Titkolják az egyiptomi felfedezést – Rejtélyes leletek a föld alatt
A híres Szfinx alatt valóban titkos alagútrendszer rejtőzik, mely minden eddiginél ősibb titkokat őriz? Az Egyiptomban található Nagy Szfinx akkor vált először ikonná a nyugati világ számára, amikor Napóleon katonái 1798-ban újra felfedezték. Azóta is többen a bűvöletében élnek, titokzatos tekintetét próbálják megfejteni. Mindig is misztikus légkör vette körül a szobrot, napjainkban pedig az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók is sokat töprengenek valódi korán és jelentésén. Megdöbbentő felfedezés A Gízai-fennsíkon, Kairótól 10 kilométerre nyugatra, a három híres nagy piramistól nem messze található Szfinx kelet felé néz. A Gízai-fennsíkról származó, viszonylag puha természetes mészkőből faragták ki, és eddig úgy hitték, hogy valamivel i. e. 2540 után készítették. Az ismert geológus, Robert Schock és John Anthony West egyiptológus legutóbbi vizsgálataikban azonban arra mutattak rá, hogy a szobron található mintázatot nem a szél és a homok formálta, hanem inkább a víz eróziójának eredménye lehet. Körülbelül tízezer évvel ezelőtt volt a vidéken annyi víz, mely ezt a munkát elvégezhette, akkoriban Egyiptom éghajlata még mérsékelt és a mainál csapadékosabb volt. Nem meglepő módon az elméletet, mely szerint a Szfinx akár tízezer éves is lehet, az ortodox egyiptológusok rögtön megtámadták. Titkos termeket rejt a mélység? Az a tény, hogy a régészeti intézet megpróbálja eltitkolni a bizonyítékokat, nem az egyetlen ok arra, hogy a Szfinxszel kapcsolatban összeesküvés-elméletek szülessenek. Számos titkos társaság – mint például a szabadkőművesek – úgy tartja, hogy a Szfinx mellső lába alatt titkos termek találhatók, ezek közül az egyik a Levéltári terem, melyben egy régebbi civilizáció – sokak szerint az atlantisziak – túlélőinek jegyzetei lehetnek. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók természetesen lázba jöttek, amikor a Szfinx restaurálása közben a munkások oldalt találtak egy bejáratot. 1995-ben egy csoport a Szfinx közelében egy terület rendbehozatalán dolgozott, és a munkálatok során felfedeztek egy olyan alagútrendszert, mely feltehetően a Szfinx alá vezet. John Anthony West csapata szeizmográfos technológia segítségével üregeket talált, olyan szabályos alakú termeket, melyek a mancsok és a Szfinx oldalai között, néhány méterrel a föld alatt húzódnak. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók teóriája, mely szerint egyes titkos társaságok tudatában voltak annak, hogy Gízában több évszázada létezik egy föld alatti komplexum, beigazolódni látszott. Nyugtalanító részletek A Floridai Állami Egyetem csapata 1996 áprilisában kutatásba kezdett a Szfinx körül, mikor is a szobor előtt termekre és alagutakra bukkantak. Számos más csapat, akik hasonló céllal érkeztek a helyszínre, hasonló feltételezésekre jutottak. A Gízai-fennsík alatt található komplexum meglétét számos bizonyíték támasztja alá, az egyiptomi hatóságok mégsem engedélyezik a termek feltárását, de még a további távérzékelési módszerekkel végzett vizsgálatokhoz sem járulnak hozzá, sőt, a felfedezést igyekeznek titkolni a közvélemény elől. Merész feltevések Egyes vélemények szerint azért próbálják eltitkolni az alagútrendszer meglétét, mert az egyiptomi szabadkőművesek próbálják megakadályozni, hogy az atlantiszi tudás, melyet az őriz, a világ tudomására jusson. Mások azon tények alapján gyártanak összeesküvés-elméleteket, hogy többek, akik részt vettek a Szfinxszel kapcsolatos nyomozásban, szoros kapcsolatban állnak a NASA-val. Amellett, hogy a tízezer éves Szfinxet egy olyan civilizáció építhette, melynek még a létezésére sincsenek bizonyítékok, ráadásul pont egy hatalmas föld alatti komplexum fölött áll, az is érdekesen gyanússá teszi a helyzetet, hogy dr. Hawass, az Egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója a legvakmerőbb régészeket, közöttük Westet, ki is tiltotta a Gízai-fennsíkról. forrás: paranormal.hu
ÉBREDJ EMBERISÉG! – vagy inkább tovább alszol?
