Először találtak vízre és kőzetekre utaló jeleket egy fehér törpe típusú csillag légkörében brit kutatók. A távoli naprendszerhez tartozó kisbolygó már szétesett az űrben – jelentette be az amerikai Science című tudományos folyóiratban a víz nyomai felfedező Jay Fahiri, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.
A kutatók eredményei azt mutatják, hogy a hajdani kisbolygó távoli naprendszerében mindenképpen fennáll annak a lehetősége, hogy lakható planéták létezhettek valaha. Élet nyomait azonban nem fedezték fel. Messzi gázbolygók légkörében már észrevettek vízre utaló nyomokat, ám a létfontosságú vegyületnek ez az első jele egy másik csillagrendszer lakható bolygója esetében.
A csillagászoknak a Hubble űrteleszkóp segítségével került a látóterébe a Földtől 150 fényévnyire elhelyezkedő GD 61 nevű csillag, amely valaha nagyobb volt a Napnál, ám életciklusa végére ért, és fehér törpévé zsugorodott össze. Ez a végzet vár a Napra is körülbelül hatmilliárd év múlva.
A fehér törpe óriási nehézségi ereje összeroppantott egy kisbolygót, amelynek darabjai a csillagra zuhantak, és ott kimutathatók. A fehér törpe légkörében a csillagászok váratlanul sok oxigénre bukkantak, ez pedig vagy szén-dioxidból, vagy vízből származik. Mivel a csillagon egyáltalán nincs szén, ez azt jelenti, hogy hatalmas mennyiségű víz lehetett jelen – hangoztatta Boris Gänsicke, a tanulmány egyik szerzője, a Warwicki Egyetem kutatója.
A megfigyelt töredékek igen valószínű, hogy egy legalább 90 kilométer átmérőjű, ám feltehetően ennél sokkal nagyobb kisbolygóból származnak. A kutatók a kőzetösszetevők alapján 26 százalékra becsülik a szétesett égitest víztartalmát. Összehasonlításul, a földi kőzeteké mindössze 0,02 százalék. A tudósok szerint a víz nyomának felfedezése azt jelenti, hogy a GD61 nevű csillagrendszerben léteztek, és talán még mindig léteznek egy lakható bolygó építőelemei.
MTI
