A nukleáris fegyverkezési verseny iránt érdeklődtek és békeüzenetet közvetítettek az emberiség felé az amerikai rakétabázisokat felkereső földönkívüliek – jelentette ki Robert Hastings ufókutató, aki hétfőn hat, ufóélményeket szerzett volt katona társaságában társaságában tartott sajtóértekezletet Washingtonban.
Az amerikai légierő nyugállományú tisztjei – akik közül hárman a
saját szemükkel sosem láttak ugyan azonosítatlan repülő tárgyat, de
olyan személyt igen, aki látott már olyat – azt állították, hogy a
hatvanastól a nyolcvanas évekig a földönkívüliek több alkalommal
felkerestek amerikai katonai nukleáris létesítményeket.
Észleléseiket egyébként korábban több cikkben és könyvben is
közölték.
Hastings, a Nemzeti Sajtóklubban megtartott sajtóértekezlet
szervezője úgy vélekedett: most már tényleg elérkezett az idő, hogy
az amerikai kormány színt valljon a földönkívüliek kérdésében.
„Úgy hiszem, és ezek az urak is úgy hiszik,” – mondta a
jelenlévőkre utalva – „hogy bolygónkat egy másik világból érkezett
látogatók keresték fel, akik valamilyen oknál fogva érdeklődést
mutattak a II. világháború óta kibontakozott nukleáris fegyverkezési
versenyben” – jelentette ki az ufószakértő, aki saját bevallása
szerint 120 olyan volt katonával találkozott, aki nukleáris
bázisokat felkereső ufót látott.
Hastings a rakétáknak a földönkívüliek látogatásával
összefüggésbe hozott meghibásodásával kapcsolatban így nyilatkozott:
„Bárki legyen is ezeknek a járműveknek a fedélzetén, az mások
mellett Washingtonnak és Moszkvának is azt az üzenetet küldi, hogy a
tűzzel játszunk. Azt hogy a nukleáris fegyverek birtoklása és az
azokkal való fenyegetés, potenciális veszélyt jelent az emberi fajra
és a bolygó egész környezetére”.
Robert Salas, az amerikai légierő nyugállományú századosa – aki
könyvet írt arról, hogy 1967-ben ufók jelentek meg egy montanai
rakétabázis felett – a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő maga nem
látta a repülő tárgyakat, mert azok felbukkanásakor éppen a föld
alatt tartózkodott. Az őrök egyike azonban azt mondta neki, hogy 10
méter átmérőjű vörös, kerekded objektumok lebegnek a malstromi
támaszpont főbejárata fölött.
„Amikor felhívtam a parancsnokot, a rakétáink, ahogy mondani
szokás, elindíthatatlanná váltak. Lényegében aközben
hatástalanították őket, hogy ez a tárgy még mindig a helyszín fölött
lebegett” – mondta Salas.
Salas százados és társasai azt állították: a légierő megtiltotta
számukra, hogy beszéljenek az incidensekről.
Charles Halt nyugállományú amerikai ezredes a brit légierő
bentwatersi és woodbridge-i bázisánál látott furcsa fényjelenségeket
1980 decemberében.
Az első alkalommal egy élénkvörös, a közepén sötét, „szemre
emlékeztető” objektumot látott, amely pislogott és olvadt fémhez
hasonló anyagot csöpögtetett magából. A lebegő tárgy Halt szerint
megvilágította az erdőt, hangtalanul emelkedett és süllyedt, majd
amikor a katonák meg akarták közelíteni, egy csendes robbanással öt
fehér tárggyá alakult át, majd eltűnt. A talajon a jelenség után
semmilyen nyom vagy bizonyíték sem maradt.
Halt másodszori „harmadik típusú” találkozása alkalmából
másfajta tárgyakat látott, mintegy 1000 méteres magasban lebegni,
amelyek közül az egyik lézerszerű fénycsóvát lőtt ki a katonák lába
elé.
„Dermedten álltunk. Ez vajon kommunikációs próbálkozás volt?
Fegyver? Vagy csak egy kísérlet?” – emlékezett vissza az esetre Halt
ezredes.
Az incidensben senki sem sérült meg. Halt rádión úgy értesült,
hogy az ufók az atomfegyverek raktárai közelében is hasonló csóvákat
lőttek ki. Mivel a két eset a bázisok területén kívül történt, az
illetékes parancsnok, egy meg nem nevezett tábornok azokat „brit
belügynek minősítette”, és soha többé nem foglalkoztak velük.
Az amerikai légierő 1949 és 1969 között egy utólag Kék Könyv
Projektnek elnevezett program keretében vizsgálta ki az
ufójelenségeket. Weblapján a fegyvernem leszögezi, hogy egyetlen, a
légierőnek jelentett, valamint az általa megvizsgált és értékelt ufó
sem jentett semmilyen fenyegetést a nemzetbiztonságra vonatkozóan. A
hivatalos álláspont szerint nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy az
„azonosítatlanként” jellemzett észlelések földönkívüli járművek
lettek volna.
Salas százados ezzel szemben „valóságosnak és nem
képzeletbelinek” nevezte az ufóészleléseket, és azt állította, hogy
a kormány még mindig titokként kezeli őket.
A sajtóértekezleten a heteknek feltették e kérdést: közülük ki
gondolja úgy, hogy az emberiségnek meg kellene szabadulnia a
nukleáris fegyverektől. Válaszul egyedül Robert Salas emelte fel a
kezét.
forrás: mti.hu
