Rábukkantak a legelső emberi lábnyomokra. 1 millió éves
A Mashable írt arról, hogy az az 50 lábnyom lehet az első jele az embernek Afrikán kívül, amit még tavaly találtak Angliában, a Happisburgh nevű településnél. A tudósok eddig vizsgálták és most jutottak el arra a pontra, hogy biztonsággal kijelenthetik ezt. forrás: http://lajk.hu/
Sikeres ember klónozás Kínában
Kínában egyre rohamosan fejlődik az elektronikai és informatikai ipar és ennek köszönhetően már az orvos tudományban is sokkal előkelőbb helyen áll mint például az Amerikai Egyesült Államok. Pár éve robbanásszerűen megnőtt a Kína által kitanított informatikai – orvos – biológusok száma, mivel nagyon nagy fizetésekkel kecsegtet ez a szakma. Most egy világon egyedi és titkos technológiával sikeresen klónoztak embereket addig nem hozzák nyilvánosságra a részleteket ameddig sikeresen le nem védették. Nobel díj gyanús lenne ez a felfedezés, de a Kínában élő emberek nem kaphatják meg ezt a kitüntetést. forrás: szarvasember.org
Élet lehet a Jupiter egyik holdján!
A jeges felszín alól előtörő vizet találtak a NASA kutatói a Jupiter Europa nevű holdján a Hubble űrteleszkóp felvételein. A kitöréseket a hold déli pólusa körül fedezték fel, az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület San Franciscó-i ülésén jelentették be. Az Europáról eddig is azt tartották, hogy a jeges felszín alatt folyékony vízóceánok lehetnek, a hold eddig is a földön kívüli élet keresésének egyik elsődleges célpontja volt. Ez a mostani eredmény az első alkalom, hogy a folyékony víz jelenlétére bizonyítékot találtak a kutatók. „A déli pólus körül talált vízpára megerősíti annak lehetőségét, hogy az Europán kialakulhatott az élet” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Lorenz Roth, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. „Ugyanakkor egyelőre nem tudjuk, hogy a pára valóban a jégfelszín alatti vízből származik-e.” A szakemberek szerint a vízpára valószínűleg a jégfelszín repedéseiből tör fel, de nem tudni, hogy a repedések leérnek-e a jég alatt hullámzó óceán felszínéig, vagy a pára a megolvadt jégből származik. A Hubble felvételei alapján az Europa a második hold a Naprendszerben, ahol vízpára jön létre. A Cassini űrszonda 2005-ben a Szaturnusz Enceladus nevű holdján talált vízpárát, szintén a hold déli pólusa körül. További hasonlóság, hogy a szakemberek szerint az Europán is csak akkor látható vízgőz, amikor az anyabolygójától a lehető legmesszebb kerül a keringés közben – ezt már az Enceladus esetében is megfigyelték. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Jupiterhez (illetve az Enceladus esetén a Szaturnuszhoz) közel érve a gravitáció olyan nagy, hogy a repedések összehúzódnak. Az Europán egy 2012 decemberében készített megfigyeléssorozat fedte fel a vízpárát. A Hubble-ra szerelt spektrográf egy halvány ibolyántúli fényt vett észre a hold déli pólusa felett kialakuló sarki fényben. A sarki fény kialakulásáért a Jupiter erős mágneses mezeje felel, ami annyira felgyorsítja a hold felé tartó részecskéket, hogy azok felhasítják a felszín közelében lévő pára vízmolekuláit, az így felszabaduló hidrogén- és oxigénatomok könnyen azonosítható nyomait észlelte a spektrográf. A tanulmány társszerzője, Joachim Saur elmondta: a Hubble határait feszegetve sikerült bizonyítékot találni a jelenségre. Az igazi lehetőséget csak az űrtávcső legutolsó nagyjavítása adta meg, amit még a 2009-es STS–125-ös számú küldetés keretein belül végzett el az Atlantis űrsikló legénysége. Az Europa felé legközelebb 2022-re terveznek missziót, az Európai Űrügynökség JUICE nevű szondája a Jupiter három jeges bolygóját, a Ganimédészt, a Kallisztót és az Europát vizsgálja majd. forrás: index.hu
Szimulációk szerint hologram a világunk!
