A legrégebbi rákos beteg csontvázát tárták fel Szibériában
A legrégebbi bizonyítottan rákos beteg földi maradványait tárta fel Szibériában, a Bajkál-tó környékén egy nemzetközi kutatócsoport. A leletet a PLOS ONE tudományos folyóiratban ismertetik az amerikai, kanadai és orosz kutatók. A vizsgálatokat a Bajkál-Hokkaido projekt keretében végezte Angela Lieverse, a kanadai Saskatchewani Egyetem régésze, Vlagyimir Bazalszkij, az Irkutszki Állami Egyetem archeológusa, valamint Daniel Temple, az amerikai George Mason Egyetem antropológusa. A vadászó-gyűjtögető közösséghez tartozó férfit 4500 éve, 35-45 éves korában érte a halál. Tüdő-, esetleg prosztatarákban szenvedett, amely egész szervezetében szétszóródott, az áttéteket a koponyájától a csípőjéig gyakorlatilag a beteg összes csontján felfedezték – olvasható a Saskatchewani Egyetem honlapján, valamint a Siberian Times angol nyelvű orosz újság online kiadásában. A kutatócsoport a vizsgálatok során kizárta a tuberkulózis, valamint a gombás megbetegedés lehetőségét, diagnózisuk szerint egyértelműen áttétes karcinómáról van szó. „Ez az egyik legrégebbi, ha nem a legidősebb bizonyított rákos eset a világon” – hangsúlyozta Angela Lieverse. Mint megjegyezte, előkerültek 5-6 ezer éves rákosnak vélt esetek is, ám a későbbiekben a tumorról bebizonyosodott, hogy jóindulatú daganatról van szó. „Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a rák korunk átka, amellyel életmódunkért fizetünk. A közfelfogás szerint az őskorban, ókorban viszont, amikor az emberek vegyszermentes környezetben éltek és bioélelmiszert fogyasztottak, semmiképp sem szenvedhettek daganatos betegségekben. Ám a rák sokkal gyakoribb volt, mint hinnénk” – mutatott rá a kanadai kutató. Angela Lieverse feltételezése szerint a férfinál a füst rendszeres belélegzése vezethetett a tüdőrák kialakulásához. Az elhunytat kör alakú sírban, magzati pózban helyezték végső nyugalomra, szemben a korabeli szokásokkal, amikor a férfiakat hanyatt fekve, vadászfegyvereikkel vagy halászfelszerelésükkel temették el. Útravalóul a beteg egy csontból faragott kanalat kapott, mely kígyót formáz. „A sírmellékeknek szimbolikus jelentőségük van” – hangsúlyozta Angela Lieverse, aki szerint a kígyó a vadászt az életétől megfosztó betegség jelképe lehet. forrás: erdekesvilag.hu
BAKANCSLISTÁJA VÉGÉRE ÉRT, MAJD MEGHALT A 4 ÉVES
Csupán három hónapja volt, miután kiderült, agydaganata van. A kisfiú családja mindent megtett, hogy teljesülhessenek a vágyai, és sikerült is a küldetés, a lista végére értek mielőtt késő lett volna. Gary Barlow és a Ki vagy Doki? című sorozat sztárja is közreműködött a küldetésben. Jack Robinson találkozott Gary Barlow-val, kapott a Ki vagy doki? című sorozat egyik főszereplőjétől – Matt Smith-től – egy személyes videóüzenet, és még pár kívánsága teljesült a bakancslistás agydaganatos fiúnak. A négyéves Hampshire-i ezeket az eseményeket követően kedden elhunyt a kórházban – írja a Daily Mail. Robinsont a Take That egykori tagja februárban látogatta meg a kórházban, amit vélhetően a kisfiú családja soha nem fog elfelejteni, hiszen annyira meghatotta a gyereket a találkozás. Matt Smith sem volt fukar, eljuttatta hozzá a jókívánságait, a családja pedig előbbre hozta a karácsonyt és a születésnapját is, illetve felülhetett egy tűzoltóautóra. A kisfiúnak az orvosok 5% esélyt adtak arra, hogy a januárban elvégzett agyműtétnek köszönhetően felépül, ezért is készült el a bakancslistát. Édesanyja, Maria és apja, Terence, illetve testvérei Danielle, Christina, Natalie és ikertestvére, Liam nagyon keményen dolgoztak azért, hogy minden vágyát