Föld méretű exobolygót találtak
Az MTI azt írja, most először fedeztek fel egy Föld méretű bolygót egy másik csillag lakhatósági zónájában. Az eredeti, a Science-ben megjelent tanulmány szerint a Kepler-186f felszínén a víz folyékony halmazállapotban lehetne jelen – ez az alapvető feltétele az életnek. A kutatást az amerikai Seti Intézet végezte, Elisa Quintana vezetésével, de egyelőre nem találtak az életre vagy a vízre utaló jeleket a bolygón, ami egyébként egy 490 fényévnyire lévő naprendszerben van. A bolygót a NASA Kepler-űrteleszkópja észlelte. Az adatok szerint az átmérője alig 10 százalékkal nagyobb a Földénél. Ez az első, egyértelműen Föld méretű bolygó, amely egy másik csillag körüli életre alkalmas zónában van. – mondta Quintana a hivatalos közleményben. (Az életre alkalmas zóna az a tartomány, amely se nem túl meleg, se nem túl hideg ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotú legyen rajta.) Fotó: NASA/JPL-Caltech/Handout / Reuters A méret a lényeg Exobolygókat már korábban is felfedeztek, sőt, kimondottan Föld-szerű példányok is vannak közöttük. Ilyen például a Kepler-22b is; ez nagyjából két és félszer akkora, mint a Föld. Erik Petigura, a Berkeley kutatója, aki sokat dolgozott a Kepler adataival, azt állítja, a Föld-szerű bolygó nem számít ritkaságnak. Csakhogy. A bolygók keletkezését leíró modellek szerint a Föld átmérőjénél legfeljebb másfélszer nagyobb bolygók körül nem alakul ki a Naprendszer gázóriásaira jellemző vastag gázburok. Legalábbis ezt állítja a NASA Kepler-programjában dolgozó Thomas Barclay. A Kepler-186f valószínűleg kőzetbolygó, ebben a tekintetben pedig a Földhöz, a Vénuszhoz és a Marshoz hasonlít. – mondta Barclay. A Seti Intézet szerint az eddig felfedezett, nagyjából 1800 exobolygó közül nagyjából húsz kering a csillaga körüli élhető zónában, de ezek jóval nagyobb a Földnél, így nem dönthető el róluk, hogy a Földhöz, a Marshoz és a Vénuszhoz hasonló szilárd felszínű bolygók, vagy a Neptunuszhoz és az Uránuszhoz fogható gázbolygók. forrás: index.hu
Pokoli lávatenger a Föld-szerű exobolygó
Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít Földre. A Föld ikertestvérének tekinthető exobolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A Földet és az exobolygót összehasonlító illusztráció. A Kepler-78b tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének, a sűrűsége majdnem azonos, azaz köbcentiméterenként mintegy 5,5 gramm. Fotó: David A. Aguilar / NASA A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A bolygók méretét viszonylag könnyű megállapítani, a jellemzőiket viszont jóval nehezebb azonosítani. A Kepler-78b kivétel a szabály alól, mivel nagyon közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. E sajátosság révén sikerült két különböző kutatócsoportnak pontosan megfigyelnie az exobolygót, és kiszámítania a tömegét, amely 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének a Nature brit tudományos folyóiratban szerdán megjelentetett két tanulmány szerint. Ebből következik, hogy a sűrűsége majdnem azonos a Földével, azaz köbcentiméterenként mintegy 5,5 gramm. Márpedig ebből a sűrűségből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll. Még ha a jelenlegi ismereteink szerint semmi esély sincs arra, hogy bármilyen élet legyen a felszínén, „a Kepler-78b biztató jel a naprendszerünkön kívüli lakható világok utáni kutatásban” – összegezte Drake Deming, a Marylandi Egyetem csillagásza a Nature-ben külön megjelent kommentárjában. A Kepler-78b kivétel a szabály alól, mivel nagyon közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. Illuszráció.Fotó: David A. Aguilar / NASA A kutató szerint ennek a barátságtalan planétának a létezése „legalább abból a szempontból figyelemreméltó, hogy rámutat: a Tejútrendszerben nem ritkák a Földhöz hasonló összetételű extraszoláris bolygók”, és lehetséges olyat találni, amelynél megvannak az élet valamilyen formájával összeegyeztethető feltételek. MTI