Az Árnyékemberek köztünk járnak?

Emlékszem, mikor még kis gyerek voltam, volt pár barátom akik azt mondták, hogy látnak bizonyos árnyék embereket. Illetve hogy bizonyos árnyékok úgy mozognak, mintha önálló akarattal rendelkeznének. Elégé féltem az árnyékoktól azokban az időkben, aztán ahogy nőttem fel, el is felejtettem az egészet mindaddig, amíg nem találtam egy cikket arról, hogy rengeteg ember tapasztalt már hasonlót. Kik lehetnek ezek az árnyékemberek? Mit akarhatnak tőlünk? Vajon ártalmasak lehetnek? Az interneten keresve többféle árnyék emberről beszélnek; Jóindulatú árnyékember Negatív árnyak Vörös szemű árnyék Kapucnis árnyékember A legtöbb ember, akik a velük való találkozásról beszélt, úgy nyilatkozott, hogy ezek a találkozások ártalmatlanok voltak, és legtöbb esetben ezek az árnyak meggyötörtnek látszottak, mintha csak keresnének valamit. A szemtanúk gyakran számoltak be arról, hogy mikor ezeket az árnyakat észlelték, általában nyomasztó, kellemetlen érzés kíséretében történt meg a találkozás. Brad Steiger, az Árnyék Világ (Shadow World) című könyv szerzője 50 éven át tanulmányozta ezeket a jelenségeket, és úgy véli hogy az árnyék emberek olyan negatív entitások, akik az emberek félelméből táplálkoznak. Egy amerikai orvosszakértő úgy véli, hogy eme jelenségek észlelése mögött az alvás paralízis (alvási bénulás) áll. Gyakran történik meg az emberekkel, hogy mikor az álom REM szakaszába érnek, a tudatuk magához tér, azonban a REM fázis alatt keletkező hormonok amelyek azért felelősek hogy álmunkban ne mozogjanak az izmaink, ergo lebénít minket – ránk tör egy pánik érzés hogy tehetetlenek vagyunk. Ebben az állapotban gyakran mosódik össze álomvilág, és valóság, és jó eséllyel vizualízálhatunk különböző árnyakat, illetve más optikai csalódásokat. A vallásos nézet legfőbb képviselője Bishop L. James atya, aki évek óta foglalkozik Démonológiával, és úgy tartja, hogy az árnyékembereket is ebbe a csoportba kell foglalni. Úgy tartja, hogy ezek az entitások képesek mozogni, kommunikálni, és gyakran emberi áldozatot is szednek. Ezért mindenkinek azt ajánlja, hogy óvakodjanak az árnyékemberektől.
10 félelmetes történet, amit nem érdemes éjjel olvasni II. rész

Sokan emlékszünk azokra a történetekre, amiket a tábortűz felett meséltek nekünk, majd remegve bújtunk a takaró alá. Most hoztunk pár rémesen félelmetes sztorit, amelyek az interneten keringenek! A korábbi történetek itt olvashatóak! [klikk ide] 5. Az Angyal Szobor Ez a történet egy párról szól, akik úgy döntöttek hogy elmennek éjszaka egy hotelbe, és megünneplik a házassági évfordulójukat. Hívtak a gyerekeikhez egy bébiszittert, aki úgy ért oda a családhoz, hogy a gyerekek már aludtak. A bébiszitter ezért unalmában Tévézni kezdett a szülők hálószobájában, ugyanis csak ott volt tv készülék. Az apa hazatelefonált, hogy minden rendben van e, de a bébiszitter hangján érezte hogy valami nem stimmel. A bébiszitter mondta az apának, hogy a gyerekekkel minden rendben, viszont eléggé feszélyezve érzi magát a hálószobában lévő angyal szobortól. A férfi kissé csodálkozott, és habozott. Nem értette a helyzetet, ezután utasította a fiatal lányt, hogy azonnal hagyja el a házat a gyerekekkel, mert náluk nincs semmiféle angyal szobor a hálószobában. Amikor a rendőrség megérkezett, a bébiszittert, és a gyerekeket holtan találták a saját vérükben fekve. A szobrot nem találták. 