Ijesztő árnyak egy elmegyógyintézetben!

A HorrorZone c. műsorunk által olykor mi is belógtunk elhagyatott épületekbe, olykor kórházakba is, ezért első kézből van tapasztalatunk arról, hogy a hasonló helyek tényleg elégé nyomasztóak, és ijesztőek tudnak lenni. Herbert Baglione, Brazil streetart művész tovább gondolta ezt a dolgot, és egy elhagyatott elmegyógyintézetben hagyta kéznyomát – 1000 árnyék címmel. A művész alkotását az ihlette, hogy a folyósokon járva érezni kezdte az „árnyak” jelenlétét. Éjjel járva ezeket a folyósokat, biztos egy élmény lehet! 🙂
Honnan tudhatod ha halálközeli élményed volt?

Ebben a cikkben a halálközeli élmény sajátosságairól fogok említést tenni, még pedig azért mert eme rejtélyes jelenség csak akkor válik érthetővé ha alapjaiban ismerjük annak fő aspektusait, állomásait és főbb jellemzőit. Hogyan kezdődik, hogyan megy végbe, és egyáltalán milyen folyamat játszódik le halálközeli élmény esetében? A XX. Században számos kutatás és halálközeli élményt átélt ember beszámolója került napvilágra, amelyek tükrében már biztosak vagyunk a halálközeli élmény realitásában és annak részletes folyamata hitelességében. Az első fázis a fájdalom érzete. Sokan nincsenek tudatában annak, hogy az általuk átélt halálközeli élmény a halállal függ össze. Egyszer csak azt veszik észre, hogy saját testük fölött lebegnek, bizonyos távolságból szemlélik testüket majd hirtelen félelmet és /vagy zavarodottságot éreznek. Csodálkoznak: „hogyan lehetséges az, hogy én itt fent vagyok, miközben lent önmagamat látom”? Nem értik az egészet és teljesen összezavarodnak. Ebben a fázisban az is előfordulhat, hogy nem ismerik fel saját fizikai testüket. Valaki egyszer azt mesélte, hogy mialatt a testén kívül tartózkodott egy katonai kórház termén haladt át, és meghökkentette hány vele közel egykorú s hasonló testalkatú fiatal férfit lát. Ez a látvány gondolkodóba ejtette vajon melyik test lehet az övé? Egy másik személy, aki egy szörnyű baleset következtében mindkét lábát elvesztette, azt mesélte hogy mialatt hosszasan időzött a műtőasztalon fekvő teste fölött sajnálatot érzett a megcsonkított személy iránt. Később jött csak rá, hogy az valójában ő maga! A halálközeli élményt átélt emberek ebben a fázisban gyakran éreznek félelmet, amelyet később az események tökéletes felismerése vált fel. Pontosan értik, hogy miről beszélnek egymást közt az orvosok és ápolónők (annak ellenére hogy előtte nem részesülnek orvosi képzésben), ám amikor megkísérlik megszólítani ezeket a személyeket, vagy más jelenlévőt senki sem látja vagy hallja őket. Ekkor megpróbálják a jelenlévők figyelmét magukra hívni, így hogy megérintik őket. Amikor azonban ezt teszik kezük egyenesen áthatol a személy karján, mintha az nem is léteznék. A második fázis a nyugalom és fájdalommentesség érzése. Amikor a beteg a saját fizikai testébe tartózkodik gyakran érezhet erős fájdalmat. Amikor azonban kilép testéből igazi nyugalom és fájdalommentesség alakul ki. Egyes kutatók szerint amikor az agy ilyen intenzív fájdalmat tapasztal egyfajta kémiai anyagot szabadít fel a testben, amely megszünteti a fájdalmat. A harmadik fázis a „testen kívüliség” megtapasztalása. Amikor az orvos közli a halálhírt a beteg perspektívája gyakran megváltozik. Úgy érzi felemelkedik és a magasból látja saját testét. Legtöbben arról számolnak be, hogy