Talán ennél vagányabb esküvő nincs is
A lehető legritkábban szoktunk esküvői fotókkal foglalkozni, aminek csak annyi az oka, hogy a legtöbb egy közhelyes, unalmas giccshalmaz, ami maximum annak élvezet, aki rajta van a képeken. No meg anyunak és apunak. Most azért teszünk kivételt mégis, mert az alábbi sorozat a konvencionális polgári esküvők ellentéte. Miért? Egyrészt Ainsley Hutchence és Sebastien Fogere (az újdonsűlt házaspár) designerek, és nem bírták ki, hogy ne „dizájnolják meg” a saját esküvőjüket is. Másrészt elhívták egy régi fotós ismerősüket – a szuper tehetséges Janneke Storm-t -, hogy dokumentálja az egészet – aki persze szuper jó munkát végzett. Valójában az egész esküvő egy hatalmas buli volt. Az ceremónia reggelén a a tradíciókkal teljesen ellentétesen, nemhogy látták egymás ruháit, hanem egymást öltöztették fel. Aztán írány az esküvő helyszíne: Las Vegas (hol máshol lett volna?). Na, de nem busszal, hanem egy Mustanggal sűvítettek végig a kaliforniai sivatagon át. A sztori és a képek is olyanok, mintha egy menő, modern road movie-t néznénk. Képek: Janneke Strom forrás: newhorizon.hu
Repülő autókkal kellene közlekednünk: ilyennek látták a jövőt a múlt században
Nézd meg képeken, mit gondoltak az ezredforduló körüli életről! Semmit sem lehet 100%-os bizonyossággal megjósolni a jövőre vonatkozóan, mégis minden kornak megvannak a maga elméletei az elkövetkező történésekről. Érdekes visszanézni, mit mondtak a múltbéli emberek a mi jelenünkről: összegyűjtöttünk néhány érdekes jóslatot, ami nem vált be. A Popular Mechanics magazin 1957-es száma szerint tíz év múlva már megvalósulhat a repülő autók terve. A lap korábban azt jósolta, hamarosan mindenkinek helikopterszerű személyi jármű áll majd a garázsában. Egy illusztráció, amely az ezredforduló Angliáját mutatja be, repkedő tűzoltókat ígért 2000-re. Így látta 1999-et a Reader’s Digest egy 1966-ban. A rajz Fred Freeman alkotása. Egyes elméletek szerint a férfiak 2000-ben gyönyörű szakállat hordanak majd, nem lesz rajtuk gallér vagy nyakkendő, és mindent, amire szükségük van, az öveiken található zsebekben tartanak. A nők átlagmagasságát ugyanekkorra közel két méterre jósolták. Dr. Dionysius Lardner filozófus azt mondta, a nagysebességű vonatközlekedés azért nem jöhet létre soha, mert az emberek nem kapnának levegőt utazás közben. John Elfreth Watkins Jr. építészmérnök úgy gondolta, 2000-re nem lesz q, c, és x az ábécében, mert ezekre a betűkre nincs szükség. Szintén John Elfreth Watkins teóriája volt, hogy 2000-re egy szem eper akkora lesz, mint egy alma. forrás: femina.hu
Ilyen lesz az emberi test 100 év múlva: komplett testrészek tűnnek el