4. A Grifter A Grifter egy szörnyű városi legenda, amely először 2009-ben jelent meg az interneten. Arról szól, hogy van egy videoklip összeállítás, amelyet ha valaki megnéz, akkor utána sokkot kap, és esélyesen nem is tér magához sosem. A videóban haldokló kisgyerekekről mutatnak jeleneteket, akik gyötrelmesen sikoltoznak, miközben megpróbálják belőlük kiűzni az ördögöt (különböző tradicionális keresztény kínzások által). Bár történtek hasonló dolgok a történelem során, a Gifter sztorija csak egy kitalált történet szerencsére – amit elismert az a személy is, aki útjára engedte ezt a legendát. A megrázó jeleneteket egy Cseh filmből vágta ki (Little Otik – Ottóka), és bár azóta nagyon sokan tudják hogy csak átverésről van szó, mégis akadnak olyanok akik igaz történetként mesélik tovább egy tábortűz ropogása mellett. 3. SCP Alapítvány A Secure, Contain, and Protect Foundation, más-néven SCP alapítvány egy kitalált szervezet. A történet először 2007-ben bukkant fel, amely azt állította hogy a szervezet sötét labor kísérleteket végez emberi holtesteken, illetve siralomházban fogvatartott bűnözőkön. Az SCP alapítványban számos orvos, kutató, és ügynök dolgozik, akiknek a célja az, hogy katalogizálják, és megértsék hogy néhány ember miért születik abnormálisan, azaz rendellenesen – olykor különleges képességek birtokában. Az alapítvány törekvéseinek fő célja, hogy katonai célokra tudják felhasználni eme különleges képességeket. Az SCP – 173-as elnevezésű lény volt az első kísérlet eredménye, ami leginkább egy szoborra hasonlított, rövid kezekkel, és véresnek tűnő arccal. Egy kísérlet során rögzítették, mikor ez a lény bár nem tud mozogni, ha valakivel szemkontaktusban marad, és valaki ezután elfordítja a fejét, tehát megszakad a szemkontaktus, akkor a lény képes kitörni a nyakát. Egy másik lény, a leghíresebb az SCP -682 névre hallgat, és állítólag elpusztíthatatlan hüllőszerű lény. 2. Jeff, a Gyilkos! Jeff egy 10 éves kisfiú volt, aki szüleivel, és testvérével új otthonba költöztek. Nem sokra rá, meghívást kapott az egyik új osztálytársától egy születésnapi partyra, amire úgy döntött, hogy magával viszi a kishúgát is, Kimet is. Mikor Jeff, és testvére a buszt várta, három szintén tizenéves srác kötözködni kezdett velük, és végül megtámadták őket. Jeff azonban sikeresen kivédte a támadást, ugyanis volt nála egy kis bicska. Az egyik támadónak eltört a csuklója, a másik kettő a késtől szerzett sebesüléseket. Miután ez a megpróbáltatás megtörtént, Jeff ráeszmélt, hogy jó érzéssel töltötte el mikor másoknak okozott fájdalmat. Úgy érezte, hogy ez a sötét erő mindig benne lakozott, de eddig sosem merte szabadjára engedni. Ezután az iskolában folyamatosan zűrökbe, verekedésekbe keveredett a társaival. Egyik éjszaka az édesanyja különös zajokra ébredt, amely a fürdőszobából hallatszott. Jeff felvágta a saját száját, hogy úgy látszon mintha folyamatosan mosolyogna, illetve levágta a szemhéjait is, mert úgy gondolta így jobban fog látni. Mikor az anyja látta, hogy a fia megőrült, az alvó férjéhez akart rohanni, azonban az elvágta a lábán az Achilles-inakat. Miután a nő elesett, a fiú többször hátba szúrta, és ezután az apjához sietett. A férfi éppen kiakart kelni az ágyból, mikor Jeff elvágta a torkát. Az utolsó mondat amit hallott, ez volt: „Anya folyton hazudott rólam…” Miután végzett édesapjával, a húga szobájába ment, aki arra ébredt hogy testvére véres ujját tette a szájára, és csak ennyit mondott neki: „Shhhhh, aludj csak!”