Úgy érzed a világgal nem stimmel valami? Látod a sok szörnyűséget, és nem érted a világvezetői, az emberiség miért hagyja ezt? Értetlenül állsz azelőtt, hogy a tömegek miért képesek követni olyan ideológiákat, vezetőket, egyházakat, akik nyilvánvalóan hamis ígéretekkel csábítanak? -Arra kérek minden kedves olvasót, hogy a további sorokat úgy olvassa el, hogy közben próbáljon félre tenni minden gyűlölködést, előítéletet, engedje el a félelmeit… nyissa meg a racionalitását! A jelenkori ember gyakran esik hibába, mikor azt képzeli hogy szellemileg már magasabb szinten állunk, mint például az őskor embere. Technikai civilizáció, okos-telefonok, szuper számítógépek ide, vagy oda… az emberek zöme még mindig épp olyan primitív tudatilag, hogy jó eséllyel nem találná fel még a kőbaltát – még útmutatóval se… –Lehangoló sorok tudom, de sajnos ez az igazság. Mikor egy nőt ráncigálnak a villamos megállóban szaros 300 forint miatt, vagy mikor különböző kamu vallási erkölcsök miatt ütnek bottal nőket, akkor ne higgyük azt, hogy mi – a jelenkor embere szellemileg magasabb szinten állunk, mint a történelmünk során bármelyik ősünk. Mikor a politikusok a kényük-kedvük szerint uszítanak egymásnak minket, hogy addig se a saját nyomorunkkal foglalkozzunk, hanem a szomszédunknak, testvérünknek támadjunk mindenféle hamis ideológia miatt, addig nem lesz ébredés ezen a földön. Mostanában egyre több „hang” harsogja, hogy itt az idő az ÉBREDÉSRE, és rendszerint orrunk elé dugnak valamiféle bűnbakot. Hibás az életünkért a zsidó média, a cigányok, a multicégek, a celebek, a nácik, a politikusok, a szomszéd aki lehugyozza a virágainkat – MINDENKI HIBÁS! – Mindenki szeret gyűlölködni, ez egy ősi dolog az emberiség történelmében, és a vezetők jól tudják ezt. Az emberek félelmét kihasználva használják a gyűlöletkeltés fegyverét – manipulálnak. Vagy olyan embereket emelnek fel példaképnek, akik a sekélyes életre buzdítanak… Mindkettő hamis értékrendszert táplál az emberekbe. Nehéz helyzetben vagyok, ugyanis ahhoz, hogy ösztökéljelek a boldog élet – illetve elégedett élet felé – nem használhatok olyan frázisokat, hogy üsd a buzikat, gyújts fel cigány családokat, ölj meg minden zsidót, égess fel minden bevásárló központot, büntess halállal minden szélsőjobbost… Nem hathatok a gyűlölet szenzoraidra, mert akkor nem tennék mást, mint azok – akik folyton manipulálni akarnak téged. Be kell látnunk, az emberek nem mernek szembenézni az igazsággal, és ezért történik ennyi szörnyűség a világban. Senki nem szívesen hallja, hogy valójában ő maga hibás azért, ami zajlik körülötte. „-Miért vagyok én a hibás????” Azért, mert nem látod be, hogy a sorsodért te magad vagy a felelős. Ne mástól várd el hogy tegyen érted, és ne mástól várd a megoldást! Ne mást okolj a sikertelenségeidért! Főleg akkor ne, ha közben az életmódoddal te magad ásod alá a boldog élet alapjait! Ugye milyen rossz érzés ez? Nem tudsz kit utálni, nem tudsz kire számítani… Magadnak kellene cselekedni, nagyon nagyon rossz érzés – neked kell felébredni. Szidod a multi-cégeket a facebook-on, kezedben egy iPhone-al… Boldog kapcsolatokra vágysz, közben meg az álmaid nője egy szilikon mellű pláza picsa… – vagy Normális pasit akarsz, közben meg nem hagyod el azt, aki megver, megcsal, le se szar… Hogyan ébredhetsz fel? Most jön a keserű rész, amelyen a történelem során lényegében mindig elbukott az emberiség. Gyakran voltak az emberiségnek mártírjai, rendszerint a tömeg mindig likvidálta őket, ugyanis nem akartak felébredni. Ugyanúgy megették a hazugságokat, ugyanúgy szerettek gyűlölködni ugyanúgy nem változott semmi, talán csak annyi, hogy az emberiség még mélyebbre csúszott a butaság mocsarában. Sajnos a boldog élet