10 természeti katasztrófa, ami bármelyik pillanatban bekövetkezhet!!!
Egy katasztrófa bekövetkezése mindig szörnyű dolog, mivel sok száz/ezer ember életét követeli. Nem is kell messze menni az időben, jó példa a nepáli földrengés, ami a napokban következett be. A legfélelmetesebb az egészben, hogy pontosan nem tudjuk megjósolni, mikor csapnak le, így védekezni sem tudunk ellene. 1. Los Angeles – Cunami Tudósok bebizonyítotték, hogy Dél-Kalifornia alatt van egy nagy törésvonal, ami bármelyik pillanatban tenger alatti földrengést hozhat létre, ezzel előidézve egy cunami kialakulását. 2. Napkitörés A napkitöréseknek komoly földi hatásai lennének. Például: Műholdak károsodása, megszűnne a felső légkor ionizált D-rétege. Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. A légkör elvesztheti ózonrétegének 50-10%-át, ami a bőrrákos megbetegedések számának növekedéséhez vezet. 3. Földrengés Közép-Nyugaton (USA) Kétszáz évvel ezelőtt pusztító földrengés rázta meg az Egyesült Államok közép-nyugati részét. Ekkor ez a terület gyéren lakott volt, így akkora pusztítást nem volt, mint amilyen lehetett volna. A kutatók ezen a területen újabb pusztító földrengésre számítanak, ami bármikor megtörténhet. És mi a legrosszabb az egészben? Igaz a nyugati parton már elővigyázatosságból olyan épületeket építenek, ami ellenáll egy esetleges földrengésnek, de a közép-nyugati részen nincsenek ilyen szerkezetek. Ha ez a földrengés bekövetkezne, óriási lenne a pusztítás! 4. New York – hurrikánok Az óceán melegedése miatt lehetséges, hogy néhány év múlva New York-on pusztító hurrikán(ok) fognak végigsöpörni. 5. Szupervulkán kitörése Megtörténhet 100 év múlva, egy millió év múlva, de akár már holnap is. A Yellowstone Nemzeti Park alatt 600 köbkilométernyi olvadt kőzet halmozódott fel. Ha ez kiszabadul, ott VÉGE A VILÁGNAK! 6. Végzetes földrengés a Csendes-óceán észak-nyugati részén A legtöbb geológus egyetért abban, hogy ennek a bekövetkezése csak idő kérdése. Sőt azt is tudják, ha ez a földrengés bekövetkezik óriási pusztításokat fog végezni. És ha ez nem lenne elég, az általa létrejött szökőár el fogja árasztani a partmenti területeket. 7. Hőhullámok Az Egyesült Államokban évente több ember hal meg hőhullám miatt. Mivel bolygónk folyamatosan melegszik, ezért a hőhullámok emelkedésére lehet számítani. A sűrűn lakott, népes területek vannak a legjobban kitéve a veszélynek. 8. Aszteroidák 66 millió évvel ezelőtt egy aszteroida csapódott a Földnek, ami akkor a dinoszauruszok kihalását okozta. Kutatók szerint megvan rá az esély, hogy ez ismét bekövetkezzen, és akkor az emberiségnek vége. 9. Járványok Talán a járványok vannak ránk a legnagyobb veszéllyel, hiszen nem is olyan rég kitört az ebolajárvány, ami rengeteg áldozatot szedett. Szerencsére úgy néz ki az egészségügyi szervezetek ezt le tudták győzni, azonban legközelebb jöhet egy másik forgatókönyv, amikor már nem tudnak ilyen gyorsan intézkedni. 10. A Föld teljes pusztulása Egy kozmikus esemény (fekete lyuk vagy egy antianyag reakció) bármikor elpusztíthatja az egész Földet, de olyan gyorsan, mintha nem is létezett volna élet a Földön. Forrás:Google
A sötét anyag lett a dinoszauruszok végzete?