. Jeffet soha többet nem látták a környéken, azonban a legenda úgy tartja, hogy még mindig besurran éjjel a házakba, és újabb áldozatokat szed. 1. Az Elveszettek 1970-ben történt, hogy egy kislányt brutálisan meggyilkoltak egy társas ház pincéjében. Akkoriban ez eléggé nagy visszhangot kapott a sajtóban, sokakat foglalkoztatott az ügy. A történetről egy amatőr videós stáb próbált dokumentum filmet készíteni, mindenféle szellemlátó, para-kutató segítségével. Miután lementek a pincébe forgatni, különös dolgok történtek. Kivágódtak az ajtók, rejtélyes suttogásokat hallottak. Gyakran hallották, ahogy egy suttogó hang marasztalni próbálja őket lenn a pincében. Ezekről a jelenségekről számos hiteles felvételt sikerült rögzíteniük, amelyek még mostanság is elbizonytalanítják a kétkedőket. A társasház lakói ezért ha tehetik, elkerülik a pince területét. A filmes stábot is figyelmeztették, hogy veszélyes dologra készülnek. A történet szerint, a kislány szelleme nem egyedüli kísértet lenn a pincében, hanem folyton egy gonosz erő elöl bujkál. A legenda úgy tartja, hogy ez a gonosz erő vette rá a kislány gyilkosát is a kegyetlen tettre, mely szerint késztetést érzett arra, hogy végezzen a lánnyal. A társasház lakó először nem akarták elhinni, hogy mi történt lenn a pincében, ugyanis a férfit mindenki jó szándékú rendes embernek ismerte. A filmes stábnak nem sikerült leforgatnia az anyagot, ugyanis közülük ketten rejtélyes módon eltűntek lenn a pincében, soha többé nem kerültek elő. A társasház lakói úgy vélik, hogy a kislánynak volt szüksége rájuk, hogy vigyázzanak rá a „gonosz erővel” szemben. Erről a történetről hamarosan egy filmet is láthatunk lost Ones – elveszettek címen.
A molyember rejtélye

[dropcap]Az egyik legbizarrabb eset, amit valaha feljegyeztek, Nyugat-Virginia-ban történt az 1960-as években.[/dropcap] Az első eset egy nővel és apjával fordult elő, amikor Ohio folyó mentén haladtak, a Route 2-n. Már nem voltak messze a Chief Cornstalk Hunting Grounds-tól, mikor hirtelen egy nagy, emberszerű alak sétált ki az út közepére. Mivel a nő autója lelassult, a furcsa valami kitárta szárnyait és elrepült. Érdekes, hogy a szemtanúk nem jelentették az esetet, mondván, ki hinné el Nekik. Az első nyilvánosságra hozott beszámoló 1965-ből származik. Egy nő, aki az Ohio folyó közelében él, elmondta, hogy fia egy angyalt látott. A nő csak legyintett és nem is gondolt többet a furcsa élménybeszámolóra, egészen 1966-ig. Ugyanis 1 évvel később, 1966 nyarán egy orvos felesége ugyanazon a területen egy hatalmas pillangószerű lényt látott. November 12-én 5 sírásó Clendenin közelében egy hatalmas barna embert látott kirepülni a fák közül. Az egyik szemtanú, Kenneth Duncan elmondása szerint majdnem 1 percig látták a lényt. November 14-én a Salem-i Newell Partridge 2 vörös objektumot látott lebegni egy mező felett. Németjuhásza, Bandit lement a mezőre, és soha többé nem került elő. A következő éjszaka, Mr. és Mrs. Roger Scarberry és Mr. és Mrs. Steve Mallette autóval hajtottak Point Pleasant közelében, amikor egy magas alakot vettek észre az úton. – Úgy nézett ki, mint egy ember, de magasabb volt. – nyilatkozta mondta Mr. Scarberry. – Legalább 6 láb magas lehetett. Hatalmas szárnyai hátrahajlottak. Felesége szerint a lény hatalmas szemei vörösen izzodtak. Miután Mr. Scarberry lassított, a lény felrepült és eltűnt az éjszakában. Elmentek Mason County hivatalába, ahol jelentették az esetet. Millard Halstead helyettes visszament a helyszínre a szemtanúkkal. Ahogy haladtak a helyszínen az autó rádiója egy furcsa hangot hallatott. Úgy tűnt, ez a terület a Molyember (ahogy a sajtó elnevezte)egyfajta otthona lehet, amit apró „igloos”-ok tarkítanak, amit a II. Világháború idején használtak a lőszerek tárolására. A szomszédos McClintic Wildlife Station egy sűrű erdővel borított hegyvidékes