amelyek a világról eléggé érdekes információkat közölnek. Van köztük olyan, ami valami poénos megközelítésből hasonlítja össze a Föld országait, mások inkább komolyra fordítják a szót és olyan dolgokra hívják fel a figyelmet, amelyekről nem igazán beszélünk a hétköznapokban, pedig lehet, hogy kellene. Íme. Országonkénti átlagéletkor Időzónák az Antarktiszon A legnépszerűbb böngészők Így látnánk Európa domborzatát a sztratoszférából Az országok etnikai összetettségének mértéke Higiéniai adottságok A légvonalban megtehető leghosszabb szárazföldi táv Leggyakoribb vezetéknevek Európában A medve fordításai Európában Mit isznak a nemzetek? Abban a körben többen laknak, mint a körön kívül Az országok lakosainak hetente ennyi százaléka él nemi életet Országok és államok, amelyek ugyanúgy néznek ki Mennyire használható az útleveled? Ennyi idősen kezdenek nemi életet átlagosan a különböző népek A Föld szárazföldtől eső legtávolabbi pontja forrás: newhorizon.hu
15+1 hely hazánkban, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek!
Azt hinné az ember, ha csodás képződményeket, mesebeli tájakat, és elképesztő látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem így van, kis hazánk is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhet. Ezekből gyűjtöttünk egy csokorra valót. 1. Aggteleki cseppkőbarlang Elképesztő barlangokért, hatalmas és szép formájú cseppkövekért nem kell világgá mennünk, hiszen Magyarországon is találunk ilyet. Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége. 2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár Mintha csak egy mesekönyvet ütnénk fel, olyan látványt nyújt a Salgótarján településrészeként ismert Somoskő, mely gyönyörű középkori várromja mellett egy hatalmas bazaltorgonával is rendelkezik. 3. Egerszalók mésztufahegy Ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény az egerszalóki sóhegy, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USA-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk. 4. Rudabányai bányató Tengerszemekért sem kell a környező országok magas hegyeit meglátogatnunk, mert lapos kis hazánkban is találunk lenyűgöző szépségű apró bányatavakat. A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize! 5. Repceföldek a Bakony lábánál Élénk sárga virágai, melyek kilométer hosszan borítják be a vidéket, eredetileg a mediterráneum képeslapjairól ismertek, pedig e káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növényt mára a mérsékelt éghajlati övben az egész világon termesztik, így nálunk is. 6. Kaptárkő, Szomolya Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni. A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. 7. Fülöpházi homokbuckák Nem, nem. Most sem a Szaharában vagyunk. A csöppnyi Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg. 8. Tihanyi őslevendulás Ismét egy képeslapra kívánkozó látnivaló, melyek legszebb példáit a franciaországi Provence-ban láthatjuk, de nekünk magyaroknak nem kell ilyen messzire menni, ha élvezni akarjuk a lila virágok szépségét. Tihanyban a levendulaszüretet júniusban szokták megtartani fesztivál keretében. 9. Molnár János-barlang A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 10. Alcsúti hóvirágmező Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezeje várja hófehér virágszőnyegével a kirándulni vágyókat. A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg. 11. A Káli-medence és Hegyestű A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakú hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. 12. Ilona-völgyi vízesés Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre. 13. Kazár riolittufa Ismét nem Törökországban, Kappadókiában vagyunk, hanem a Mátrában, Kazár település közelében. Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta. 14. Szalajka-völgy A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. 15. Rám-szakadék A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. +1. Hévízi-tó, Hévíz A gyönyörű lótuszokról és a gyógyhatású termálvízről híres tó egyedülálló geológiai képződmény, Európa legnagyobb meleg vízű tava. forrás: utazom.com
KÖZÖTTÜNK JÁRNAK AZ EMBEREVŐK
