A klímaváltozás megnyitotta az „alvilág átjáróját”
A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértők szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tőle. Szibéria állandóan fagyott talajrétege, vagyis a permafroszt, folyamatos olvadása miatt hirtelen egy hatalmas kráter keletkezett, ami egyre csak nagyobb lesz. Már így is nagyjából egy kilométer hosszú és 90 méter mély, évente pedig közel 20 méterrel lesz szélesebb, így meredek lejtői közelében sétálni igen veszélyes vállalkozás, olvasható az Independent oldalán. Nem csak a csuszamlásoktól kell félni A Batagaika kráter és az északi féltekén egyre gyakrabban feltűnő kisebb kráterek jelzik, milyen ütemben melegszik a Föld éghajlata, ugyanis ezek a képződmények a permafroszt olvadása miatt keletkeznek. A permafroszt olvadása azért veszélyes, mert a fagyott talajban rengeteg metán található, ami az olvadás során a levegőbe kerül. A metán pedig sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha a permefroszt összes jege elolvad, egyes modellek szerint az így kiszabaduló metán miatt a Föld hőmérséklete akár 4 Celsius fokkal megemelkedhet. Leereszkedésre készül a kutató az egyik jamal-félszigeti kráternél. Az északi féltekén egyre gyakrabban feltűnő kisebb kráterek jelzik, milyen ütemben melegszik a Föld éghajlata Forrás: Vladimir Pushkarev/Russian Centre of Arctic Exploration Julian Murton professzor, a Sussexi Egyetem geológusa, nemrég a kráter kőzeteit tanulmányozta, melyek arról a 200 ezer évvel ezelőtti időszakról is geológiai információt adhatnak, mikor még a Föld hőmérséklete jóval melegebb volt a mostaninál. A Batagaika kráter sokat elárul a Föld múltjáról, és remélhetőleg a jövőjéről is” – mondta a professzor. Ahogy egyre melegszik a klíma, egyre több hasonló csuszamlásra lehet majd számítani. A Batagaika kráter feltehetően akkor keletkezett, mikor a helyi lakosok kivágták a területen a fákat valamikor az 1980-as vagy az 1990-es évek elején. „Ha megváltoztatjuk a vegetációt vagy talajt, olyan változásokat idézhetünk elő, amik a permafroszt olvadásához vezetnek.” – magyarázta Murton. A fák kivágása miatt nyáron a talaj mélyebb rétegei is fel tudtak melegedni, emiatt kezdett olvadni a jég. Komoly veszélyekkel kell számolni Bár a permafroszt nagy mennyiségű metánt tartalmazhat, Murton szerint ezen a területen ez nem jellemző, és jelenleg nem kell tartani nagy mennyiségű metán felszabadulásától. A felszín alatt azonban 20-30 méteres jégékek is lehetnek, amik ha egyszer elkezdenek olvadni, nagyon gyors változást idéznek elő. Az emberekre viszont komoly veszélyt jelent a kráter, hiszen nagyon gyorsan terjeszkedik, bármikor elnyelheti a közelében futó utakat. Ami a hátborzongató nevet illeti, az alvilág átjáróját Murton nem találta meg – sem fizikai, sem spirituális értelemben. „A kráter alján nincs más, csak kő, nem láttam nyomát semmiféle alvilági átjárónak” – jegyezte meg Murton. forrás: origo.hu
Szívfacsaró fotók az Antarktisz pusztulásáról Nézd meg, mielőtt végleg eltűnik
Az Antarktisz hatalmas veszélyben van. Nézd meg, hogyan pusztul. Az ötödik legnagyobb kontinens, az Antarktisz a déli szélesség 55. fokától délre fekszik, és magán a kontinensen túl még néhány kisebb sziget is tartozik hozzá. A kutatóállomásokat leszámítva lakatlan, ám, ha így folytatódik a globális felmelegedés, hamarosan olyan mértékű lehet az olvadás, hogy még a térképeket is újra kell rajzolni. Az Antarktisz olvadása katasztrofális következményekkel járhat. Egyre kisebb területet foglal el a jég Olvadó természeti formák A partvonalnál a leglátványosabb