Mit látsz a ké­pe­ken? Mennyire pisz­kos a fan­tá­ziád? +18!

Ala­po­san meg kell néz­ned eze­ket a ké­pe­ket ahhoz, hogy meg­lásd, mit is áb­rá­zol­nak va­ló­já­ban…   Mennyire vagy biztos benne, hogy minden az, aminek látszik? És vajon mennyire piszkos a fantáziád? Tedd próbára magad a következő képekkel…   1. Egy nő feneke, amint éppen lehajol?   Nem inkább két fotel összetolt karfája…?   2. Piercinggel díszített szeméremajkak? Nézd meg jobban. Ez valójában két kopasz férfi füle hátulról!   3. Zavarba ejtő póz, ahogyan két katona szereti egymást? Valójában egy tényleg zavarba ejtő emlékmű. A katona féltérdre ereszkedve tiszteleg társai emléke előtt.   4. Jól látod, hogy a háttérben a lány elfelejtett bugyit húzni? Lehet, hogy tényleg nincs rajta bugyi. De ez nem látszik, mert amit a fenekének hiszel, az igazából a fotózó lány válla és hónalja.   5. És ez mi lehet? Egy nő öle egy rajzon? Vagy inkább egy pohár a fehér háttér előtt?   6. Megint egy nő öle jut eszedbe? Lehet. De ez csak egy üres szoba plafonja egy lámpával.   7. Végezetül egy igazán furcsa kép. És nem meglepő, ha úgy tűnik, ez egy furcsa alakú, meztelen férfi Fotók: pinterest De a valóságban nem más, mint egy kismalac, amint éppen két nagyobb társa közé próbál befurakodni.         forrás: ripost.hu

A HALÁL NEM MÁS, MINT ILLÚZIÓ – ÁLLÍTJA EGY TUDÓS

A Wake Forrest Orvostudományi Egyetem professzora szerint a halál illúzió, amelyet az emberi tudat generál. Robert Lanza új könyvében, a kvantumfizikára és a biocentriuzmusra alapozva azt állítja: az emberek azért hisznek a halálban, mert azt tanították nekik, hogy meghalnak. Azaz az emberi tudat az életet a testtel azonosítja és a test meghal. Az ógörög és buddhista alapokon nyugvó biocentrizmus szerint az idő az a belső érzék, mely a pillanatnyi állapotokat a térbeli világban összeköti, így minden, amit megtapasztalunk az elménkben alkot egészet. Továbbá a tér és az idő az elme eszközei, és így nem léteznek az élettől független külső tényezőkként… A professzor úgy véli, nem a világegyetem teremti meg a biológiai életet, hanem fordítva, és az emberi tudat határozza meg a tárgyak méretét és formáját. Lanza egy példával is alátámasztotta mondanivalóját. E szerint az ember azért látja kéknek az eget, mert így tanulta, de az agy sejtjeinek megváltoztatásával elérhető, hogy ugyanaz a személy zöldnek vagy vörösnek lássa az eget. Megjegyzi: a tér és az idő csupán az emberi tudat eszközei, vagyis a halál és a halhatatlanság csakis egy olyan világban létezik, aminek nincsenek térbeli, időbeli határai. A biocentrizmus végtelen számú párhuzamos világ egyidejű létezését feltételezi, így minden, ami megtörténhet, meg is történik ezekben az univerzumokban, így a halál általunk felfogott formája nem létezhet. Példája szerint az emberi élet egy évelő virághoz hasonlítható, ami a halál után kinyílik egy másik univerzumban. forrás: tudnodkell.info