A következő századokban egész embercsoportok és testrészek tűnhetnek el a kutatók szerint. A tudósok szerint még nem fejeződtek be az evolúciós folyamatok, és az emberi test a jövőben több lassú, de fontos változáson is átmegy majd. Összegyűjtöttük a legmeglepőbbeket: szerinted bejönnek majd az elméletek, vagy a kutatók csak találgatnak? Eltűnik a vörös haj Egyre csökken a világban a természetes vörös hajúak száma, és skót kutatók úgy gondolják, néhány száz éven belül teljesen megszűnik majd a vörös hajszín. A tanulmány szerint a klímaváltozás okozza majd az ilyen embertípus eltűnését, és különösen Észak-Angliában, Skóciában – ahol a vörös hajúak 13%-a él – és Írországban következik be hamar a változás, az egyre kevésbé felhős ég miatt. Elsőre kicsit homályos lehet az összefüggés, de dr. Alistair Moffat, a ScotlandsDNA kutatólabor igazgatója tisztába tette a dolgokat. Elmondása szerint a vörös hajszínért felelős gén azért dominál ebben a régióban, mert segítségével a területre jellemző kevés napsütést jobban kihasználja a test, és elegendő D-vitamin jut a szervezetbe. Ha pedig nő a napsütéses órák száma, ez a gén nemcsak szükségtelen, de akár veszélyes is lehetne. Nem lesz kislábujjunk? Egy korábbi kutatás szerint az emberi test még drasztikusabb változással áll szemben, ugyanis néhány évszázadon belül teljesen eltűnhet a kislábujj. A Harvard egyetem professzorai szerint az ember életmódjának módosulása miatt már nincs szükség erre a testrészre, és az egyensúlyozásban sincs feltétlenül szerepe. Vannak, akiknél a kislábujj nem is érinti a földet, tehát gyakorlatilag teljesen felesleges, ezt pedig a kutatók szerint a természet is tudja, és hamarosan el is tünteti ezt az ujjat az emberi testről. A bölcsességfog is történelemmé válhat… Bár a tudósok szerint a bölcsességfognak valamikor régen volt valamilyen funkciója, mára azonban nem sok értelme maradt. Egyes elméletek szerint ezért utódaink már valószínűleg csak hírből ismerik majd a sokaknak kínt okozó, felnőttkorban előbújó fogat, hiszen néhány száz éven belül megszűnhet a kialakulása. Sőt, már most is sokan vannak, akiknél rejtve marad a bölcsességfog, ez is összefüggésben lehet a várható változással. forrás: femina.hu
Megdöbbentő jelenséget fedezett fel a Földön a NASA műholdja!
A bizarr természeti jelenség még a legtapasztaltabb kutatókat is megdöbbentette! Vajon mi idézte elő? Valami elképesztően különös dolog történik épp az egyik iráni tóval, a NASA műholdja pedig most meg is örökítette a nem mindennapi jelenséget! Áprilisban még így nézett ki a világ második legnagyobb sós tavának számító Urmia tó felülnézetből… Vize azonban júliusra vérvörössé változott, mintha csak a Marson járnánk! Fotók: NASA Először a tudósok is csak vakarták a fejüket, sehogy se találtak magyarázatot a meglepő változásra. Végül rájöttek, hogy minden bizonnyal a tóban élő baktériumok és algák festhették át a víz színét, amik nyaranta elszaporodnak. Ilyenkor ugyanis a tó jóval sósabbá válik, ez pedig kedvez nekik – számolt be róla a Daily Star. forrás: ripost.hu
Ezért ráncosodik be az ujjunk, ha sokáig ülünk a vízben!
