A francia Héléne Jégado 18 év alatt 36 embert gyilkolt meg arzén vagy antimon segítségével. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a női gyilkosok többnyire mérgezéssel öltek, és a legkedveltebb méreg az arzén volt.
Hétévesen elveszítette az édesanyját, és a nagynénjei nyomban dolgoztatni kezdték, elküldték Bubrybe, szolgának a paplakba. Az első mérgezés gyanúja 1833-ban merült fel, amikor szintén egy pap alkalmazottjaként a ház hét lakója három hónapon belül meghalt, köztük maga a pap is. De Héléne jámbor viselkedése, látszólagos bánata annyira meggyőzte a hatóságokat, hogy nem gyanúsították, végül, mivel nem oly régen pusztított a kolera a környéken, hát arra fogták a halálukat.
Jégado visszatért Bubrybe, és hirtelen, három hónap alatt meghalt három ember, beleértve a nagynénjét is, akit Héléne ápolt. Egy újabb munkahely következett, ahol meghalt a munkaadója, majd egy újabb, ahol az alkalmazója egy tányér leves után vesztette életét. 1835 májusában Madame Toussaint alkalmazta, ott négy haláleset történt. Ekkor már 17 ember halála száradt Jégado lelkén.
1835-ben egy kolostorban kapott munkát, de onnan hamar elküldték, vandalizmus és egyéb szentségtörő tettek miatt. Ezután szakácsként kezdett dolgozni, több háztartásban is főzött, de mindenhol csak rövid ideig. Gyakran előfordult, hogy ahol dolgozott, ott hirtelen meghalt valaki. A legmegrázóbb a kis Marie Berger halála volt, Jégado gyermek meggyilkolásától sem rettent vissza. A legtöbb áldozata arzénmérgezésben halhatott meg, de nem tudták rábizonyítani, hogy ezzel ölte meg áldozatait, mert hivatalosan soha nem volt köze arzénhoz. 1841 és 1849 között nem történtek halálesetek a munkahelyein, viszont lopásokat jelentettek a munkaadói, valószínűleg kleptomániás is lehetett.
1850-ben Jégado Rennes-be költözött, és Théobald Bidard professzor házánál helyezkedett el. Itt az egyik szolgáló megbetegedett, majd miután Héléne ápolta, meg is halt. Később egy másik cseléd, Rosalie Sarrazin is beteg lett, őt is Jégado ápolta, és ő is elhunyt, de ez már gyanút keltett, mivel a tünetei kísértetiesen hasonlítottak az előző szerencsétlenül járt cseléd tüneteihez. Így a két orvos, akik Sarrazint próbálták megmenteni, meggyőzték a rokonokat, hogy felboncolhassák Rosalie testét. Mivel Héléne kérdés nélkül hangoztatta az ártatlanságát, elég gyanús lett, és 1851. július 1-én letartóztatták.
A későbbi vizsgálatok számos gyanús halálesetet kötöttek szinte biztosan a nőhöz, de mivel ezek egyike sem volt annak idején alaposan kivizsgálva, a bizonyítékok elvesztek, megsemmisültek, így ezeket nem lehetett rábizonyítani. A régebbi gyilkosságok áldozatainak exhumálását nem erőltették, különösen a kisgyerek esetében nem, nem akarták a szülők érzéseit újra fölkavarni.
Így összesen három gyilkosságért és 11 lopásért ítélte el a bíróság, pedig szerény becslés szerint is legalább 36 ember halála száradt a lelkén. A tárgyalások alatt Jégado furán viselkedett, időnként szerényen motyogott, jámboran, halkan szólt, néha pedig komoly dühkitöréseket produkált a vádlói ellen. Tagadta, hogy valaha is lett volna a kezében arzén, bár a legutóbbi gyilkosságok exhumáltjainak boncolása során arzént találtak. Jégadot halálra ítélték és guillotine-nal kivégezték nagy tömeg előtt Rennes-ben, 1852. február 26-án.
Forrás: nokorszak.hu