ilyenkor az énjük nem egyszerűen lecsupaszított tudat. Bár fizikai testükön kívül mégis valamiféle testben tartózkodnak. Azt mondják, hogy a szellemi testnek a fizikai testtől eltérő az alakja és jellege. Karja van és formája, de a legtöbben elbizonytalanodnak, ha szavakba kell foglalniuk a látványt. Vannak, akik színes felhőhöz vagy erőtérhez hasonlítják a látványt. Egyszer valaki elmondta, hogy ebbe a stádiumban megfigyelte a kezét és az úgy nézett ki mintha fényből állna benne parányi szerkezetekkel. Látta ujjlenyomatának finom örvényeit és a fénycsóvákat a karja körül. A negyedik fázis az alagútélmény. Az alagútélmény általában a testtől való elváláskor következik be. Ilyenkor egy kapu vagy alagút nyílik meg előttük, és sötétségbe kerülnek. A sötét terület végén pedig ragyogó fényáradat várja őket. Vannak, akik nem alagúton keresztül haladnak, hanem lépcsőn mennek fel. Nem ritka csigalépcső említése sem. Mások arról számoltak be, hogy gyönyörű, díszes ajtókon mentek át, s ezt egy másik világba való belépésként foghatjuk fel. Egyesek szelek fütyülését hallják, amikor belépnek az alagútba, mások elektromosan vibráló hangokat vagy halk zümmögést. Az alagutat szinte végtelen szélesnek és hosszúságúnak írják le legtöbben, amelynek végében vakítóan ragyog a fény. Az illető útja egy folyosón keresztül vezet az erőteljes fény felé. Az ötödik fázis a sugárzó lények erőtere. Az alagútban az emberek rendszerint sugárzó lényekkel találkoznak. Ezek nem közönséges fényből álló lények. Csodálatos, erős, mindent elárasztó, foszforeszkáló fényt bocsátanak ki, amelyek az embert szeretettel tölti el. Olyan ez mintha szeretet-fényzivatarban fürödne az ember. Ez a fény ugyan sokkal erősebb a földi fényeknél, mégsem bántják a szemet. Ellenkezőleg: meleg, vibráló és életteli. A halálközeli élményt átélt emberek ilyenkor gyakran találkoznak elhunyt rokonuk, barátjuk szellemével. Sokszor azt mondják, hogy olyan leírhatatlan testben tartózkodnak, mint maguk a halálközeli élményben részesülő emberek. A ragyogó fényen, a foszforeszkáló barátokon és rokonokon kívül egyesek csodálatos mezei tájakat is látnak. Voltak olyan beszámolók is, amelyek szerint fényben úszó nagyszerű városok is voltak ott! A hatodik fázis a fénylények portfoliója. A halálközeli élményt átélt ember részese általában egy felsőbbrendű Fénylénnyel való találkozásnak. A keresztény hitben nevelkedett emberek gyakran Istennel, vagy Jézussal azonosítják őt. Más vallások hívei Buddhának vagy Allahnak hívhatnák. Néhányan viszont azt tartják, hogy a fénylény nem Isten, nem is Jézus, mindazonáltal szent személy. Bárki is legyen ez a lény tökéletes megértést és szeretet sugároz. Olyannyira hogy a legtöbben vele szeretnének maradni. De nem lehet – ekkor ugyanis azt mondja nekik a Fénylény – hogy vissza kell térniük földi testükbe. Előbb azonban végigvezeti őket eddigi életükön. A hetedik fázis a visszatekintés. A visszatekintés idejére a természeti környezet eltűnik, s helyébe a halálközeli élményt átélő ember életének minden mozzanatát, visszapörgető, színes háromdimenziós, panorámaszerű képsor lép. A megjelenítés általában nem követi az időrendet, s azt élmény tanúja mindezt kívül állóként szemléli. Ebben a helyzetben nem csak látjuk életünk minden tettét, de azonnal ráébredünk arra is, hogy cselekedeteink milyen hatást gyakoroltak a bennünket