Mindenki tudja, hogy amikor sokáig vagyunk vízben, ráncosak lesznek az ujjaink. Ez elsősorban a nyári időszakban a legjellemzőbb, amikor túl sokat vagyunk a tenger vagy a medence vízében, de akkor is előfordulhat, ha hosszabb ideig ülünk a fürdőkádban vagy ha sok a mosogatnivaló edény. Az ujjaidon a bőr nem azért ráncolódik össze, mert megszívja magát vízzel és megduzzad. Brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez az autonóm idegrendszer egyik reakciója, ami a légzést és a szívritmust szabályozza. Valójában az ujjak nem megduzzadnak, hanem összezsugorodnak, a benne levő véredények összehúzódásának a hatására. A kéz- és lábujjak a leginkább hajlamosak a ráncosodásra, mivel ezeken a bőrfelületeken vékonyabb a keratinréteg és nincsenek szőrszálak sem, ami a védelmet biztosító faggyúréteg termeléséért felelős. A kutatók azt állítják, hogy a vízben megjelenő ráncok hátterében az evolúció áll. Mivel a testünk és szervezetünk alkalmazkodik az aktuális környezetünkhöz, ezek a ráncok jobb fogást biztosítanak, és segítenek könnyebben megragadni és kézben tartani a tárgyakat a vízben. Van azonban olyan is, amikor az ujjainkon a bőr anélkül is összezsugorodik, hogy a vízben tartottuk volna. Ennek a hátterében lehet candida, pajzsmirigy probléma, lupusz, cukorbetegség, vagy kiszáradás. forrás: filantropikum.com
Így néznének ki a Disney hercegnők 2016-ban
A fiatal brazil művész, Isaque Arêas, úgy döntött, hogy megmutatja nekünk, hogy a Disney hercegnők hogyan néznének ki ma, megöregedve. “Az elsődleges célom az volt, hogy megmutassam az embereknek, a nők akkor is lehetnek hercegnők, ha megöregszenek” – mondta a művész. Nézd meg, hogy a kedvenc hercegnőink hogyan változtak meg az évek során. Hófehérke Hamupipőke Csipkerózsika Ariel Belle Jazmin Pocahontas Mulan forrás: harmonikum.com
Így terjedt a csernobili atomfelhő 1986-ban
Az 1986-os csernobili radioaktív felhő terjedéséről készült videó felvétel bejárta már az internetet… Ezen megnézheted, hogy mennyit kaptál te a szennyeződésből. Készítettek egy videót, melyen nyomon lehet követni a csernobili 1986-os atom katasztrófa terjedését Európában. A felvételen 1986. április 26-tól 1986. május 10 közötti időszak figyelhető meg. Ebben az időszakban te mennyit kaptál a szennyeződésből? Sajnos nem maradt ki hazánk sem… forrás: ferfibarlang.hu
A világ megőrült… (20 illusztráció, a durva valóságról)!
Biztosan már hallottatok Paul Kuczynski-ről, a tehetséges lengyel művészről, akit a szatirikus rajzairól ismert meg a világ. Saját stílusával a mai modern társadalmat kritizálja. Ez tette Kuczynski-t hihetetlenül népszerűvé. Mozgássérültek Periszkóp Sajtó Takarékosság Diktátor Érzékcsalódás Szerelem Gyermekkor Rakéta Golyó Pénz Ajándék Trón Játék a halállal Emlékmű Tilos inni. Tiltakozás. Ranglétra Média forrás:buzzblog.eu
Az agykutatás 10 igazán meglepő eredménye
Hogy tanulhatunk meg fél év alatt kínaiul? Fedezünk-e fel még ma is alapvető agyi funkciót? Hány éves korunkig fejlődik e szervünk? Létezik-e a bal/jobb agyfélteke dominancia? Neumann az emberi agy mintájára tervezte meg a számítógépet? Az agyunk még mindig számtalan titkot rejteget, a most következő tízből van olyan, amelyet talán még nem ismersz. 