A közép-afrikai Veszett Kutya barbár cselekedete ismét a kannibalizmusra irányította a világ figyelmét. Szerencsére ma már csak elvétve, és kizárólagosan tébolyodottak fogyasztanak emberhúst, ám az emberevés története tele van meghökkentő történetekkel. A Közép-Afrikában kitört lázongások közepette egy magát Veszett Kutyának nevező férfi, Ouandja Magloire – egy őt ért korábbi súlyos sérelem miatt – megtámadta egy iszlám vallású honfitársát, végzett vele, majd evett a lábából. Mindezt persze nem lehet összehasonlítani azzal, mint amikor egy-egy embercsoport életvitelszerűen lakomázott a megölt ellenség húsából, de rádöbbentette a világot arra, hogy a kannibalizmus még igenis létezik. Önkéntes vacsora Egy akkor 40 éves német férfi, Armin Meiwes 2003 közepén egy igazán csendes délutánon besétált a rotenburgi rendőrségre, leült egy székre, majd mesélni kezdett. Az ügyeletes nyomozó nem akart hinni a fülének. Meiwes ugyanis saját iszonyatos tettét teljes szenvtelenséggel osztotta meg a rendőrökkel. Elmondása szerint 2001-ben az interneten keresett magának áldozatot, leírta, hogy valakit le akar mészárolni, majd el akarja fogyasztani. Hihetetlen, de az áldozat szerepére akadt jelentkező. Brend-Jürgen Brandes, a 42 éves mérnök végigtűrte és végignézte, amíg későbbi gyilkosa levágja a nemi szervét, amit együtt ettek meg. Ezt követően a német döbbenetes kegyetlenséggel és módszerességgel végzett áldozatával, akinek testrészeit lefagyasztotta, és időről időre falatozott belőle. Halhatatlan szektatagok Az emberevőket három-négy nagy csoportra lehet osztani. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a legyőzött ellenség megevésével a kevéske táplálékukat egészítették ki. A pápua új-guineai törzsek kannibalizmusa közismert, mint ahogyan Afrika egyes részein régebben ugyancsak elterjedt szokássá vált az emberevés. A következő csoportba azok tartoznak, akik különleges erőt reméltek azáltal, hogy bizonyos emberi testrészeket elfogyasztottak. A rituális kannibalizmus egészen biztosan elterjedt volt Közép- és Dél-Amerika egyes részein, valamint Szumátrán, Ausztráliában és a csendes- óceáni szigetvilágban. José Manuel Novoa spanyol újságíró és etnológus szerint az Egyenlítői Guineában még ma is vannak olyan titkos szekták, amelyeknek tagjai gazdagságot, hatalmat és halhatatlanságot remélve emberi testrészeket fogyasztanak. Végzetes sakklépés A harmadik csoportba azok tartoznak, akiket az éhhalál közeledte vesz rá arra, hogy társaikból fogyasszanak. A legismertebb esetet az életben maradtak címmel film is feldolgozta: 1972. október 13-án az uruguayi rögbiválogatott F–227-es típusú repülőgépe az Andok felett, fedélzetén 45 utassal lezuhant. Az életben maradottak szörnyű döntés előtt álltak: ételük és italuk hamar elfogyott, és odafönt, reményvesztetten, mínusz 30–40 fokos hidegben csak az adhatott reményt a túlélésre, ha fogyasztanak a tragédiában életüket veszített társaik húsából. Tizenhat ember élte túl a szörnyűségeket. Végül a negyedik csoportba azok tartoznak, akik elborult elmével gyilkolnak, majd elfogyasztják áldozataik testrészeit. Közülük az egyik legismertebb az ukrán származású Andrej Romanovics Csikatilo, aki legalább ötven ember haláláért tehető felelőssé. Úgy próbált megszabadulni áldozatainak holttestétől, hogy megette őket. 1994-ben kivégezték. Egy Nyikolaj Dzsurmongaliev nevű orosz tébolyodott száz nővel végzett, hogy azután a megfőzött testrészeiket feltálalja vendégeinek. A wisconsini sorozatgyilkos, Jeffrey Dahmer 15 embert kábított el, majd a meggyilkolásuk után evett belőlük. 1994-ben a börtönben, elítélt társai agyonverték. Az egyik valaha volt legiszonyatosabb tettet egy Albert Fish nevű emberi söpredék követte el, amikor nemcsak hogy megölte és megette tízéves kicsi áldozatát, de ezt követően még cinikus levelet is küldött a gyermek szüleinek. Egy idei hír szerint pedig a szicíliai vendégmunkás, Saverino Bellante egy sakklépésen vitatkozott össze főbérlőjével, a dublini Tom O’Gormanttel, akit brutális módon megölt, majd szétnyitotta mellkasát és elfogyasztotta áldozata fél tüdejét. Önmagát adta fel a rendőrségen. Bokassa szörnyűségei Közép-Afrika egykori diktátoráról, Jean Bedel Bokassáról úgy tartja a hiedelem, hogy emberi végtagokat tárolt a hűtőszekrényében, és alkalomadtán fel is szolgálta az oda látogató francia méltóságoknak, a magánállatkertjéből való oroszlánokat és krokodilokat pedig rendszeresen etette az ellenfeleivel. Tudta? A történészek bizonyítva látják, hogy 1098-ban a szíriai Ma’arra ostroma után a keresztes lovagok ettek a muszlim katonák húsából. Mivel az egyiptomi múmiák porrá tört hullájából származó anyagot gyógyító hatásúnak vélték, ezért a középkori Angliában és Spanyolországban hullarablók sírokat dúltak fel, és a temetőből kiásott tetemekből állították elő a „múmiaport”. A sok szörnyűséget oldjuk egy kis humorral. Egy kisiskolásoknak szóló füzetben találtuk a viccet, miszerint: „Örömmel tudatjuk a világgal, hogy elfogyasztottuk a világ utolsó kannibálját”. forrás: borsonline.hu
Élet lehet a Jupiter egyik holdján!
