Nincs olyan ember, aki ne hallott volna Michel de Nostredamról (Nostradamus) és az ő próféciáiról. 1503-ban született, kikeresztelkedett zsidó orvos családban, akik áttértek a katolikus hitre. Mindkét nagyapja orvos volt, de az anyai nagyapa képzett csillagász és asztrológus is. Ő vezette be Nostradamust a tudomány világába. Nagyszülei hatására végezte el az orvosi egyetemet, tanult gyógyszerészetet és csillagászatot is. IX. Károly udvari orvosa volt.
A pestisjárvány kitörésekor bátran vállalta a pestisdoktor szerepét, akkor, amikor még semmit sem tudtak erről a pusztító betegségről. Különleges öltözékben járta a pestis sújtotta vidékeket és tanácsokkal látta el a helyi vezetőket. Salonban 1529-ben telepedett le, miután megnősült. Saloni tartózkodásától kezdve foglalkozott jóslással, igazából látnokként vált ismertté. Csillagászati számítások és az éjszakai látomásai alapján írta történeteit, jóslatait. Úgy gondolta, hogy az asztrológia képes tévedni, de látomásait Isten sugallja. Ezért az eseményeket mindig biztosnak tartotta, de a dátumokat már nem.
Nem lehetett könnyű a középkorban látnoknak lenni, mert rögtön ráfoghatták, hogy mágiával foglalkozik. Mivel azonban kegyeltje volt II. Henrik francia királynak és feleségének Medici Katalinnak, nem bántották. Látomásait versformában 1555-ben adták ki. Nostradamus négysorosaiból előre soha senki, semmilyen esemény bekövetkeztét nem tudta kiolvasni. Mindig a bekövetkezett eseményekre próbálták ráhúzni valamelyik négysoros jóslatot és megmagyarázni, hogy Nostradamus ezt az eseményt is megjósolta.
A kutatóknak különféle véleménye van Nostradamusról. Szinte semmiben sem tudnak megegyezni. Ismert olyan vélemény is, hogy bomlott volt az elméje, és csak firkált, mások szerint az elmúlt időszak történelmét írta le, abból kiindulva, hogy a történelem ismétli önmagát és a múltban történtek a jövőben bekövetkezhetnek, de vannak olyanok is, akik szerint transzba esve a látomásait írta le. Mivel dátumról sosem írt, ezért a kedvezőtlen jóslatok bekövetkeztének elkerülésére az emberek soha nem tudtak felkészülni. Sokan ma is hiszik Nostradamus próféciáit.
Abban azonban egyetértenek a kutatók, hogy Nostradamus a hírnevét annak köszönheti, hogy bevált az a jóslata, amely szerint II. Henrik szemét kiszúrják. Ez a sajnálatos esemény egy lovagi tornán történt. Állítólag a haldokló király meg is átkozta Nostradamust, mert csak akkor értette meg a jóslat jelentését. Mindenesetre sok elmúlt történelmi eseményt lehet megmagyarázni egyes négysorosokkal. Ezek szerint előre látta a francia forradalom, Napóleon, Hitler, a világháborúk eljövetelét, Hirosima és Nagaszaki tragédiáját, Diana hercegnő halálát, de rámagyarázták a négysorosokra Cromwell, De Gaulle, Mussolini, John F. Kennedy színre lépését és tevékenységét, majd halálát is.
Magyar vonatkozása is van az egyik jóslatnak, mely az 1848-as forradalom és szabadságharcra és Görgeyre utalhat. Ezt is utólag magyarázták meg a prófécia hívői.
„A nagy Germánia egy kapitánya
Jön színlelt segítségül,
A királynak királyoktól segítség Pannóniába,
Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen.”
Sok tévedés is van a jóslataiban, de mint csillagász egészen pontosan megjósolta az 1999. november 24-i napfogyatkozást. Megjósolta azonban egy harmadik világháború eljövetelét is 2010-re. Megjósolta a világháborút követő katasztrófát, amelyet az emberiség csak kicsiny része él túl, és elméletileg 2017-re eljön a világvége. Jaj.
forrás: bien.hu