1. Nincs olyan, hogy bal-jobb agyfélteke megosztottság vagy dominancia. Évek óta sokan gondolják, hogy valaki vagy bal agyféltekés – vagyis elemző és logikus, vagy jobb agyféltekés – azaz intuitív és kreatív. Egész iparág épült erre, ezért sokaknak úgy tűnhet, hogy ez egy természeti törvény. De nem az. Stephen M. Kosslyn kognitív neurológus több mint 30 évig volt a Harvard pszichológia professzora, és úgy látja, nincs olyan, hogy domináns agyfélteke, vagy, hogy a két agyfélteke külön dolgozik. Bizonyos funkciókat valamennyire eltérő módon látnak el, azonban ez a különbség sokkal finomabb, mint ahogy az a köztudatba bekerült. Például, ha nézünk valamit, a bal agyfélteke a részletek megfigyeléséért felel, míg a jobb az egész alakjának az érzékeléséért. A két agyfélteke mindig együtt dolgozik, egy rendszerként. A fejünk nem aréna, ahol folyamatos a verseny a két agyfélteke között, és hol az egyik győz, hol a másik, ezért nincs is olyan, hogy csak az egyiket használnánk valamire. Ennek gyökerei egyébként a ’60-as évekre nyúlnak vissza, ahol kísérleteket kezdtek olyan epilepsziás betegekkel, akiknél szenvedéseiket enyhítve, műtét során átvágták a corpus callosumot, a fő idegköteget, amely mindkét agyféltekéhez csatlakozik. Néhányan beleegyeztek, hogy a kaliforniai egyetemen Robert Sperry vizsgálja őket. A doktor figyelmeztette az érdeklődő sajtót, hogy félrecsúszhat az értelmezés a vizsgálatról, de nem figyeltek rá. 1973-ban a The New York Times Magazine „Bal vagy jobb agyféltekések vagyunk” címmel cikket közölt, amely így kezdődött: „Két különböző személyiség lakik a fejünkben. Az egyik verbális, logikus, domináns, a másik művészi.” Két év múlva ezt átvette a TIME, a Harvard Business Review és a Psychology Today is. Sperry hiába mondta, hogy a kísérletben megfigyelt polaritás általában véve csak egy ötlet, mely nagyon könnyen mitizálható, de senki nem hallgatott rá, és a bal-jobb agyfélteke dominancia világszerte elterjedt. 2. Bizonyították, hogy lehet egyszerre szeretni és utálni valakit. Egy kutatásban vizsgálták a jelenséget, és tapasztalták, hogy az utált személyekre gondolva a kísérleti alany agyában négy terület aktiválódik. Ami a meglepetés: MRI vizsgálatok kimutatták, hogy amikor valaki a szerelmére gondol, a ugyanebből a négy területből kettő szintén aktiválódik. 3. Az otthoni erőszak ugyanolyan hatással van a gyerekek agyára, mint a katonákéra a háború. Mindkét esetben az agy veszélyt érzékelő területei aktiválódnak, gyerekek esetében az otthoni erőszak pedig kimutathatóan szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Egy kísérletben agressziót mutató férfi vagy nő arcáról készült fotókat mutattak átlagosan 12 éves gyerekeknek. Amelyik gyerek nem tapasztalt otthoni agressziót, annak agya semmilyen változást nem mutatott, aki viszont igen, annál kimutatható volt a veszélyérzet fokozódása. A veterán katonák reakciója szintén ez volt. 4. Nem bizonyított, hogy csak agyunk 10 %-át használjuk. Az agyunk nagy részét igenis használjuk, csak nem egyszerre minden részét. Erre abból is következtetnek, hogy a teljes oxigén és glükóz szükségletünk 20 %-át használja fel az agy, illetve komoly fejsérülések következtében kicsi a túlélés esélye, vagy maradandó károsodás valószínű (ugyanakkor sok elvesztett képességet újra megtanulhat valaki agysérülés után). Azaz nem jellemző, hogy az agynak 90%-a olyan funkció nélküli terület lenne, melynek sérülése nem jár következményekkel. Az agy minden egyes ismert részének feladata van, PET és fMRI vizsgálatok még álmunkban is az agy különböző területein megjelenő, folyamatos tevékenységet mutatnak valamilyen szinten. A mítosz eredete nem ismert: mondhatta