A kutya és a kislány – Rémtörténet!

A kutya az ember legjobb barátja, megóvja őt a veszélytől, vigyáz rá, bármibe is kerül. Bármibe…

A kutya és a kislány

Lisa egy gyönyörű, cserfes kisiskolás volt, akit szülei néhanapján egyedül hagytak otthon, hogy egy kicsit kettesben is legyenek, tudjátok, hogy van ez. Hírhedten békés környéken laktak, de még így sem bízták a véletlenre: szándékosan választottak nagytestű kutyát, hogy ő majd képes legyen megvédeni kis gazdáját, amíg ők távol vannak.

Azon az estén a szülők moziba és szórakozni mentek, s nyugodt szívvel bízták a kutyusra a kislányt, aki, miután megírta a leckéjét, megvacsorázott és megfürdött, a hálószobájába ment, hogy álomra hajthassa fejét.

Az eb, Rocky szokás szerint az ágy alá bújt, mindig ott őrizte Lisa álmát. Mielőtt leoltotta a villanyt, csak úgy, mint minden este, Lisa az ágy alá dugta a kezét, Rocky pedig megnyalta – igy kívántak egymásnak jó éjszakát.

Körülbelül éjjel három lehetett, amikor Lisa arra ébredt, hogy Rocky ugatva kiszalad a szobából, s mivel megijedt, hogy talán egy rablót észlel, felkattintotta a lámpakapcsolót, de nem reagált, áramszünet volt. Rocky még mindig ugatott valahol a házban, Lisa a nevén szólította, hiába.

Kezdett gyorsulni a szívverése, arra sem emlékezett, hová tette a zseblámpáját. Végül, ötpercnyi keresgélés után meglelte, s kutyája keresésére indult.

– Rocky, Rocky!

– szólongatta, de a kutya nem jött elő.

Lisa úgy vélte, nyilván a garázsba ment, de mivel ott sem találta, gondolta, visszamászott az ágy alá, így ő is visszatért a hálójába.

– Ennyi izgalom elég is mára.

– motyogta magában, majd befeküdt a paplan alá, az ágy alá dugta a karját, s megkönnyebbülten konstatálta, hogy Rocky ott van, mivel szokás szerint megnyalta a kézfejét.

Azt hitte, békében lehunyhatja a szemét, ám akkor meghallotta, hogy valahol a házban csöpög egy csap.

– Ez nem lehet igaz.

– gondolta, majd kimászott az ágyból, a konyhába sietett, alaposan elzárta a csapot, azután visszatért a szobájába. Hogy kissé megnyugodjon, ismét lelógatta a kezét, hogy Rocky megnyalja azt.

Aludni próbált, de még mindig hallotta a csöpögést. Próbált nem törődni vele, ám annyira bosszantotta, hogy végül megadta magát, és a fürdőszobába indult. Kinyitotta az ajtót, a zseblámpát a csaptelepre irányította, s amit látott, attól velőtrázó sikoly hagyta el az ajkait.

Szeretett kutyája kibelezve, fellógatva, vére a zuhanytálcába csöpögött, fölötte a vöröslő felirat:

„Az emberek is tudnak kezet nyalni!”

Mi az igazság?

Bár ilyen borzasztó kegyetlenséggel kivitelezett zaklatás – állatgyilkosság kombót sehol nem jegyeztek föl, olyan sajnos már számtalanszor történt, hogy a szerencsétlen és hűséges állatot, mely a gazdáját próbálta védeni, undorító módon lemészárolták.

Maga a formula egy bibliai történetből fakad, mégpedig a Dániel könyvében olvasható vacsoráról, melyet Baltazár király rendez a főembereinek. A nagy dorbézolás közepette egyszer csak egy szellemkéz jelenik meg köztük, s egy, az uralkodó számára értelmezhetetlen írást ró a falra.

Baltazár az udvari tudósoktól és varázslóktól követeli, hogy fejtsék meg, de nekik nem sikerül. Végül elé vezetik Dánielt, aki elmondja, hogy az írás burkoltan arra céloz, hogy a király megbukik, s megölik.

A falra írt üzenet tehát a legendák, szájról szájra terjedő történetek jövendőmondója, a címzett végzetére figyelmeztet, esetleg üzen neki, így alkalmazza a pszichoterrort.

forrás: neon.hu