Egészen meglepő elmélettel állt elő két elméleti fizikus a dinoszauruszok kihalásáról. Az elméletben van sötét anyagból álló korong, emiatt kialakuló masszív aszteroidazápor és még a Naprendszer peremén állítólag megbújó Halálcsillag, amely néha kisbolygókat küld a Nap felé. Nem is foglalkoznánk az egésszel, ha az erről szóló cikk nem egy neves szaklapban, a Physical Review Lettersben jelenik meg. Lisa Randall és Matthew Reece, a Harvard Egyetem két elméleti fizikusa azt állítja, hogy közvetve a sötét anyag tehet a dinoszauruszok kihalásáról. Elméletük szerint egy vékony sötét anyagból álló lemez fut keresztül a Tejútrendszeren, ez a lemez lehet a felelős a földtörténetből ismert több masszív kihalásért, például a dinoszauruszok kipusztulásáért is. A modell egy tavalyi elméletükre épül, amely több kozmikus rejtélyt is megpróbál megmagyarázni. A kiindulópontot az jelenti, hogy a Földet elég gyakran megszórják meteorfelhők. Harminc évvel ezelőtt a fizikusok azt feltételezték, hogy az aszteroidák támadása ciklikusan történik, így valamilyen kozmikus oka kell lennie. Az egyik igazán eredeti ötletük az volt, hogy a Napnak van egy még nem ismert ikertestvére, amelyre Nemesisként vagy Halálcsillagként hivatkoztak, és ez a titokzatos csillag küldi az Oort-felhőn túlról az aszteroidákat a Naprendszer belseje felé. Ma már azért sejtjük, hol sántít ez az elmélet. A téma azonban nem hagyja nyugodni a csillagászokat, így Lisa Randall és Matthew Reece a nemrég közzétett tanulmányukban is arra próbál választ adni arra, hogy néha mintha több aszteroida csapódna a Földbe, mint máskor. Ők egy olyan anyagot húztak elő a kalapból, amelyről igencsak keveset tudnak a fizikusok, amely közvetlenül nem is figyelhető meg és amelynek jelenlétére egyelőre csak következtetnek a tudósok. Ez pedig a sötét anyag. Szerintük a galaxist kettészeli egy sötét anyagból álló lemez, mintha kettévágnánk egy zsemlét és a sötét anyag a benne lévő sonka lenne. A Naprendszer ugye a Tejútrendszer egyik nyúlványában van. Az elmélet szerint a Nap felfelé és lefelé irányuló mozgása miatt néha keresztezi ezt a lemezt (sonkát). Ennek a találkozásnak a gravitációs hatása miatt az Oort-felhőből több aszteroida indul útnak a Naprendszer belseje felé. Az elmélet alapján nagyjából 35 millió évente jönnek ezek az üstökösviharok. A sötét anyagról szinte semmit nem tudnak a tudósok, de az eddigiek alapján az az elmélet, hogy nagyon gyenge kölcsönhatásban van bármi mással, így nem is képes ilyen lemezeket alkotni. A két fizikus azonban ezt úgy hidalja át, hogy kis mennyiségben a sötét anyag teljesen máshogy képes viselkedni. Az Európai Űrügynökség Gaia küldetése segíthet közelebbit megtudni a sötét anyagról, de legalábbis a galaxisban lévő gravitációs mezőről. A Gaiát tavaly indították útnak, azóta már megérkezett a tervezett pályájára: másfél millió kilométerre kering a Földtől, a Napot a Földdel összekötő egyenes mentén a Föld pályáján kívül levő L2-es Lagrange-pont körül. A kutatók ellenőrizték ezt a 35 millió éves periódust, ehhez megvizsgálták a 20 kilométernél nagyobb és 250 millió évesnél fiatalabb krátereket. Azt találták, hogy nagyjából helytálló ez a ciklikusság, legalábbis 3 az 1-hez, hogy a modell helytálló. Coryn Bailer-Jones, a Max Planck Institute for Astronomy asztrofizikusa szerint a 3:1-hez arány annyira gyenge lábakon áll, hogy szóra sem érdemes. A modell ráadásul figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Oort-felhőnél jóval közelebbi aszteroidák is okozhatnak krátereket. Hasonlóan szkeptikus egy másik csillagász, Adrian Melott, a Kansas Egyetemtől azt mondja, hogy a sötét anyag lehet egyfajta magyarázat, de nem világos, hogy megmagyaráz-e bármit is. forrás: index.hu