Einstein, aki úgy értette, hogy az emberek lehetőségeikhez képest használnak csak 10 %-ot, de ugyanerről írt egy pszichológus, William James még 1908-ban, csak arány nélkül, ezt ferdíthette el Dale Carnegie egyik sikerkönyvének előszavában annak írója, saját maga téve hozzá a 10 %-ot. 5. A fogyókúra miatti koplalás arra kényszerítheti az agyat, hogy „megegye” magát. Az agy 60 %-ban zsírból áll. Tudósok szerint, ahogy más testrésznél is előfordulhat, ebben az esetben is az agysejtek saját magukat emésztik, azaz lebontják. Mindezt a tápanyag hiánya miatt, utolsó energiaforrásként, ahogy az éhségérzet erősödik. Azonban annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy inkább a sejtlebomlás és -megújulás helyes egyensúlyának felborulásáról van szó, ezért fontos figyelni a megfelelő étkezésre és testmozgásra. Normál esetben az ún. autofágia folyamata éppen a helyes sejtmegújulást szolgálja. 6. Agyunk a késő negyvenes éveinkig fejlődik. Korábban azt gondolták, hogy már kora gyermekkorban megáll az agy fizikai fejlődése, de agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy jócskán változik még ezt követően. A homlok mögötti prefrontális kéreg még a harmincas-negyvenes éveinkben is alakul, márpedig ez a kulcsa annak, hogy mi tesz minket emberré: a döntéshozást, tervezést, szociális interakciókat és sok személyiségjegyet is ez határoz meg. A tanulás megváltoztatja az agyat. Neuroplaszticitásnak vagy agyi plaszticitásnak hívjuk a folyamatot, amely során az élet egész területére vonatkozó változásokat képes produkálni agyunk. Ez három okból történhet: I. Kisgyermekkorban, amikor az éretlen agy szerveződik. II. Agysérülés esetén: ilyen például a szélütés, amely után a felnőttek sok esetben újratanulnak beszélni, járni, sportolni és más tevékenységeket végezni. Ez azért lehetséges, mert a stroke által elpusztított agyterületek helyett új területekre szervezi az agy ezeket a képességeket. III. Tanulás útján: ha szakértők vagyunk valamiben, az adott képességgel összefüggő agyi területek növekedni fognak. Jó példa az a vizsgálat, amely londoni buszvezetőket és taxisokat hasonlított össze. Úgy találták, hogy a taxisok hippocacampusa – amely a bonyolult térbeli eligazodáshoz szükséges információk használatához szükséges – nagyobb, mert a taxisok számtalan útvonalon keresztül tudnak és kell is közlekedniük, míg a buszvezetők útvonalai kötöttek, és így csak azokra kell koncentrálniuk. Ugyanilyen agyi különbségek vannak a kétnyelvűek-egynyelvűek, valamiben profik és amatőrök vagy felkészült és felkészületlen egyetemi hallgatók között. Akik pedig jók a kapcsolatépítésben, azoknak az amigdalája, az agy mandula alakú, érzelmek feldolgozásáért felelős központja nagyobb. 7. Az agy akkor fejlődik legjobban, ha lelkesedéssel, motivációval használjuk. Ez gyerekekre és felnőttekre egyaránt igaz. Dr. Gerald Hüther professzor, a téma kutatója szerint, ha elég izgalmas a tananyag, aktiválódik a középső agy érzelmi központja, amely elindítja a hatékony tanulás folyamatát. Ez akkor is igaz, ha kedvelünk egy jó tanárt, vagy akár szerelmesek vagyunk: például egy 85 éves német is megtanulhat kínaiul akár fél év alatt, ha beleszeret egy mondjuk
A világegyetem 10 nagy rejtélye