teljesíteni tudják a haldokló kisfiúnak. Édesanyja Jack halálhírét a Facebookon osztotta meg az aggódókkal, és csak annyit írt ki, nincsenek szavak, és ők most csak sírni tudnak. Nővére, a 14 éves Natalie, szintén a közösségi oldalon köszönte meg szüleinek, hogy öccse utolsó hónapjait boldoggá tudták tenni. Családja szerint a kisfiú a végsőkig küzdött, annak ellenére, hogy nem sok esélye volt a felépülésre. Januárban ugyanis az első és utolsó műtét után kiderült, a tumor felét sem lehet eltávolítani, ugyanis ha megteszik, azonnal lebénul. de hiába kapott kemót és sugárkezelést is, egyik sem segített rajta. forrás: borsonline.hu
MÚMIÁT CSINÁLTAK A 19 ÉVES RÁKOS FIÚBÓL AZ ORVOSOK
Nem vették észre időben a fiatalembernél a daganatot, ami majdnem az életében került. Mikor másodszor is kiújult, megint hazaküldték, holott egyértelmű volt, ugyanaz a betegsége, amely ráadásul az életét is veszélyezteti. A brit Stuart Hutchison kálváriája 2011-ben kezdődött, amikor fejfájásra, és szédülésre kezdett panaszkodni, amire korábban sosem intenzíven példa – írja a Daily Mail. Az orvosok akkor azt mondták neki, egy fülgyulladás miatt van az egész, de mielőtt belehalt volna, észrevették, hogy valójában agydaganata van, amit aztán sürgősen eltávolítottak egy négyórás műtét folyamán. Majdnem a fiú életébe került a hibás diagnózis, de ennek ellenére sem lettek figyelmesebbek az orvosai, ugyanis múlt héten megint sürgősségi műtétre volt szüksége, hiszen ismét agydaganata lett, amit most is mint korábban, először félrediagnosztizáltak. Habár Hutchison jelezte, hogy megint nincs túl jól, azt mondták neki, ez csak egy ciszta, nem kell mitől tartania. A fiú a második életmentő műtétnél már olyan erős sugárzást kapott, hogy konkrétan múmiát kellett belőle csinálni, hogy ne roncsolódjanak az arcszövetei. Igaz a nagyon agresszív rákos daganatot március első hetében eltávolították, de még nem tudni, mennyiszer kell sugárkezelést kapnia. A fiú tarkóján most egy cipzárszerű varrat van, ami csak arra vár, hogyha szükséges ott újra felnyissák az agyát. A második daganatot januárban Hutchison maga tapintotta ki, de hamar lepattant az orvosokról, akiknek a második baklövését már nem nézte el sem ő, sem a családja, Feljelentették a háziorvost és a kezelőorvosait is, mert biztosak voltak benne, mindannyian hanyagul álltak a fiatalemberhez. Anyja szerint a 2011-es esetnél akkor sem foglalkoztak a fiával, amikor már beszélni sem tudott és a jobb karját sem tudta már mozgatni. Amikor már az ágyból sem tudott kiszállni a sürgősségire került, ahol az utolsó pillanatban távolították el az agyából a hatalmas méretű rosszindulatú daganatot. A második daganat felfedezésekor hiába érvelt a fiú azzal, hogy a tünetei ugyanazok, ráadásul megmutatta, hol van a daganat, azzal rázták le, az csak egy ciszta, ne foglalkozzon vele. Ekkor elment máshova és kért egy újabb szakvéleményt, amely megerősítette a gyanúját. Ha hisz a szakembereknek, már nem élne. A kórház felajánlotta a támogatását a családnak, illetve jelezték, hajlandóak a párbeszédre. forrás: borsonline.hu
Kiszagolja a rákos sejteket az intelligens szike