körülvevő emberekre. Ez alatt a lény együtt van az élményt átélő emberekkel és megkérdezi tőlük mi jót tettek egész eddigi életükben. Segít a visszatekintésben és abban hogy az élményt átélők életének minden egyes eseménye a helyére kerüljön. Mindenki aki ezt az élményt megtapasztalta azzal a hittel tért haza, hogy az életben legfontosabb a szeretet. Legtöbbjük számára a második legfontosabb dolog az életben a tudás. A nyolcadik fázis a gyors felemelkedés az egekbe. Nem mindenki tapasztalja meg azonban az alagútélményt a halál közelében. Néhányan lebegésérzésről számolnak be, úgy érzik, hogy hirtelen felemelkednek az egekbe és a műholdak, űrhajósok távlatából szemlélik a világegyetemet. A kilencedik és egyben utolsó fázis a vonakodás a visszatéréstől nevű jellegzetesség. Ez azt jelenti, hogy a halálközeli élményt sokan annyira kellemesnek találják, hogy nem akarnak visszatérni az életbe. Ezért aztán gyakran dühösek az orvosokra, amiért visszahozták őket. A halálközeli élmény tanúi gyakran viselkednek így. Ez azonban csak rövid
Felkelt a halott a kórházi ágyból

Magyarország – Sehol nem volt a vakító fény, de még az alagút bejáratát sem látta Gyula (53), papíron mégis halott volt már. Értetlenül pislogott a kórházi ágyán egy kék nejlonzsák alatt, amellyel letakarták, majd úgy döntött, ha már így alakult, inna valamit. A férfi ma már csak mosolyog azon, ami vele történt. Ahogy mondja, apróság volt az egész, egy kis baki, „csupán” halottnak nézte az orvosa. – Két hete feküdtem a kórházban, nem épp a fénykoromat éltem. Az egyik este rosszul lettem, és a nővér riasztotta az ügyeletes orvost. Éreztem, hogy egyre vacakabbul vagyok, de még magamnál voltam, amikor a doktornő megjött. Két ujját a nyaki ütőeremhez szorította – kezdett bele az abszurd históriába Gyula, akit felkészületlenül ért a hír a következő pillanatban – Elbúcsúzhatunk tőle. Vége – hangzott el a megrendíthetetlen diagnózis a gyors vizsgálat után. A kórházi szoba túl valóságos volt ahhoz, hogy Gyula a túlvilágon érezhesse magát, azonban az orvosnő szavában sem szívesen kételkedik az ember. Él vagy meghalt? Néhány pillanatig bizony maga sem tudta eldönteni. – Az orvos elrohant, egy másik sürgős esethez hívták. A nővérek kitolták azt a két beteget, akik még rajtam kívül voltak a szobában, majd rám terítettek egy kék nejlont. Annyit hallottam még, ahogy a doki azt mondja az akkor már magába roskadt édesanyámnak, hogy fésülködjön meg – elevenítette fel elképesztő sztoriját Gyula, aki ezután majd egy órát feküdt az ágyban tetszhalottként – Ahogy feküdtem az ágyon, csak annyit éreztem, hogy gyötör a szomjúság. Először csak suttogtam, hogy szomjas vagyok, aztán egyre hangosabban mondtam. Mivel senki nem reagált, felültem az ágyon, és elkurjantottam magam. Egy nővér rohant be a szobába, majd azzal a lendülettel, amellyel érkezett, el is ájult – tette még hozzá Gyula, aki elmondta: esze ágában sem volt ügyet csinálni a dologból. A férfi kérte, hogy ne nevezzük meg sem a várost, sem a kórházat, ahol az eset történt, nem szeretne nagy feneket keríteni az ügynek. A kórház egyelőre nem adott tájékoztatást a fiaskóról. Ám azt megtudtuk, hogy az élő férfit halottnak néző orvos már nem dolgozik az intézményben, igaz, nem emiatt az ügy miatt forrás: blikk.hu
Az embertelenség fokozható: Megerőszakolta ájultan haldokló munkatársát!