Hogy teljesen megértsük a minket körülvevő univerzumot, fárasztó feladatnak tűnik. Bár sok kérdésre választ találtunk már – miért esik le az alma a fáról? hogyan keringenek a bolygók a Nap körül? miért látjuk kéknek az eget? – mégis ahhoz, hogy megismerjük a világegyetem összes titkát, garantáltan számtalan kihívással, eddig soha nem ismert problémával kell szembenéznünk, amelyhez hegynyi találékonyságra van szükségünk. Sok fizikus próbált már megbirkózni számtalan talánnyal, mégis, az alábbiakban tíz olyan kérdéssel találkozhatsz, amely a legnagyobb, valaha élt koponyákon is kifogott. 1. Sötét energia Nem láthatjuk, nem érezhetjük, mégis lehet tesztelni, de még így sem tudjuk, mi az. Ennek ellenére a tudósok szerint az univerzum mintegy 70 %-át alkotja a sötét energia, amely nevét arról is kapta, hogy nem bocsát ki magából fényt. A magyarázat szerint katalizálja az egyes galaxisok egymástól való távolodását: a sötét energia antigravitációs hatást fejt ki, azaz a gravitáció ellen hatva a világegyetem egyre gyorsuló tágulását okozza, működése viszont rejtély. Névadója Michael Turner kozmológus. 2. Sötét anyag Egy szintén megfoghatatlan alkotóeleme az univerzumnak, bár egy részét ismert elemek alkotják – fekete lyukak, kihunyt csillagok, bolygók, de semmilyen elektromágneses kibocsátása nincs, szintén nem érzékelhető, csillagászati eszközökkel közvetlenül nem figyelhető meg, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni. Arányát kb. 23 %-ra teszik. Összeadva a sötét energiát és a sötét anyagot, kiderül, hogy mindössze néhány százalékát teszi ki csak a világegyetemnek az összes látható elem. Ezt a hatást 1933-ban Fritz Zwicky írta le először, amikor azt vette észre, hogy egy általa megfigyelt galaxishalmazban túl kevés a látható anyag ahhoz, hogy csak az tartsa egyben. Névadója pedig egy nő, Vera Rubin, aki ’70-ben az Androméda galaxist vizsgálva arra jutott, hogy a galaxis szélén lévő csillagok ugyanolyan gyorsan mozognak, mint a közepén lévők, amely az akkori ismeretek szerint lehetetlen volt. A gravitáció kevés lett volna, hogy bent tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe, de ez mégsem történt meg. Azaz vagy Newton tévedett ezt illetően, vagy létezik egy extra anyag, amely a visszahúzásért felelős, de nem mérhető a csillagászok számára. Így kapta a jelenség a sötét anyag nevet, elméletét pedig röpke egy évtized alatt el is fogadta a tudomány. Vera Rubin (forrás: Wikipedia) 3. Ez egy hullám… nem, egy részecske! A fénysugaraknak meglehetően tudathasadt természetük van. 🙂 Olyan interferencia mintákat hoznak létre, amelyek alapvetően hullám természetűek. Ezek tükröződve különböző felületeken, ugyanakkor azt mutatják, hogy lehetnek hullám, de részecsketermészetűek is, vagy akár mindkettő egyszerre. Ez a jelenség a hullám-részecske kettősség, amelyet a kvantummechanika igazolt. Azonban arra nincs válasz, hogy a fényt összességében részecske vagy inkább hullámtermészetűként írjuk-e le? 4. Időutazás Egyre csak öregszünk, nem leszünk fiatalabbak. A Nap sem lesz már újra hűvös, hidrogéngázból álló labda. Az idő egy irányba halad, és fogalmunk sincs, hogyan lehetne azt visszafordítani. „Az időutazáshoz ennél (az Apolló űrhajó sebességénél, azaz 40 ezer km/óránál) kétezerszer gyorsabban kell haladnunk. Ehhez egy jóval nagyobb hajóra van szükség, egy igazi gigantikus űrjárműre, ami elég nagy a közel fénysebességre való gyorsításhoz szükséges üzemanyag mennyiség szállítására. A kozmikus sebességhatár megközelítéséhez hat teljes évre lenne szükség teljes energián. Elméletben képesek lennénk rendkívüli távolságok megtételére egy emberi élet leforgása alatt. A galaxis peremét 80 év alatt érhetnénk el.” – mondja Stephen Hawking az időutazásról, amelynek egyik lehetséges módja szerinte egy, a fénysebességnél gyorsabb űrhajó lehetne. 