A daganatok műtéti eltávolítása során sokszor problémát okoz annak megállapítása, hogy hol végződik a tumor és hol kezdődik az egészséges szövet. Ha a sebész túl sokat vág, azzal a páciens gyógyulását nehezíti, ha túl keveset, akkor meg azt kockáztatja, hogy rákos sejtek maradnak a szervezetben. Egy újfajta elektromos szike jelenthet megoldást a problémára, amely vágás közben elemzi a megsértett szövetből fejlődő füstöt, és ez alapján azonosítja a rákos sejteket. A rendszer a sejtmembrán lipidjeinek elemzésén alapul, amelyeket az elmúlt évek elmúlt időszakban egyre gyakrabban használnak a különféle sejtek azonosítására. A különféle szöveti sejtek, illetve a daganatos sejtek membránját ugyanis más-más arányban építik fel a lipidek egyes fajtái, így mintavétellel, majd a kivett szövet tömegspektrometriai elemzésével megállapítható a sejtek típusa. Ehhez azonban egy külön laborvizsgálatra van szükség, amelyre műtét közben nem mindig van idő, arra pedig biztosan nincs lehetőség, hogy minden vágás során újabb sejteket küldjenek vizsgálatra. Egy magyar vegyész, a jelenleg Londonban dolgozó Takáts Zoltán jött rá arra, hogy az elektromos szike vágása nyomán keletkező füst elemzése révén is megoldható a sejtek azonosítása, így gyakorlatilag a vágás pillanatában kiderül, hogy egészséges vagy beteg szövetről van-e szó. Az ELTE-n végzett szakember jelenleg az Imperial College London orvostudományi karán dolgozik, ezt megelőzően pedig a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjában, a Semmelweis Egyetemen, az amerikai Purdue Egyetemen, illetve németországi Justus Liebig Egyetemen tevékenykedett. Az elektromos szike vágása nyomán felszabaduló füst rengeteg különféle anyagot tartalmaz, Takátsnak és kollégáinak ugyanakkor sikerült igazolniuk, hogy egyes elemeiből tömegspektrométerrel ugyanúgy megállapítható a sejtmembránt felépítő lipidek aránya, és így a sejt típusa, mintha hagyományos módszerrel, a szövetből vennének mintát. Takáts és kollégája, Jeremy Nicholson 300 daganatos páciens közel 3000 szövetmintáját gyűjtötték össze, majd a kutatócsoport patológusai különválogatták az egészséges és daganatos szöveteket. A következő fázisban minden mintához hozzáérintették az iKnife (intelligens szike) névre keresztelt, tömegspektrométerre kapcsolt vágóeszközt. A szike által megállapított lipidprofilból pontosan kiderült, hogy melyik minta egészséges, illetve beteg, milyen szervből származik a szövet, illetve az áttétes tumorok esetében az is kiolvasható volt az eredményekből, hogy honnan terjedt tovább a rákos megbetegedés. (Ez a jövő szempontjából azért nagyon fontos eredmény, mert ennek alapján a szike nem kizárólag daganatok eltávolítása során lesz használható, hiszen felismeri rossz vérellátású szöveteket, illetve a bakteriális fertőzések nyomait is.) A következő fázisban a 3000 mintás adatbázist referenciaként használva 81 tényleges sebészeti beavatkozáson teszteltéka szikét. Az iKnife az utólagos szövettani elemzések alapján csaknem tökéletes munkát végzett az egészséges és a beteg szövetek elkülönítése során. A műtétek közben mindössze 1−3 másodpercet kellett várni egy-egy szövetrész elemzésére, így a sebész gyakorlatilag valós időben kapta meg az információkat, szemben az akár fél óráig is eltartó patológiai elemzéssel. Bár más próbálkozások is vannak a tumorszélek minél gyorsabb azonosítására, ezek többsége valamilyen kontrasztanyag befecskendezésével jár, ami bonyolítja az eljárást. Az iKnife esetében éppen az lenyűgöző, hogy a műtétet végző orvos ugyanazt csinálja, amit korábban is tett, csak közben egy monitoron figyeli a szike által megérintett sejtek szövettani elemzésének eredményeit. A fejlesztők elmondása szerint az eszköz legkorábban három év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba, mivel az engedélyeztetési folyamat megkezdése előtt még egy 1000−1500 műtétből álló nagyobb tesztsorozatban is kipróbálják a sebészkést. Az iKnife fejlesztése eddig nagyjából 68 millió forintba került, Takáts szerint azonban a ráfordítás hamar megtérül majd, hiszen már most is óriási az érdeklődés. forrás: ipon.hu