lemondásokkal jár… Le kell mondanunk azokról a dolgokról, amelyek gátolnak a szellemi fejlődésben – a boldog élet elérésében. Le kell mondanunk arról, hogy mást hibáztassunk! Le kell mondanunk arról, hogy mástól várjuk a megoldást! Le kell mondanunk arról, hogy felesleges dolgokat halmozzunk fel! Le kell mondanunk a vágyainkról amelyek folyton tévútra visznek minket! Esélytelen igaz? Nem gyűlölhetjük a zsidókat, cigányokat, nácikat, libsiket, komcsikat, buzikat, polikusokat, multikat, senkit sem… Nem akarhatjuk a legújabb, legszebb kocsikat, telefonokat, ruhákat – csak azért hogy „menőbbnek” lássanak minket a szintén sekélyes embertársaink… Szőrnyű!!! Nem várhatjuk istenektől, űrlényektől, tündérektől, jó szándékú gazdag nagybácsitól hogy segítsen nekünk… Ne üljünk fel a hamis ígéreteknek, senki más nem fog tenni érted semmit! Az egyházak, a vallások, a polikiai pártok, mindenféle szervezetek a saját pecsenyéjüket sütögetik… A félelmeid kihasználva kínálnak hamis alternatívákat. NEKED KELL MEGTENNED A LÉPÉST! Ébredsz, vagy inkább visszaalszol?
Legelővé egyengettek egy egykori maja várost
A földdel tettek egyenlővé egy 2300 éves maja várost Mexikóban, a terület tulajdonosa ugyanis lólegelőt alakított ki a helyén. A Reforma című lap szerint több történelmi építmény tönkrement. A tulajdonos, Ricardo Ascencio Maldonado csupán három hónapja szerezte meg a Yucatán tartományban, Chicxolub Pueblo közelében lévő területet, majd nehézgépekkel elegyengette. „Soha senki nem mondta nekem, hogy régészetileg fontos területről van szó” – védekezett a férfi. A mára már elburjánzott területen egykor egy maja város állt, amelynek építését i.sz. 300-ban kezdték. A régészek szerint a város fejlődése csúcsát az úgynevezett klasszika korában, i.sz. 600 és 900 között érte el. Dél-Mexikó és Guatemala erdeiben több száz ilyen regisztrált maja emlékhely található. Legtöbbjüket nem tárták fel, és benőtte a vad növényzet. MTI
Óriások a történelem előtt?
1941-ben a svájci Alpok egyik eldugott völgyében ástak ki egy háromszáznegyven centiméter magas csontvázat, amelyet bronzpáncél borított. A leletet további vizsgálatok céljára (és alighanem az árja szuperember-elmélet igazolása végett) Németországba szállították, ahol sajnos a háború viharai során nyoma veszett. Megmaradtak viszont a fotókkal illusztrált jegyzőkönyvek, így bármennyire szeretnék is egyesek, ezeknek az óriásoknak a létezését sem lehet letagadni. Az anyag ma a berlini történeti múzeum raktárában kallódik, és néhány elszánt kutatón kívül senkit sem érdekel. Dr. Wood könyvében több mint száz másik óriás csontvázáról tesz említést. Ezek feltárásáról mára csupán írásos beszámolók maradtak fenn, ám a professzorasszony ezeket a beszámolókat hitelesnek fogadja el. Vagyis megdönthetetlen bizonyítékok igazolják a tényt, hogy valaha Európa, Amerika és Afrika területén óriások éltek. A mitikus lények utáni nyomozás következő állomása a néphagyományok, mesék, legendák elemzése volt. Mint említettük már, óriásokról szóló történetek a világ valamennyi táján léteznek, noha a régészeti leletek tanúsága szerint ezek a lények nem éltek minden kontinensen. Ezért tehát meg kellett találni a legősibb legendákat, amelyek történetét és szereplőit később távoli tájakon élő emberek is átvették és továbbmesélték. Ez rendkívül nehéz feladat volt (gyakorlatilag megoldhatatlan), ezért Dr. Wood néprajzkutatókkal és irodalomtörténészekkel konzultálva végül három mondakört vizsgált meg alaposabban. Az ősi zsidó hagyományokon alapuló Ószövetség szerint “Isten fiai Ázázel vezetésével leküldettek a földre, hogy a tévelygő emberiség tanítói, őrzői és vezetői legyenek. Az emberi alakot öltött angyalokon azonban úrrá lett a