Élet lehet a Jupiter egyik holdján!
A jeges felszín alól előtörő vizet találtak a NASA kutatói a Jupiter Europa nevű holdján a Hubble űrteleszkóp felvételein. A kitöréseket a hold déli pólusa körül fedezték fel, az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület San Franciscó-i ülésén jelentették be. Az Europáról eddig is azt tartották, hogy a jeges felszín alatt folyékony vízóceánok lehetnek, a hold eddig is a földön kívüli élet keresésének egyik elsődleges célpontja volt. Ez a mostani eredmény az első alkalom, hogy a folyékony víz jelenlétére bizonyítékot találtak a kutatók. „A déli pólus körül talált vízpára megerősíti annak lehetőségét, hogy az Europán kialakulhatott az élet” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Lorenz Roth, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. „Ugyanakkor egyelőre nem tudjuk, hogy a pára valóban a jégfelszín alatti vízből származik-e.” A szakemberek szerint a vízpára valószínűleg a jégfelszín repedéseiből tör fel, de nem tudni, hogy a repedések leérnek-e a jég alatt hullámzó óceán felszínéig, vagy a pára a megolvadt jégből származik. A Hubble felvételei alapján az Europa a második hold a Naprendszerben, ahol vízpára jön létre. A Cassini űrszonda 2005-ben a Szaturnusz Enceladus nevű holdján talált vízpárát, szintén a hold déli pólusa körül. További hasonlóság, hogy a szakemberek szerint az Europán is csak akkor látható vízgőz, amikor az anyabolygójától a lehető legmesszebb kerül a keringés közben – ezt már az Enceladus esetében is megfigyelték. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Jupiterhez (illetve az Enceladus esetén a Szaturnuszhoz) közel érve a gravitáció olyan nagy, hogy a repedések összehúzódnak. Az Europán egy 2012 decemberében készített megfigyeléssorozat fedte fel a vízpárát. A Hubble-ra szerelt spektrográf egy halvány ibolyántúli fényt vett észre a hold déli pólusa felett kialakuló sarki fényben. A sarki fény kialakulásáért a Jupiter erős mágneses mezeje felel, ami annyira felgyorsítja a hold felé tartó részecskéket, hogy azok felhasítják a felszín közelében lévő pára vízmolekuláit, az így felszabaduló hidrogén- és oxigénatomok könnyen azonosítható nyomait észlelte a spektrográf. A tanulmány társszerzője, Joachim Saur elmondta: a Hubble határait feszegetve sikerült bizonyítékot találni a jelenségre. Az igazi lehetőséget csak az űrtávcső legutolsó nagyjavítása adta meg, amit még a 2009-es STS–125-ös számú küldetés keretein belül végzett el az Atlantis űrsikló legénysége. Az Europa felé legközelebb 2022-re terveznek missziót, az Európai Űrügynökség JUICE nevű szondája a Jupiter három jeges bolygóját, a Ganimédészt, a Kallisztót és az Europát vizsgálja majd. forrás: index.hu
Földönkívüliek a Bibliában? Ezékiel látomása és az ősi idegenek elmélete
Földönkívüliek a Bibliában? Ezékiel látomása és az ősi idegenek elmélete A földönkívüliek a Bibliában témája évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat és az összeesküvés-elméletek híveit. Egyes értelmezések szerint az Ószövetség több olyan leírást is tartalmaz, amely modern szemmel nézve akár földönkívüli találkozásokra vagy fejlett technológiára utalhat. Az egyik legismertebb példa Ezékiel próféta látomása, amelyet sokan az ősi idegenek elméletének egyik legfontosabb bizonyítékaként emlegetnek. Vajon előfordulhat olyan tényállás, hogy a jelenleg is közforgalomban lévő Ótestamentumban űrutazásról találunk részletes leírást és beszámolót? Nos, nagyon úgy fest, hogy i.e. 573-ban egy Ezékiel nevű prófétát űrutazásra vittek az idegenek és olyan tudást osztottak meg vele, amely több 20. századi tudóst – köztük egy NASA-mérnököt – is arra sarkallt, hogy a végére járjon a dolognak. A történet ott kezdődik, hogy az izraeliták egy részét a babiloniak fogságba hurcolják. Ez az úgynevezett babiloni fogság kezdete (i.e. 597). Akkoriban egy Bussi pap Ezékiel nevű fia furcsa „találkozásokat” él át, amelyeket ő az Istennel való találkozásokként aposztrofál. Gyakorlatilag egy ismeretlen eredetű lénycsoport több alkalommal is elviszi Ezékielt egy épületkomplexumhoz – talán egy templomhoz –, amelyet pontosan felmérnek és alaposan megismertetnek vele. Ezekről a kiruccanásokról Ezékiel hűen be is számol. Végül, i.e. 560 környékén meghal. Ezékiel próféta írásai megmaradnak az utókor számára, amelyet továbbörökítenek. A Tóra összeállítói azon vitatkoznak, hogy megfelelnek-e a sajátos kívánalmaiknak Ezékiel idézetei, illetve méltók-e a Tórába való bekerülésre vagy sem. Az egyik rabbi (Chananiah) közbenjárására végül bekerül Ezékiel története, majd a Vulgataba (latin nyelvű Bibliába) is beiktatják. Később több fordító megküzd a próféta szövegével, de nem mindig tudják pontosan értelmezni és szabatosan fordítani. A svájci Erich von Däniken felállít egy olyan hipotézist, mely szerint egykoron idegen látogatók érkeztek a világűrből és tanításokat osztottak meg többek között Ezékiellel is. Lássunk erre néhány elgondolkodtató idézetet a mai Bibliából. Az idézetek Ezékiel próféta könyvéből valók: „1.