terület, alagutakkal. Ez a terület szintén alig lakott. Az egyik család, akik a területen élnek, szintén látták a Molyembert. November 16-án este 9 órakor Mr. és Mrs. Raymond Wamsley, Mrs. Marcella Bennett és Mrs. Bennett lánya, Tina jött látogatóba. Útközben egy vörös fényt láttak, ami az útjukat keresztezte. Valami nagy, szürke dolog a földön feküdt, majd lassan felemelkedett. Emberre hasonlított, de sokkal nagyobb volt és a szemei vörösen izzodtak. A szemtanúk a házhoz rohantak, és az alak csoszogva követte őket. A verandán állva bámulta Őket az ablakból. Mr. Wamsley hívta a rendőrséget, de mire ki értek, az ijesztő alak eltűnt. Mrs. Bennett, aki Point Pleasant szélén él, elmondta, hogy néha furcsa hangokat hall. Úgy írta le, mintha „egy nő sikoltozna”. Paul Yoder és Ben Enochs, két tűzoltó, azt mondta, hogy látta a Molyembert 18-án. Richard West hívta a rendőrséget, november 21-én, mondván egy szárnyas alak ül a szomszéd házának tetején. Hat láb magasnak írta le, szárnyfesztáva legalább 10 láb volt. Hatalmas, vörös szemei voltak. Tom Ury a Route 62-n vezetett november 25-én, amikor egy hatalmas, szürkés alakot pillantott meg. Szárnyait kitárva elrepült az autója felett, kb. 50 láb magasan. A következő napon, Mrs. Ruth Foster St. Albans látta, amint egy bizarr külsejű lény állt az udvarán. Ugyanezen a napon, Lowell-ben (Ohio) az emberek több „madarat” láttak átrepülni a Cat’s Creek-en. Három szemtanú követte őket az autóikkal, és azt állították, hogy barna foltos testük némi fényt bocsátottak ki. Mellük szürke volt, csőrük egyenes, fejük vörösesnek tűntek. Később még több észlelés volt. November 27-én, Connie Carpenter hazafelé tartott a templomból, amikor egy szürkés alakot pillantott meg a golfpályán, Mason közelében. A kreatúra egyenesen az autója felé kezdett repülni. Connie, azon kevesek egyike volt akik valóban látták a Molyember arcát. Ő csak annyit mondott: „Szörnyű volt!” Ugyanazon az éjszakán, St. Albans-ben két lány különös alakot vett észre a roncstelepen. A lény utánuk repült. December 4-én öt pilóta a Gallipolis reptéren (Ohio) egy óriás madarat látott ami körülbelül 70 mérföld per óra sebességgel repült. Szárnyai nem mozogtak, és más szemtanúkkal ellentétben, Ők állították, hogy hosszú nyaka volt. Mabel McDaniel (édesanyja, Linda Scarberry egyike a szemtanúknak) szintén látta a különös teremtményt Január 11-én, 1967-ben. Először repülőnek vélte, azonban hamar megbizonyosodott róla, hogy szó sincs erről, mivel túl alacsonyan repült. Barna volt és szárnyfesztáva legalább 10 láb volt. Márciusban egy ohio-i férfi azt állította, hogy egy repülő lény üldözte az autóját. Az utolsó észlelések egyike November 2-án érkezett, Mrs. Ralph Thomas-tól. Nyikorgó hangot hallott kintről, ezért utánanézett a hang forrásának. Egy magas, szürke alak repkedett néhány méterre otthonától. A későbbi évek során szórványosan érkeztek bejelentések, a legkülönösebb leírás szőrös humanoidokról szólt, ragyogó szemekkel, amiket a Jericco Road-on láttak 1968-ban. Szeptember 18-án jött az utolsó bejelentés. Nem lenne teljes a történet a Molyemberről, ha nem említenénk a híres Silver Bridge katasztrófát. 1967. December 15-én a Silver Bridge, amely keresztülszelte az Ohio folyót Point Pleasant-nél, összeomlott és legalább 50 autó esett a folyóba. 46 ember halt meg és kettőt soha nem találtak meg. Ez volt Point Pleasant legnagyobb katasztrófája. Állítólag feltűnt a híd közelében a Molyember, ezért többen jutottak arra a következtetésre, hogy a lény előre tudott a közelgő tragédiáról.
A gyilkos Casanova – Rémtörténet!