a pusztulás Az állatvilág is veszélyben van Szembetűnő változások Az Antarktisz felfedezésének története igen kalandos, 1773-ban pillantotta meg először James Cook kapitány, ám csak 1911-ben sikerült Roald Amundsennek áthaladnia a Déli-sarkon. Az első látásra élettelennek tűnő földrész már a korabeli beszámolók szerint is gazdag élővilággal büszkélkedhet, zuzmók, algák, pingvinek és fókák különböző fajai népesítik be. Ám a kutatások bebizonyították, hogy 140 millió éve páfrányok és lombos fák díszítették a felszínét, sőt, dinoszauruszok is éltek rajta. A jégkorszak beköszöntével csak azok az élőlények maradtak fenn, melyek meg tudtak birkózni a fagyokkal, a szélsőséges időjárással és a hosszú, hónapokig tartó sötétséggel. Száraz éghajlata miatt ma a világ legnagyobb sivatagaként emlegetik az Antarktiszt, a globális felmelegedés azonban jóval drasztikusabb hatásokkal járhat. A műholdas felvételeken jól látszik, hogy egykor a kontinenst szinte teljes egészében jég borította, eltekintve a part menti területektől és néhány hegycsúcstól. Az utóbbi évtizedekben azonban rohamosan emelkedik a hőmérséklet, ezzel is gyorsítva a jégtáblák olvadását. Mindemellett az illegális fóka- és bálnavadászat a helyi állatvilág létét is nagymértékben fenyegeti. Az olvadás hatásai A globális felmelegedés legszembetűnőbb hatása a jégtakaró felolvadása: 2006-ban például nem kevesebb mint 200 milliárd tonna jeget vesztett a kontinens. A felolvadó jég megemeli a tengerek szintjét, ráadásul, mivel az Antarktisz a Föld édesvíz-tartalékának nagy százalékát biztosítja, igen veszélyes lehet a kialakult helyzet. A kevésbé látványos változások közé az egyes területek éghajlatának változása vagy a csapadék eloszlásának módosulása tartozik, de a tenger- és légáramlatokra is komoly hatással lesz. Az Antarktisz élővilága sem ússza meg a kialakult helyzetet: mivel a jégtakaró rohamosan csökken, az ebben élő rákszerű élőlények, vagyis a krillek száma is alacsonyabb lesz, ami a táplálkozási láncra van hatással. A pingvinek fő táplálékforrása a krill, ám drasztikus eltűnésük miatt például az Adelie-pingvinek populációja 40%-kal csökkent az utóbbi évtizedekben. Azonban nem csak a pingvinek táplálkoznak krillel, hanem szinte minden élőlény a kontinensen, így más fajokat is a kihalás veszélye fenyegethet. A felmelegedés másik hátránya, hogy az eltűnő jégtakarók miatt egyre későbbre tolódik a pingvinek tavaszi fészekrakása, ezért kevésbé tudnak felkészülni a téli időjárásra fiókák. Mit tehetünk? A globális felmelegedés tulajdonképpen éghajlati változás, melynek során emelkedik az óceánok és a Föld hőmérséklete. A növekedés oka a 19. század óta beindult ipari termelés által a légkörbe kerülő gázok növekvő mennyisége, tehát egyértelműen emberi okokra vezethető vissza. Több nemzetközi egyezmény is született az utóbbi időben, ami arra buzdítja a vállalatokat, illetve az országokat, hogy csökkentsék az üvegházgáz-kibocsátásukat. Olvadó jéghegy Széttöredező jégmező A legtöbb kutató úgy tartja, a változás a megújuló energiaforrások segítségével még megakadályozható lenne, vagyis, ha a szénről, a földgázról és a kőolajról a bolygó lakossága minél előbb áttérne a napenergia, szélenergia és geotermikus energia alkalmazására. Ha te is szeretnél tenni valamit, ültess fákat, melyek megkötik a széndioxidot, így az nem tud a légkörbe jutni. Emellett próbáld meg csökkenteni a hulladék mennyiségét, amit lehet, használj fel másra. Ha reggelente autó helyett tömegközlekedéssel vagy biciklivel indulsz útnak, azzal is sokat teszel a Földért. forrás: femina.hu