A karbantartóként dolgozó 71 éves férfi rámászott a vele dolgozó nőre, miután az összeesett. A mentőket csak fél órával később hívta ki. Mire a segítség megérkezett, a 37 éves nőnek már nem volt pulzusa, és kritikus állapotban szállították kórházba az amerikai Lexington városában – jelentette a helyi sajtó. A páros egy zárva lévő sztriptízklubban dolgozott csütörtök este, amikor az eset történt. A munka közben elájult nő elleni támadást térfigyelő kamera rögzítette. Abból kiderült, hogy a 71 éves Clyde Sexton majdnem fél órán keresztül erőszakoskodott a magatehetetlen nővel, mire szólt egy másik alkalmazottnak, hogy a nő bajban van. A férfit pénteken letartóztatták nemi erőszak vádjával, és kedden kellett volna megjelennie egy bírósági meghallgatáson. Azt azonban későbbre halasztották. Áldozata ugyanis hétfő este meghalt az őt kezelő kórházban. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta Melissa Kline-Smiley a halálát, a boncolás ugyanis nem adott választ. A vizsgálatot végző halottkém elmondása szerint csak a toxikológiai vizsgálat eredményei után tudják meghatározni, mitől halt meg. Gary Ginn azt sem tudta megmondani, hogy meg lehetett volna-e menteni a nő életét, ha Sexton azonnal segítséget kér, ahelyett, hogy megerőszakolja. forrás: hir24.hu
A „Sátán utasítására” ölt meg 11 embert

Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték csütörtökön Sydney-ben azt a férfit, aki felgyújtotta az idősek otthonát, amelyben ápolóként dolgozott, és tettével 11 ember halálát okozta. A vádlott, a 37 éves Roger Dean azzal védekezett, hogy a Sátán utasítására cselekedett. A tűzben további nyolc ember súlyosan megsérült. Dean bevallotta, hogy 2011. november 18-án – amikor éppen ügyeletes volt – felgyújtotta az otthon egyik hálószobáját, amelyben két idős ember aludt. A tűz átterjedt az épület többi részére is. Deant a rendőrség néhány órával a tette előtt az otthonában kihallgatta egy lopási ügyben. Azzal gyanúsították, hogy vényköteles gyógyszereket lopott az otthonból. A lopás tényét a férfi később bevallotta. Az ügyészség meggyőződése szerint a férfi azért gyújtotta fel az épületet, hogy megsemmisítse a lopási ügyben őt terhelő bizonyítékokat. A vádlott rendőrségi vallomásában elismerte, hogy ostobaságot követett el, de közölte, hogy azt a gonosz sugallatára tette. „Nem fogják elhinni, de mintha a Sátán mondta volna nekem, hogy ezt kell tennem. Nagyon szeretem az otthon lakóit, és nagyon jó kapcsolatom van velük. Így most nagyon kellemetlenül érzem magam, és úgy gondolom, gonosz vagyok. Elcsábítottak gonosz gondolatok, amelyek erre a cselekményre késztettek” – mondta egy videofelvétel tanúsága szerint. Dean közvetlenül a tűzeset után egy televíziós interjúban arról számolt be, hogyan segített az ápoltak mentésében. MTI
Szomorú: Meghalt a moslékon hizlalt kisfiú