Néha a legártatlanabbnak, legcsábítóbbnak tűnő dolgokról derül ki, hogy valójában halálos sötétség rejtőzik mögöttük. A gyilkos Casanova Jó kiállása, kék szemei, szőke haja és elbűvölő modora csak úgy vonzotta a nőket. A helyiek úgy ismerték, mint az egyik legrendesebb, legdolgosabb szomszédjukat, ki mindent megadott feleségének, amit csak az kívánt, ezért sem értették, miért is kezdett az asszony kimaradozni esténként egy másik férfi társaságában. Emberünk csak ült otthon, s gondolataiba merült. Emlékek törtek fel benne, dühítő, borzalmas tettekre késztető pillanatokról. Gyűlölte a nőket, annyira gyűlölte őket, hogy nem bírta tovább, elméje megborult, s semmi más nem számított, csak az, hogy megbosszulja a szebbik nemhez kapcsolódó sérelmeit. A falu lakosai úgy tudták, új csábítója megszöktette a csalfa feleséget, s messzire költöztek, hogy senki ne találjon rájuk. A magára maradt férfi házvezetőnőt bérelt fel az otthoni teendők elvégzésére, s lassan újra ismerkedni kezdett, az újságban adott fel hirdetéseket „Özvegyember tartós kapcsolatot keres” jeligével. Többnyire szerény körülmények között, magányosan élő, rokonaiktól elszakított lelkeket hívott meg otthonába, de a szomszédok mindet csak egyszer, legfeljebb kétszer látták. Az első világháború idején járunk, a férfi maga jelentkezett katonának, elhagyta otthonát a harctér kihívásaiért, s a ház kulcsait házvezetőnőjére bízta. Mivel akkoriban hiánycikknek számított a benzin, egy helyi rendőr felajánlotta a hadseregnek a férfi tartalékait, melyről korábban már beszélt vele, s amit az nagy bádoghordókban őrzött lakhelyén. Egy csapat katona a szomszédok kíváncsi tekintetétől kísérve nekiállt felnyitni a lefedett hengereket, melyek azonban nem üzemanyagot, hanem sokkal vérfagyasztóbb dolgokat tartalmaztak. A férfi volt feleségének, szeretőjének, s az összes, társkeresés céljából meginvitált hölgynek a hullája pihent bennük alkoholban tartósítva. Gyilkosukat sosem kapták el, azt mondják, miután megfojtotta és konzerválta áldozatait, valamelyest kielégült, s álnéven élt tovább, de ezt sem tudták bebizonyítani soha. Mi az igazság? Ezt a szörnyeteget Kiss Bélának hívták, 1877-ben született egy magyar településen, feleségével, Máriával 1912 februárjában költöztek a történetben szereplő faluba, Cinkotára, mely akkoriban még nem tartozott Budapesthez. Kiss édesanyjához fűződő emocionális feszültségeire rátett még egy lapáttal Mária hűtlensége is, így alakulhatott ki benne a kegyetlen vérszomj a női nem képviselőivel kapcsolatban. Egyes helyeken azt olvasni, potenciazavarai voltak, s felesége szándékosan alázta még tovább azzal, hogy egész Cinkota előtt enyelgett egy másik férfival. A felszarvazott férj ezt már nem bírta elviselni, s hogy férfiasságát és dominanciáját megerősítse, öldösni kezdte gyűlöletének tárgyait. Miután kioltotta Mária és szeretője életét, előre megfontolt gyilkossági szándékkal kezdett ismerkedni. Többnyire cselédlányokat invitált meg cinkotai házába, s egytől egyig mindegyikük spórolt pénzét megszerezte, majd hidegvérrel, csendesen, profin megfojtotta őket, s egyenként alkohollal töltött bádoghordókba zárta tetemeiket. Mivel szakmája bádogos volt, senki sem gyanakodott a ház körül gyarapodó hordókra, még a rendőr is elhitte Kiss benzintartalékokról szóló meséjét. Egyes források hét, míg mások huszonhárom halálos hordóról írnak, melyekben az egyetlen férfiszerető testén kívül az összes, Kiss Bélánál, azaz, álnéven Kiss Hoffmannál vendégeskedő nő hulláját megtalálták. A hivatalos katonai jelentés szerint az első, igazán ismert magyar sorozatgyilkos 1915-ben hunyt el hadifogságban, tifuszban, ám állítólag számos alkalommal látták őt még tíz évvel bejegyzett halálát követően is. Van, aki szerint új személyazonossággal megszökött a francia hadseregből, s Amerikába ment felejteni. Apropó, Amerika: a tengerentúlon és Európa-szerte hatalmas kultusz övezi Kiss Bélát, kinek vezetékneve és története beindította a művészek fantáziáját. Egy magyar Kékszakáll, kinek családi neve angolul azt jelenti: csók, s ilyen erősen élt benne a csáberővel kombinált bosszúvágy, csak érdekes lehet; ezt bizonyítja az is, hogy nemcsak könyvek, képregények és dalok íródtak róla, hanem több zenei formáció is viseli a nevét. forrás: neon.hu
A kutya és a kislány – Rémtörténet!