kéjvágy, halandó asszonyokra kezdtek áhítozni, és a velük való szeretkezésekkel bemocskolták magukat. A testi szenvedély egyre inkább a földhöz láncolta őket, így végül már képtelenek voltak levetni fizikai testüket és visszanyerni szellem-alakjukat. Eleinte csak fiatal lányokkal bujálkodtak, később azonban már idős asszonyokkal, férfiakkal és állatokkal egyaránt. Ezekből a bűnös kapcsolatokból ered az óriások, más néven a Nefilim (“Bukottak”) nemzedéke, akik visszaélve félisteni hatalmukkal, szörnyű bűnket követtek el, és végül még az emberevésre is rákaptak. Ekkor határozta el Isten, hogy özönvizet zúdít a világra, és megtisztítja a földet minden mocskától.” Az antik görög mítoszokban szereplő óriások, az egyszemű Küklopszok, az ősi Titánok és a kígyólábú Gigászok is régebbi történetek megújult szereplői. Őseik közt megtaláljuk a sumér Gilgames-eposz Humbaba nevű óriását és a germán mitológia jötunjait, az istenek ősellenségeit, akik a Föld északi és keleti peremének zord, jeges vidékein élnek. Az ő történetük is gyanúsan hasonlít a Bibliában megörökített Bukottakéra.
Hogyan fabrikálta évezredek alatt Jézus alakját a kereszténység?
Ki lehetett Jézus, az ember, és miben különbözik az Újszövetségben bemutatott alak a történeti valóságtól? Az évszázadok óta teológusok és történészek nemzedékeit megmozgató kérdést most egy új dokumentumfilm, és egy magyarul nemrég megjelent könyv próbálja megválaszolni. Források és magyarázatok A Jézus életéről való ismereteink írott forrásait a keresztény egyházak által kanonizált négy evangélium és számos általuk nem elfogadott (apokrif) irat, valamint az i.sz. 1-2. századból származó néhány római és zsidó írásos feljegyzés (például Josephus Flaviusé) képezi – áll a Wikipédiában. Emellett számos régészeti bizonyítékkal rendelkezünk: nemrég egy különleges kupán fedezték fel Jézus nevét, Jeruzsálembenpedig állítólagos sírját is feltárták, és egy új kutatás szerint már Jézus előtt is lehetett egy szenvedő Messiás Izraelben. Egy arcrekonstrukciós kísérlet: ilyen lehetett a valódi Jézus? A világi és egyházi történészek egy része egyetért abban, hogy a négy elfogadott evangélium alapját képező iratok Jézus életének emlékeként íródtak, ezért elfogadják, hogy Jézus életének az evangéliumokban olvasható leírása alapot nyújt a férfi életének és halálának történeti kutatásához. A történeti Jézus keresése egyébként a 18. század közepére nyúlik vissza: akkor egy Hamburgban tevékenykedő német teológus és orientalista, Hermann Samuel Reimarus próbált elsőként választ találni a kérdésre. Reimarus életében nem publikálta a kereszténységre vonatkozó radikális hipotéziseit, és „A racionális istenhívők védelmében” című munkájának egyes részei csak halála után, 1774 és 1778 között jelentek meg, amelyben a „vallásos dogmáktól megszabadított Jézust” állította az olvasók elé. A történeti kutatások Jézus létét illetően a 19. század végén maradtak abba, amikor Albert Schweitzer 1906-ban kiadta a korábbi eredményekről szóló munkáját. Szerinte a Megváltó kutatásának az volt az általános problémája, hogy annak irányát mindig a hipotézisek felállítóinak vágyai és igényei határozták meg. A kérdés feléledésében fontos szerepe volt a kumráni tekercsek felfedezésének: az 1947-ben megtalált szövegek az esszénus tanítások mellett nagyon sok, bibliai kérdésre választ adtak, ám talán még annál is több hasonló kérdést szültek. A történészek egy része ezek alapján ma nem vitatja, hogy létezhetett egy Jézus nevű vallásreformer vagy szabadságharcos, akit kivégeztek. Viszont úgy gondolják, hogy a szövegekben olvasható élettörténet archetipikus képekből, más korok és vallások vezetőinek mítoszaiból született meg. A történetek így kiszínezve, felnagyítva, és