A jeges felszín alól előtörő vizet találtak a NASA kutatói a Jupiter Europa nevű holdján a Hubble űrteleszkóp felvételein. A kitöréseket a hold déli pólusa körül fedezték fel, az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület San Franciscó-i ülésén jelentették be. Az Europáról eddig is azt tartották, hogy a jeges felszín alatt folyékony vízóceánok lehetnek, a hold eddig is a földön kívüli élet keresésének egyik elsődleges célpontja volt. Ez a mostani eredmény az első alkalom, hogy a folyékony víz jelenlétére bizonyítékot találtak a kutatók. „A déli pólus körül talált vízpára megerősíti annak lehetőségét, hogy az Europán kialakulhatott az élet” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Lorenz Roth, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. „Ugyanakkor egyelőre nem tudjuk, hogy a pára valóban a jégfelszín alatti vízből származik-e.” A szakemberek szerint a vízpára valószínűleg a jégfelszín repedéseiből tör fel, de nem tudni, hogy a repedések leérnek-e a jég alatt hullámzó óceán felszínéig, vagy a pára a megolvadt jégből származik. A Hubble felvételei alapján az Europa a második hold a Naprendszerben, ahol vízpára jön létre. A Cassini űrszonda 2005-ben a Szaturnusz Enceladus nevű holdján talált vízpárát, szintén a hold déli pólusa körül. További hasonlóság, hogy a szakemberek szerint az Europán is csak akkor látható vízgőz, amikor az anyabolygójától a lehető legmesszebb kerül a keringés közben – ezt már az Enceladus esetében is megfigyelték. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Jupiterhez (illetve az Enceladus esetén a Szaturnuszhoz) közel érve a gravitáció olyan nagy, hogy a repedések összehúzódnak. Az Europán egy 2012 decemberében készített megfigyeléssorozat fedte fel a vízpárát. A Hubble-ra szerelt spektrográf egy halvány ibolyántúli fényt vett észre a hold déli pólusa felett kialakuló sarki fényben. A sarki fény kialakulásáért a Jupiter erős mágneses mezeje felel, ami annyira felgyorsítja a hold felé tartó részecskéket, hogy azok felhasítják a felszín közelében lévő pára vízmolekuláit, az így felszabaduló hidrogén- és oxigénatomok könnyen azonosítható nyomait észlelte a spektrográf. A tanulmány társszerzője, Joachim Saur elmondta: a Hubble határait feszegetve sikerült bizonyítékot találni a jelenségre. Az igazi lehetőséget csak az űrtávcső legutolsó nagyjavítása adta meg, amit még a 2009-es STS–125-ös számú küldetés keretein belül végzett el az Atlantis űrsikló legénysége. Az Europa felé legközelebb 2022-re terveznek missziót, az Európai Űrügynökség JUICE nevű szondája a Jupiter három jeges bolygóját, a Ganimédészt, a Kallisztót és az Europát vizsgálja majd. forrás: index.hu
Halott gyerekeikkel fotózkodtak a régi európaiak
Mai szemmel nézve igen bizarr szokás működött a 19. század végi Európában: halottaikkal fotóztatták le magukat a családtagok. Az elhunyt rokonokat sokszor élőnek próbálták beállítani, de legalább úgy, mintha aludnának. Még ál-arcpírt is használtak e célra. A 19. századi Európában nagy hagyománya volt annak, hogy a rokonok elhunyt szeretteikkel fotóztassák le magukat, és ez a tradíció, illetve a képek mai szemmel nézve igen bizarrak. A daguerrotípia 1839-es feltalálásától datálja a Daily Mail is, hogy a középrétegekhez is elérhetett a fénykép, így aztán sok nagy családi eseményen jelenhetett meg fényképész, hogy megőrizze az utókornak a jelentős pillanatokat. Ilyen volt egy-egy családtag elvesztése. A posztmortem (azaz halál utáni) fotográfia igazán a viktoriánus Európában, a 19. század végén vált elterjedtté, ekkorról olyan képek maradtak fent, mint például a halott kisbabával pózoló idősebb testvérei, a koporsóban lefotózott kisgyerek vagy épp a (valószínűleg) halott, de nyitott szemű lányokkal fényképezkedő férfi és nő. A szokás tipikusan a kontinensen belül maradt, Amerikába már nem terjedt át. Mint minden fényképészeti irányzatnak, a posztmortem fotónak is kialakult a saját esztétikája. A holtakat szépen felöltöztetve ábrázolták, sokszor mintha aludnának, néha (mint az említett nyitott szemű lánynál) mintha élnének. A felnőttek gyakran ültek egy székben, míg az elhunyt gyerekeket ágyukban fotózták. Korai képeken még egy kis rózsaszín tintát is az arc környékére dörzsöltek utólag, hogy még élettel telibb legyen a halott. A 20. század elején aztán lassan kikopott a szokás. forrás: velvet.hu