A kutya az ember legjobb barátja, megóvja őt a veszélytől, vigyáz rá, bármibe is kerül. Bármibe… A kutya és a kislány Lisa egy gyönyörű, cserfes kisiskolás volt, akit szülei néhanapján egyedül hagytak otthon, hogy egy kicsit kettesben is legyenek, tudjátok, hogy van ez. Hírhedten békés környéken laktak, de még így sem bízták a véletlenre: szándékosan választottak nagytestű kutyát, hogy ő majd képes legyen megvédeni kis gazdáját, amíg ők távol vannak. Azon az estén a szülők moziba és szórakozni mentek, s nyugodt szívvel bízták a kutyusra a kislányt, aki, miután megírta a leckéjét, megvacsorázott és megfürdött, a hálószobájába ment, hogy álomra hajthassa fejét. Az eb, Rocky szokás szerint az ágy alá bújt, mindig ott őrizte Lisa álmát. Mielőtt leoltotta a villanyt, csak úgy, mint minden este, Lisa az ágy alá dugta a kezét, Rocky pedig megnyalta – igy kívántak egymásnak jó éjszakát. Körülbelül éjjel három lehetett, amikor Lisa arra ébredt, hogy Rocky ugatva kiszalad a szobából, s mivel megijedt, hogy talán egy rablót észlel, felkattintotta a lámpakapcsolót, de nem reagált, áramszünet volt. Rocky még mindig ugatott valahol a házban, Lisa a nevén szólította, hiába. Kezdett gyorsulni a szívverése, arra sem emlékezett, hová tette a zseblámpáját. Végül, ötpercnyi keresgélés után meglelte, s kutyája keresésére indult. – Rocky, Rocky! – szólongatta, de a kutya nem jött elő. Lisa úgy vélte, nyilván a garázsba ment, de mivel ott sem találta, gondolta, visszamászott az ágy alá, így ő is visszatért a hálójába. – Ennyi izgalom elég is mára. – motyogta magában, majd befeküdt a paplan alá, az ágy alá dugta a karját, s megkönnyebbülten konstatálta, hogy Rocky ott van, mivel szokás szerint megnyalta a kézfejét. Azt hitte, békében lehunyhatja a szemét, ám akkor meghallotta, hogy valahol a házban csöpög egy csap. – Ez nem lehet igaz. – gondolta, majd kimászott az ágyból, a konyhába sietett, alaposan elzárta a csapot, azután visszatért a szobájába. Hogy kissé megnyugodjon, ismét lelógatta a kezét, hogy Rocky megnyalja azt. Aludni próbált, de még mindig hallotta a csöpögést. Próbált nem törődni vele, ám annyira bosszantotta, hogy végül megadta magát, és a fürdőszobába indult. Kinyitotta az ajtót, a zseblámpát a csaptelepre irányította, s amit látott, attól velőtrázó sikoly hagyta el az ajkait. Szeretett kutyája kibelezve, fellógatva, vére a zuhanytálcába csöpögött, fölötte a vöröslő felirat: „Az emberek is tudnak kezet nyalni!” Mi az igazság? Bár ilyen borzasztó kegyetlenséggel kivitelezett zaklatás – állatgyilkosság kombót sehol nem jegyeztek föl, olyan sajnos már számtalanszor történt, hogy a szerencsétlen és hűséges állatot, mely a gazdáját próbálta védeni, undorító módon lemészárolták. Maga a formula egy bibliai történetből fakad, mégpedig a Dániel könyvében olvasható vacsoráról, melyet Baltazár király rendez a főembereinek. A nagy dorbézolás közepette egyszer csak egy szellemkéz jelenik meg köztük, s egy, az uralkodó számára értelmezhetetlen írást ró a falra. Baltazár az udvari tudósoktól és varázslóktól követeli, hogy fejtsék meg, de nekik nem sikerül. Végül elé vezetik Dánielt, aki elmondja, hogy az írás burkoltan arra céloz, hogy a király megbukik, s megölik. A falra írt üzenet tehát a legendák, szájról szájra terjedő történetek jövendőmondója, a címzett végzetére figyelmeztet, esetleg üzen neki, így alkalmazza a pszichoterrort. forrás: neon.hu
Tíz szúrás – Rémtörténet!