Korábbi cikkünkben irtunk a kisfiúról, akit szülei az udvaron tartottak, és moslékkal etették. Az anya azzal magyarázta eme rémes körülményt, hogy nem volt a családnak pénze arra, hogy egészségesebb ételeket vásároljanak a fiúnak. A kisfiú már évek óta képtelen volt a helyváltoztatásra, és szinte pucéran feküdt az udvaron, legyek hemzsegtek körülötte, amikor az Adevărul napilap újságírói meglátogatták. Miután a média felkapta a fiú esetét, illetve embertelen körülményeit, egy bukaresti magánklinika elvállalta a kezelését, amitől Alexandru egy hét alatt 3 kilót fogyott. Sajnos miután haza szállították, megfázott, és édesanyja ekkor már hiába vitte kórházba 41 fokos lázzal, az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Az orvos elmondta, ha a gyerekkel betartatták volna a diétát, illetve megfelelően étkezik, akkor nem történt volna meg a haláleset. A helyi gyámügy egyébként semmit nem tudott a fiú állapotáról, fogyatékosként volt bejelentve. Alexandru édesanyja három év alatt egyszer vitte őt dietetikushoz, mióta kiderült hogy valójában nem fogyatékos, azonban az ott kapott receptet eldobta. Megdöbbentő, hogy az ügy kapcsán senkit nem vontak még felelősségre, miközben egy gyermek embertelen körülmények között halt meg…
Hátborzongató eltűnések és halálesetek: képeken a gyilkos kórház

Az elhagyatott épületet gyilkos kórházként emlegetik a bizarr történések miatt. [dropcap][/dropcap] Moszkvában, Hovrino kerületben áll egy hatalmas épület, amit az ott lakók már csak gyilkos kórházként emlegetnek. A munkások 1981-ben kezdtek neki a kórház felhúzásának, de az 1300 férőhelyesre tervezett gyógyintézet építése néhány év múlva le is állt, mert – a hivatalos indoklás szerint – a talaj nem volt elég stabil egy ekkora objektum megtartásához. A kórház robusztus épületként emelkedik a város fölé. Az épület süllyedni kezdett, a pincét elárasztotta a víz, és mára már az első emelet is a föld alá került. Sokan életüket vesztették már a falak közt – leestek, eltévedtek -, ezért ragadt rá a gyilkos kórház cím. A bizarr létesítményt ma hajléktalanok lakják, és egyesek szerint pszichopaták és sátánisták kedvelt gyülekezőhelyévé vált. forrás: femina.hu
Elképesztő történet: meghalt, szült majd feltámadt az asszony

Döbbenetes körülmények között született egy amerikai csecsemő. Édesanyja nem volt életben, mikor világra hozta, azonban a szülés után feltámadt. A tanárnőként dolgozó Erica Nigrelli 36 hetes terhes volt, mikor munka közben szíve megállt és összeesett – írja az Inquisitr. Szerencséjére kollégái gyorsan reagáltak az eseményre, és az iskolaorvos azonnal megkezdte az úrélesztést, hogy életben tartsa míg kiérnek a mentők. Viszont a kórházba megérkezve a szíve ismét felmondta a szolgálatot. Ekkor az orvosok már csecsemője megmentésén dolgoztak és elkezdték a császármetszést, így az anya klinikailag halott volt, mikor kislánya megszületett. A gyereket nagyon gyorsan kellett világra hozni ahhoz, hogy még legyen esély az anya megmentésére. Végül az asszonyt is sikerült visszahozni az életbe és három hónappal az eset után, az anya és korszülött gyereke is kiváló egészségnek örvend. Mint később kiderült a nő egy ritka szívbetegséggel küzd, ami miatt szíve nehezen pumpálja a vért, ezért állt meg. Az asszony korábban nem tudott betegségéről. Az doktorok folyamatos megfigyelés alatt tartják és gyógyszerekkel próbálják kezelni szívritmuszavarát. Kezelőorvosa elmondása szerint csoda, hogy a gyerek és a nő is életben maradtak. Forrás: Borsonline.hu
Hiába könyörgött segítségért, meghalt a kisfiú!