5. Egy hologramban élünk? Juan Maldacena, a Harvard Egyetem fizikusa ’97-ben felfedezte, hogy a világegyetem bármely háromdimenziós (3D) tartománya leírható a tartomány kétdimenziós (2D) határán kódolt információval, hasonlóan ahhoz, ahogyan a 2D hologram a 3D tárgyakról az információt tárolja. Sok tudós gondolta már, hogy a körülöttünk lévő univerzum csak egy 2D vetítés, akárcsak a hitelkártyákon: minden információ 3D-ben érhető el, azonban valójában csak kétdimenziós, ami az univerzumban körülvesz minket, anélkül, hogy ezt képesek lennénk észlelni. 6. Anyag és antianyag Az antianyag az anyagban lévő atomot felépítő proton, elektron és neutron helyett azok ellentéteiből áll: antiprotonból, pozitronból és antineutronból. Ha közönséges anyaggal találkozik, megsemmisül mindkettő, és elektromágneses sugárzássá alakul. Távoli galaxisokról nem dönthető el csillagászati megfigyeléssel, hogy anyagból vagy antianyagból állnak-e, azonban, ha égitestek ütközésekor szokatlanul nagy energia szabadulna fel, valószínűsíthető lenne, hogy egyikük antianyagból állt. Ilyet viszont nem figyeltek még meg, ezért úgy gondolják, az észlelhető világegyetem leginkább anyagból áll. Ez a fajta asszimmetria máig megoldatlan probléma a tudomány számára. Ma azt feltételezik, hogy az univerzum keletkezésekor anyag és antianyag egyenlő arányban volt jelen, majd történt valami az utóbbival – hogy mi, azt viszont senki nem tudja. Egyébként, amikor az anyag energiává alakul, valamennyi anyag mindig megmarad, csak az anyag egy része alakítható energiává. Az anyag-antianyag találkozásnál nem ez a helyzet, mindkettő teljes mennyisége energiává alakul. 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlő 1000 űrsikló külső tartályainak potenciális energiájával. Az antianyag felfedezője Paul Dirac volt, elméletét később igazolták. 7. Meddig marad fenn a világegyetem? OK, nem ez az a sürgető kérdés, amely nem hagy minket aludni éjjel, de nagyobb időtávlatban valóban aggodalomra adhat okot, hogy a létezés a távoli jövőben nem biztosított. Jelenleg ugyan úgy gondolják, hogy csak 10 milliárd év múlva merülhet fel komolyan ez a kérdés, mégis már most két fő elképzelés létezik a végre. Az egyik – a The Big Crunch (Nagy Reccs) – az ősrobbanás ellentéte, azaz az univerzumban található anyag nem tágulni fog, hanem ellenkezőleg: az elemek elkezdenek közeledni egymáshoz. Így az összes anyag egymással való ütközését az emberiség sem valószínű, hogy túléli. A The Big Rip (Nagy Széthasadás) szerint pedig az elemek távolodása fog felgyorsulni, annyira, hogy a végén minden atom elemeire szakad szét (az emberiség pedig ezt sem éli túl). Ez a két legelfogadottabb nézet – de közel sem az egyedüli két lehetőség, viszont a többi sem jelent semmi jót az emberiség számára. 8. Miért nem tudunk négy dimenzióban gondolkodni? Mi, emberek többnyire el sem tudjuk képzelni, milyen lenne a világ négy dimenzióban, holott vannak elméletek, amelyek nem is négy, hanem 10 vagy 11 dimenzió létét is engedik hipotézis szintjén feltételezni. Ilyen például a húrelmélet, amelynek állításai, ha bebizonyosodnak, nem is egy hiányzó dimenziót kell, hogy elképzeltessen velünk, hanem jóval többet… 9. Miért van a fénynek egységes sebességhatára? A fény egységesen 3×10∧8 métert tesz meg másodpercenként. De miért ez a