Japán fizikusok egy csoportja olyan elmélettel állt elő, amely szerint az univerzum csupán egy hatalmas hologram. Erre állításuk szerint bizonyítékokat is találtak, tanulmányukat Nature idézi. Az elmélet Juan Maldacena elméleti fizikushoz köthető, aki még 1997-ben állt elő merészteóriájával. Azt állította, hogy a világegyetem bármely háromdimenziós tartománya leírható a tartomány kétdimenziós határán kódolt információval. Szerinte a világegyetemben a gravitáció elenyészően vékony, vibráló húrokból születik, és ezek a húrok leírhatók a jól ismert fizikával. A húrelmélet egy olyan egyesített elmélet, amely mind az anyagi részecskéket, mind pedig a kölcsönhatási részecskéket piciny húroknak képzeli el. A húrelméletet (és az M-elméletet) azért hozták létre, hogy az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozzák. A húrelmélet egyik alapvető feltételezése, hogy 3+1-nél több dimenziója van az univerzumnak. Maldacena elmélete a hologramhoz hasonlóan írja le a világegyetemeket. Egy 3D univerzumban lévő jelenségek leírhatók a világegyetem kétdimenziós határán lévő részecskék megfigyeléséből szerzett információval. Magában a 3D világegyetemben a gravitációelmélet szabályai működnek, de a kétdimenziós határolófelületén már az elemi részecskék az egyszerű kvantumelméleti törvényeknek megfelelően viselkednek – így hozza össze a teória a két elméletet. Maldacena ötlete valójában nem különbözik a holográfiától, ahol a háromdimenziós tárgyak olyan képeit rögzíthetjük a kétdimenziós peremen lévő hologramon, melyből azok térbeli helyzete rekonstruálható. Maldacena elmélete lenyűgözte a fizikusokat, hiszen egyszerűbb alapokra helyezte volna a rendkívül bonyolult húrelméletet. És persze azért is, mert megoldott volna számos következetlenséget, amely a kvantumfizika és az Einsteint-féle gravitációs elmélet között áll fenn. A sejtést ugyanakkor eddig senki nem tudta bizonyítani, mert a kétféle leírás duális, a kvantumfizika és a gravitációs elmélet nem fér össze egymással. Amikor az egyik elméletben megmagyaráztak jelenségeket, azt nem lehetett megfeleltetni a másikban. És ugyanez igaz fordítva is. Ennek ellenére Maldacena sejtését sokan tényként kezelték, hiába nem sikerült bizonyítást találni. Hjakutake Josifumi, a japán Ibaraki Egyetem fizikusa és kollégái most azt mondják, hogy sikerült bizonyítékot találni Maldacena sejtésére. Hjakutake megpróbálta kiszámolni a fekete lyukak belső energiáját, azok helyzetét az eseményhorizonton és a lyukak sok más tulajdonságát is, olyanokat, amelyek a húrelméleten alapulnak. Egy másik tanulmányban egy olyan világegyetem belső energiáját próbálta kiszámolni, amelyben nincs gravitáció. A két számítás végül találkozott. Maldacena szerint a számítások helyesnek tűnnek. A fizikus jelenleg a Princetonon tanít, és nem vett részt a japán kutatásban. Szerinte a módszer érdekes, hogy ellenőrizzenek állításokat a kvantumgravitációban (ebben a kvantummechanika és a gravitációelméletet próbálják egyesíteni) és a húrelméletben. A japán csapatnak nem ez az első tanulmánya a témában, évek óta végeznek hasonló szimulációkat. Leonard Susskind, a Stanford elméleti fizikusa szerint most első alkalommal sikerült bebizonyítani azt, amiben nagyjából biztosak voltak, hogy igaz, de még senki nem állt elő bizonyítékokkal. Susskind egyébként az elsők között volt, akik elkezdtek foglalkozni a holografikus világegyetem elméletével. Maldacena szerint a japán tudósok által szimulált világegyetemek egyike sem hasonlít a minénkhez. A fekete lyukas univerzumnak tíz dimenziója van, ezek közül nyolc egy nyolcdimenziós gömböt alkot. A gravitácómentesnek egy dimenziója van, számtalan kvantumrészecskéje egy csoport idealizált húrnak felel meg, vagy harmonikus oszcillátoroknak, amelyek össze vannak kapcsolva. Maldacena szerint azonban az, hogy a két látszólag teljesen különböző világról kiderül, hogy valójában hasonlóak, reményt ad, hogy a világegyetemben lévő gravitáció egy nap sokkal egyszerűbben, például a kvantumelmélettel is megmagyarázható. Fotó: Joe Mcnally / Europress / Getty Forrás: index.hu
Új emberi testrészt fedeztek fel!
Okkal gondolhattuk azt, hogy a földrajzi felfedezésekhez hasonlóan már az emberi szervezet sem tartogat újabb felfedezni valókat, ám a Leuven Egyetem sebészei rácáfoltak erre, ugyanis a héten bejelentették: makroszkópos boncolással új testrészt fedeztek fel, az anterolaterális ínszalagot (ALL). Az újonnan felfedezett ínszalag az emberiség 97 százalékában van jelen, és szerepet játszik az első keresztszalag elszakadásában. A felfedezés előtt nem találtak magyarázatot arra, hogy egyes páciensek esetén ugyan sikeres volt a térdműtét, ennek ellenére továbbra is problémák voltak a testrésszel. Érdekes, hogy az ínszalag létezését már 1879-ben felvetette egy francia sebész, ám létezését csak most sikerült bizonyítani. A kutatások közel négy évig tartottak. forrás: filantropikum.com