És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.” „13.És a lelkes állatok közt látszék, mint egy égő üszög, a mely lángolt, mint a fáklyák, ide s tova futkározva a lelkes állatok közt; és a tűznek fényessége vala, és a tűzből villámlás jöve ki. 14. És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a villámlás czikázása. 15. És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az ő négy orczájok felől. 16. A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna; 17. Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala jártukban; 18. És talpaik magasak valának és félelmesek, és e talpak rakva valának szemekkel köröskörül mind a négynél. 19. És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földről, fölemelkednek vala a kerekek is. 20. A hová a lélek vala menendő, mennek vala, a hová tudniillik a lélek vala menendő, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.” (Ezékiel könyve 1. rész) „2. És ímé, Izráel Istenének dicsősége jő vala napkelet felől, és zúgása, mint nagy víz zúgása, és a föld világos vala az ő dicsőségétől.” (Ezékiel könyve 43. rész) A leggyakrabban megfogalmazott és valljuk be, nem alaptalan felvetés az szokott lenni, hogy ha ilyen éktelen dübörgés és füst közepette száll le a szerkezet, amely sugárzik, szikrázik és felhőt kavar, akkor vajon ez biztosan magának a Mindenható Isten a belépője, vagy valaki másé? Ha a Mindenhatóé, akkor minek ez a parádé? Miért nem jelenik meg egyszerűen és kész? Azután, láthatjuk, hogy a kerekek a szárnyakkal együtt emelkednek fel, ami valamifajta repülő járműre, illetve fejlett technológiára enged következtetni. Újabb idézet következik: „24. És hallám szárnyaik zúgását, mint sok vizeknek zúgását, úgy mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala szárnyaikat. 25. És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat. 26. És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, látszék mint valami zafirkő, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül; 27. És látám izzó érczként ragyogni, a melyet, mintha tűz vett volna körül derekának alakjától fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tűz volna. És fényesség vala körülötte, 28. Mint a milyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsőségének formája, és látám, és orczámra esém, és hallám egy szólónak szavát.” (Ezékiel könyve 1. rész) „12.És fölemele engem a lélek, és hallék mögöttem nagy dörgés szavát: Áldott az Úrnak dicsősége az ő helyéről. 13. És amaz állatok szárnyainak zúgását, a melyek egymást érik vala, és mellettök a kerekek csikorgását, és nagy dörgés szavát.” (Ezékiel könyve 3. rész) Ezután megtaláljuk a különleges jármű leírását is. Pár érzékletes sor a teljesség igénye nélkül: „9. És látám, és ímé, négy kerék vala a Kérubok mellett, egyik kerék vala az egyik Kérub mellett és a másik kerék a másik Kérub mellett, és olyanok valának a kerekek, mintha tarsiskőből volnának. 10. És mintha volna mind a négyöknek ugyanazon egy formája, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna. 11. Jártokban mind a négy oldaluk felé mennek vala, meg nem fordulnak vala jártokban, hanem arra, a merre a fő fordult, mennek vala utána, meg nem fordulnak vala mentökben. 12. És egész testök és hátok és kezeik és szárnyaik és a kerekek rakva valának szemekkel köröskörül mind a négy kerekükön. 13. Hallám, hogy a kerekeket forgókerekeknek nevezték fülem hallatára.” (Ezékiel könyve 10. rész) A korábban említett templom vagy leszálló bázis leírásával sem fukarkodik Ezékiel. Megint nem a teljesség igényével idéznék, csupán utalnék az idevonatkozó igehelyre: „1. És bevitt engem a templomba, és megméré a gyámoszlopokat, hat sing széles vala egyfelől és hat sing széles másfelől a gyámoszlopok szélessége. 2. És az ajtó szélessége tíz sing vala, és az ajtó oldalfalai öt sing egyfelől és öt