Ez a történet csak egy újabb rémes tanmese arról, hogy semmi sem az, aminek látszik. Tíz szúrás Csendes kis falu volt, hétköznapi lakosokkal: mezőgazdasági munkások, eladók, feltörekvő fiatalok és idős emberek tengették ott békés napjaikat. A rendőrségnek nem sok dolga akadt, néhány lopáson és családi perpatvaron kívül általában semmi különös nem történt arrafelé. Egészen addig a borzalmas napig. Az egyik gazdát sokkoló látvány fogadta, amikor hajnalban az istállóba ment, hogy megfejje a kecskéit. Mindhárom a földön feküdt, alattuk vértócsa, s amikor a férfi közelebb lépett, hogy jobban megfigyelje a tetemeket, mindegyik mellkasán tíz, egészen pontos kerek szúrást látott. Azonnal jelentette az esetet a rendőrségen, s az illetékesek megkezdték a nyomozást az ügyben, ám napokig semmit nem találtak. Az állatelhullások folytatódtak, s még az állatorvos sem tudott rájönni, mi öli halomra szerencsétlen párákat. Egyik este a falu péke, Fred a szokottnál később indult haza. Sötétedett, és egy lélek sem volt a környéken, amikor furgonjához lépett, s már épp beszállni készült, mikor a pislákoló közvilágítás fényében egy furcsa, sötét alakot látott közeledni. – Hé, ki az? Ne gyere közelebb! – kiáltotta, s a kocsiajtóhoz nyúlt, ám nem volt elég gyors. A gyilkos lény nekiugrott, s az ordító Fred már csak az éles fájdalmat érezte a mellkasában, azután elsötétült előtte minden. Másnap reggel találták meg vérbe fagyott holttestét, mellkasán pontosan tíz szúrással. A településen gyorsan terjedt a hír, teljes pánik tört ki, de két bátor ifjú, John és Jacob megesküdött rá, ha más nem, ők biztosan előkerítik a tettest. Miután elköszöntek édesapjuktól és idős nagyanyjuktól, walkie-talkie-kkal és késekkel fellfegyverkezve alkonyatkor útnak indultak: John a gyilkosság helyszínére állt őrködni, Jacob pedig a környéken járkált. Kicsivel éjfél előtt John bokorrecsegésre, majd egy ordításra lett figyelmes a közelben. Azonnal futásnak eredt, hogy megmentse bátyját a bestiától. Szerencsére még időben érkezett, ugyanis a fekete alak épp készült mellkason szúrni áldozatát, ahogy a többivel is tette, de Jacob elkapta egyik kezét, s levágta az ujjait. A lény felvisított, majd eliszkolt. Jacob mentőt hívott, s a kórházban, ahol ellátták a fivérét, mindenki elismerését fejezte ki a testvérpár bátorságáért. A két fiú hajnali hat körül érkezett haza. Csak a nagyanyjukat találták ébren, így gondolták, nem is zaklatják föl a rémhírekkel ilyen korán, inkább mindketten megpuszilták őt, s elköszöntek tőle, mielőtt aludni tértek volna. Egyikük sem vette észre, hogy egyik kezéről hiányoznak az ujjai. Mi az igazság? Senki sem gondolná, hogy békés, kedvesnek tűnő idős hölgyek brutális gyilkosságokra is képesek, pedig a médiában felbukkanó hírekben nem egyszer olvashattunk ördögi nagymamákról. Ez a legenda természetesen csak kitaláció, ám hasonló esetek már történtek: egy öregasszony például 13 éves unokája életét oltotta ki egy veszekedést követően, de akadt a démoni anyókák között sorozatgyilkos is. Közülük az egyik leghíresebb Dorothea Puente volt, akit kilenc ember megölésével vádoltak, igaz, nem tudták mindegyik esetet rábizonyítani, ő pedig mindvégig teljesen ártatlannak vallotta magát. Dorothea élete nem volt fenékig tejfel, elárvult, több házassága dőlt dugába, és úgy tűnik, időskorára annyira megkeseredett, hogy már semmi sem számított neki, csak a pénz. Egy időben panziót működtetett, s az ott megszálló idős, beteg emberek közül többet is hidegvérrel tett el láb alól, hogy pénzüket megszerezze. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül, 2011-ben hunyt el 82 évesen. Tudjátok, mi durva még? Hogy barátságot kötött egy újságíróval, aki interjúsorozatot készített vele, de a néni nemcsak válaszokat küldött neki, hanem recepteket, melyekből Főzőcske egy sorozatgyilkossal címen bestseller íródott. Nekünk valahogy nem lenne gyomrunk hozzá. forrás: neon.hu