A tízéves kiskamasz sírva könyörgött, hogy segítsenek rajta, mert meg fog halni, de az orvosok nem vették komolyan a panaszait, fájdalomcsillapítót írtak fel neki, és hazaküldték. A gyerek pár óra múlva már nem élt. Könnyek közt kérlelte az orvosokat William Cressey, hogy ne hagyják meghalni, órákkal azelőtt, hogy örökre megállt volna a szíve, hangzott el egy bírósági meghallgatáson. „Könyörgök, segítsenek! Ha nem segítenek, meg fogok halni. Nem akarok meghalni” – zokogott a kórházban a tízéves kisfiú, akinek szörnyű fájdalmai voltak. Az orvosok azonban azt mondták, a gyereknek csak migrénje van, és egy fájdalomcsillapítóval hazaküldték, írja a Daily Mail. Pár órával később az anyja visszavitte az ügyeletre szerencsétlen kisfiút, ám akkor már olyan súlyos állapotban volt, hogy rohamot kapott, és néhány órával később meghalt. Mint kiderült, Williamnek nem migrénje, hanem súlyos agyhártyagyulladása volt, de hiába szólt az anya többször is az orvosoknak és a nővéreknek, hogy a fia állapota egyre romlik, senki nem vette komolyan, sőt „idegbeteg szülőnek” titulálták. A kórház személyzete ellen eljárást indítottak, mivel több szakmai hibát is vétettek. Az egyik ápolónő elismerte, hogy nem vizsgálták és nem figyelték meg kellő alapossággal a gyereket, és az állapotáról készült feljegyzések sem voltak rendben, holott a gyerek egy napig bent feküdt a kórházban. Másnap reggel annak ellenére küldték haza, hogy az állapota nem javult, ellenkezőleg. A fiúnak például már annyira kidülledt a szeme, hogy nem tudta lehunyni a szemhéját és ez iszonyatos fájdalmat okozott neki, az orvos azonban, akinek szóltak, csak legyintett erre is. Az anya szerint a fia már görcsökben fetrengett az ágyon és egyfolytában hányt, mégsem tett senki semmit. Az anya többször is felvetette az orvosoknak, hogy talán agyhártyagyulladása van a fiának, de azok ezt egyszerűen elengedték a fülük mellett, és nem végezték el a megfelelő vizsgálatokat. Holott ha időben lépnek, a gyerek életét nagy valószínűséggel megmenthették volna. forrás: borsonline.hu
Megtörtént: Egy elrabolt lány története…

1999. Decemberében egy kislányt (Amanda Taylor) elraboltak a kórházból.. A rendőrség több éves nyomozás után, lezárta az ügyet. Nyomtalanul eltűnt! 20.évesen a lánynak sikerült megszöknie, a rendőröknek nem szólt.. Saját maga akart „törleszteni”. Elmondása szerint a kórház egy pedofil ápolója tartotta fogva saját háza pincéjében, egy hangszigetelt szobában, ahol Amandát szinte mindennap meg erőszakolta és molesztálta. Mivel a lány elrablója továbbá is szabadlábon tevékenykedett, elhatározta, hogy vissza adja neki azt a borzadalmat amit neki kellett át élnie. Eltervezte, hogy egy álruhában meglátogatja elrablóját a kórházban, hogy véletlenül se ismerje fel. Egy chloroformos zsepkendővel ájulatba ejtette az elrablót, majd mint „beteget” kiszállított a kórházból egy kerekes székkel. Elvitte oda ahol őt tartotta fogva évekig. Mikor Amanda vissza tért a helyszínre egyre nagyobb és nagyobb gyűlölet és düh ragadta el, minnél rosszabbat akart az elrablójának. Kikötözte a hangszigetelt pincében, és elkezdte magát kellettni, mikor az elrabló izgalomba jött, levágta a nemiszervét.. Aztán élve lenyúzta a bőrét, amit viselt évekig. – derült ki a rendőrségi aktából. Amandát elmegyógyintézetben kezelik. Írta: Esztii Bellababy Nagy