Élet a Földön kívül, állítólag
Egy brit kutatócsoport azt állítja, bizonyítékot találtak a földönkívüli élet létezésére. A csoport egy léggömböt küldött a sztratoszférába, 27 kilométer magasra; a visszatérés után olyan biológiai organizmusokat találtak rajta, amikről úgy gondolják, hogy csak az űrből származhatnak (az űr határa egyébként 100 kilométernél kezdődik). Az eredményt kétkedve fogadta több kutató. Milton Wainwright professzor az Independentnek elmondta: 95 százalékra becsüli a valószínűségét, hogy az organizmusok nem földi eredetűek. Szerinte nincs olyan ismert mechanizmus, ami elősegítette volna, hogy az élőlények ilyen magasra jussanak, a fizikai ismereteink alapján valószínűbb, hogy az organizmusok az űrből származnak. Ezt támasztja alá, hogy a minták közül néhányat kozmikus por borított – állítja. Wainwright azt is elmondta, hogy az organizmusok nem szokványosak, így ha a Földről származnának, már korábban is találkoztunk volna velük, például pollen formájában. Októberben ismét próbálkoznak Az organizmusok valószínűleg nem élnek, de gyanítható, hogy van DNS-ük. A történetnek ez az egyik izgalmas aspektusa: ha beigazolódik, hogy így van, az egy újabb érv lehet az elmélet mellett, amely szerint a földi élet valójában földönkívüli eredetű. Az is elképzelhető, hogy az organizmusok egy vulkánkitörés alkalmával kerültek a sztratoszférába, de ezt Wainwright nem tartja valószínűnek. Mint elmondta, az utolsó nagyobb vulkánkitörés óta már három év telt el, és az akkor a légkörbe került anyagok mára már visszahullottak a Földre. A kutatók tervezik, hogy rövidesen megismétlik a kísérletet. Októberben a közelbe érkezik egy, a Halley-üstököshöz kötődő meteorraj, ami várhatóan rengeteg kozmikus port szállít magával. Wainwright és csapata reméli, hogy további érdekes organizmusokat találhatnak. A Journal of Cosmology című lapban publikált tanulmányt a tudományos közéletből többen támadták, külön kiemelve, hogy a lap szerkesztési kérdésekben már korábban is többször szakmailag kifogásolhatónak bizonyult. A kritikusok szerint valószínű, hogy a talált organizmusok nagyon is földiek, és valahogy a léghajóra tapadtak útközben. forrás: index.hu
Felfedezték a rákhoz vezető génmutációk okait
A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban. A rák kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Ezek egy részéről már régóta lehet tudni, hogy mi okozza, a daganatok mintegy felénél azonban ez továbbra is rejtély. A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által vezetett kutatócsoport ezeknek a mutációknak az okait vizsgálta a rákos sejtek genomjának eddigi legkiterjedtebb elemzése során – írta a BBC hírportálja. A rák ismert okozói, például az UV-sugarak és a dohányzás egyedi „jelzést” hagynak maguk után, olyan „genetikai ujjlenyomatot”, amelyből kiderül, pontosan mi okozta a DNS-mutációt. A kutatók a daganatok 30 leggyakoribb fajtájából vett 7042 minta vizsgálatával további ilyen „genetikai ujjlenyomatok” után nyomoztak, és ezek segítségével arra jutottak, hogy a rákhoz vezető mutációk 97 százalékáért összesen 21 kiváltó ok a felelős. „A rák genomjában rejtőznek ezek a minták vagy ujjlenyomatok, amelyek elárulják, mi a rák elsődleges okozója. Olyan ismeretlen területre vezetett bennünket a kutatás, amelyről azt sem tudtuk korábban, hogy létezik. Igazi mérföldkőről beszélhetünk” – magyarázta Mike Stratton, a Sanger Intézet vezetője. Más génmutációs „ujjlenyomatok” az öregedéssel vagy például a szervezet védekező rendszerével voltak összefüggésben. A sejtek a vírusfertőzésre úgy reagálnak, hogy működésbe hoznak egy enzimcsoportot, amely addig okoz mutációkat a víruson, míg az életképtelenné nem válik. „Úgy véljük, ebben a folyamatban mellékhatások is fellépnek: megváltozik a szervezet saját genomja is, és egyre valószínűbb, hogy olyan sok mutáción megy keresztül, melyek végén rákos sejt jön létre, tehát az immunrendszer fegyvere ilyen szempontból kétélű kardnak bizonyul” – jelentette ki Stratton. Tizenkét „ujjlenyomatra” azonban a kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk. Reményeik szerint ha néhányról kiderül, hogy környezeti ártalomhoz köthető, az a rákmegelőzés új módszereit kínálhatja. forrásd: hirado.hu