különleges elemekkel bővítve jelentek meg – ezen értelmezés azonban már a történetek hitelességét is kétségbe vonja. Vannak igencsak furcsa esetek is, így arról korábban mi is beszámoltunk, hogy Luigi Cascioli elkeseredetten szeretné bebizonyítani: a római katolikus egyház kétezer év óta félrevezeti a hívőket Jézus személyével kapcsolatban. Szerinte ugyanis az egyház Jézus alakját egy i.sz. 1. századbeli, a rómaiak ellen küzdő zsidó harcos, Gamalai János személyére építette fel. Cascioli könyvet is írt e témában Krisztus meséje címmel, amelyben leszögezi: Jézus, mint történelmi személy, nem létezett. A probléma történetét egy nemrég magyarul is megjelent mű is bemutatja. Lena Einhorn: Mi történt a damaszkuszi úton? című könyve egy igencsak érdekes történeti nyomozást ismertet: az olvasmányos és szórakoztató könyv a Názáreti életének minden apró részletét elemezve próbál meg választ találni a kereszténység egyik rejtélyére. A különböző forráskritikai metódusokat egyesítő mű a bibliai események összehasonlító elemzése után egy sokkoló hipotézissel áll elő: a teológiai összeesküvés-elmélet egy egyszerű hasonlaton alapul, amely alapvetően felforgathatja a bibliai elemzések világát. További részleteket azonban nem érdemes elárulni – mindez úgyis csak a könyv elolvasásával válik érthetővé. A történeti alak és a Messiás Ezekről, és a legújabb történeti és régészeti bizonyítékokról is szó volt azokban az interjúkban, amelyeket a chicagói Illinois-i Egyetem bibliai kutatója, Rachel Havrelock a Discovery Channel legújabb, az Egyesült Államokban vasárnap este adásba kerülő Ki volt Jézus? című dokumentumfilmje kapcsán adott. Szerinte az a kereszténység alapja, hogy senki sem kételkedik Jézusban – áll az interjúban, ahol felmerül a kérdés: létezünk-e bármilyen történeti bizonyítékkal a férfi létezésére? Havrelock szerint igen, bár és a magyarázatot a Biblia sorai között kell keresnünk. Az Újszövetségben, és az apokrifekben ugyanis elválik a történeti Jézus, és a Messiás alakja: az előbbi származhatott Názáretből, keresztelhették meg, taníthatott nőket, és járhatott a Galileai-tó partján, míg az utóbbi történetszál tartalmazhatta a betlehemi származást, vagy akár Dávid király vérvonalát. Jézus a moziban: A passió A Jézussal egybefonódó Messiás-képet egyébként Havrelock szerint az Ó- és Újtestamentum születése közötti időkben erősíthették fel a holt-tengeri tekercsekhez hasonló művekben: a világtól az esszénusokhoz hasonlóan elmenekülő radikális szekták ugyanis egy olyan vezetőt álmodtak maguknak, aki megmentette volna őket a Római Birodalomból. Ezt támasztják alá Vermes Gézának a témában írt könyvei is: szerinte Jézus követőinek a kezdet kezdetétől óriási nehézséget okozott az általa hangoztatott, saját személyére vonatkozó nézetei befogadása. Ő ugyanis határozottan kerülte a messiási címet, azt mégis hamarosan a személyéhez kapcsolták, és a keresztény gondolkodásban azóta elválaszthatatlan lett tőle. Vermes szerint az is érdekes, hogy Jézus magára a próféta elnevezést fogadta el és helyeselte, az egyház azonban a hasonló titulusok közül elsőként ezt vetette el, és ezen címet azóta sem fogadják el. A két kép, azaz a történeti, és a mitikus alak figurája a kereszténység elterjedésekor fonódhatott végképp egybe. Ez pedig a kutatónő szerint Pálnak köszönhető, aki talán a kor egyik legzseniálisabb marketingguruja volt. A próféta és a Messiás-képek összegyúrása mellett az univerzális tanítás hangsúlyozásával ugyanis egy olyan mozgalmat alkottak meg, amely sem származáshoz, sem társadalmi osztályhoz nem kötötte a túlvilági egyenlőséget. Ezt pedig csak erősíthette a Jézus-ábrázolásokban tapasztalható sokszínűség. forrás: www.mult-kor.hu