Félelem és reszketés Halloweenig: a legparásabb városi legendák

Vajon mennyire véletlenszerű az, hogy épp 13 nappal a hátborzongató ünnep előtt jut eszünkbe, hogy virtuálisan zseblámpát tartsunk az arcunk elé, és rémtörténetekkel színesítsük meg a napjaitokat? Melyik színigaz, melyik oltári nagy kamu, és melyiket terjesztették el valós eseményekből kiindulva, tovább színezve, alakítva a sztorit? Ne féljetek, azt is felfedjük majd! No, de először is merüljünk bele az első történetbe, melyben nem a felfedés, sokkal inkább a lefedés adja az egyik csattanót! A bohócszobor Egy tinilány, hogy felhizlalja sovány pénztárcáját, bébiszitterkedést vállalt egy jómódú családnál, akik nagy, sokszobás házban éltek. Mielőtt a szülők egyik este vacsorázni mentek, az apa a lány lelkére kötötte, hogy miután a kicsiket lefektette aludni, menjen egy bizonyos szobába, nézzen tévét, ne nagyon mászkáljon a házban. A tinédzser így is tett, ágyba dugta a porontyokat, majd lefeküdt és bekapcsolta a televíziót. Egyvalami azonban nem hagyta nyugodni: az egyik sarokban egy bohócszobor állt, s a lánynak az volt az érzése, figyeli őt. Próbálta ignorálni, de egyszerűen nem ment neki, így hát rácsörgött a faterra, hogy hadd menjen már át egy másik szobába, vagy legalább hadd fedje le valamivel, mert totál kész van idegileg attól a figurától. Az apa csak ennyit mondott a kagylóba: „Gyorsan, szedd össze a gyerekeket, menjetek át a szomszédba és hívd a rendőrséget!” – De hát miért?! – kérdezte a lány. – Ne kérdezősködj, tedd, amit mondtam! – kiáltotta a telefonba a férfi. A csaj lélekszakadva átszaladt a kölykökkel a szomszéd házba, kihívta a zsarukat, majd visszahívta az apát. – Most már elárulná, mi ez az egész?! – kérdezte remegő hangon. – Nekünk nincs semmilyen bohócszobrunk! Amikor a rendőrök megérkeztek és átkutatták a házat, letartóztattak egy törpét, aki bohócjelmezbe bújt, s mivel a ház hatalmas volt, soha senki sem vette észre, hogy ott rejtőzik, lopja a kajamaradékokat, és esténként a gyerekek szobájában garázdálkodik. Igaz, a kicsik panaszkodtak miatta, de a szülők azt hitték, csak rémálmaik vannak. Ez csak az egyik változat, létezik egy kör e-mail, melyben azt állítják, a bohóc megölte a bébiszittert és a gyerekeket, mielőtt kimenekülhettek volna – és persze biztosít, ha nem küldöd tovább tíz embernek öt percen belül, a bohóc éjjel háromkor a te ágyadnál is ott fog állni, késsel a kezében. Mi az igazság? Mivel rengetegen rettegnek a bohócoktól látszólag ok nélkül, ez a történet bárki fejéből kipattanhatott, de valóságalapja nincs. Két bohócokhoz kapcsolható gyilkosságról tud a média, az egyik egy Sheila Keen nevű nőhöz kötődik, aki 1990-ben bohócjelmezbe bújva lelőtte riválisát, miután bekopogott hozzá egy kosár virággal és léggömbökkel. A másik gyilkos, John Wayne Gacy 33 embert ölt meg a ’70-es években, majd eltemette őket saját birtokán. Azért hívták Gyilkos Bohócnak, mert a bűntények előtt gyakran rendezett kerti partikat, ahol bohócmaskarában szórakoztatta vendégeit. forrás: neon.hu