Földönkívüli csontváz rejtőzött egy konyhaszekrényben? – videó

Egy brit férfi a mosogató alatti csaptelep szerelése közben bukkant rá egy földönkívülinek tűnő csontvázra. A bizarr csontváz úgy néz ki, mint egy Alien-filmekben szereplő lény. Kevin Rea elmondása szerint a csöpögő csapot akarta megjavítani. A csap alól azonban egy gubóba burkolózott mumifikálódott tetem került elő. A lény váza állítólag semmi olyan élőlényre nem hasonlít, ami a Földön megtalálható. A feje megnyúlt, a gerince pedig hajlott, a mellső lábait szinte kézként tartja maga előtt, emellett hosszú farka is van. Kísértetiesen hasonlít az Alien földönkívülijére. Amikor rátaláltak a titokzatos lényre az egész család frászt kapott. “Amikor pakoltam ki a tisztítószereket a szekrényből, hogy hozzá lehessen férni a csaphoz, megláttam ezt a valamit egy fészekben. Megijedtem, de azért lefotóztam, amikor láttam, hogy halott “– mondta el a brit Metronak Rea. forrás: borsonline.hu

Ufók Csernobil fölött

Az azonosítatlan repülő tárgyakkal régóta és elmélyülten foglalkozó kutatók már évtizedek óta gyanítják, hogy a fura eszközökkel közlekedő idegen értelem képviselőit nagyon érdeklik a földi nukleáris berendezések. Atomerőművek fölött már sokszor láttak ufókat, és sok jel mutat arra, hogy minden ilyen üzem felkelti érdeklődésüket, gyakorta többször is megjelennek ugyanott. Mintha bizonyos időnként újra és újra ellenőrizni akarnák azok működését… Arról, ami 1986. április végén Csernobilban történt, lassan már könyvtárnyi irodalom született. Mégis kevés az olyan mű, amely a tragédiának és az utána következő eseményeknek egy sajátos aspektusát, az ufójárás és a katasztrófa összefüggéseit mutatná be. Orosz, ukrán és más nemzetiségű kutatók most ezt a hiányt pótolták, számtalan cikket és fotódokumentációt helyezve el az európai sajtóban. Ismeretes, hogy az akkori szovjet kormány, élén Gorbacsov elnökkel egy álló hétig próbálta eltitkolni a világ elől a történteket, a következő hetekben és hónapokban pedig főként azzal foglalkoztak, hogy a világ szemében csökkentsék a katasztrófa méreteit, és eltitkolják otthoni hatásait. Mindettől teljesen függetlenül jelentek meg az ufók Csernobilban. Az erőmű négyes blokkjának robbanása időben „széthúzott”, nem pillanatnyi esemény volt. Mindez 1986. április 15-ről 16-ra virradó éjjelen, 1 óra 26 perckor kezdődött. Végső soron természetesen egy atombomba robbanásához hasonlítható a hatás, bár attól némileg eltérőn jelentkezett. Percekkel később az erőműből áradó nagy fény és a sorozatos detonációk kicsalták lakásaikból a környékben élőket. Több falu és kisváros lakói látták a láthatár szélén lobogó hatalmas tüzet – és az erőmű négyes blokkja fölött lebegő ufót is! Persze mondhatnánk, hogy az emberek fénykört, füstöt, vagy valami mást láttak, de semmiképpen sem ufót. Ennek ellentmond, hogy a hatóságok, amint tudomást szereztek az azonosítatlan objektum felbukkanásáról, már másnap reggel azzal kezdték hitegetni a lakosságot, hogy nem emberi mulasztás vagy műszaki hiba okozta a balesetet, hanem az ufók! A rémült és tanácstalan emberek – akik sem a sajtóban, sem más médiában nem találtak egyetlen szó magyarázatot sem arra, ami történt és nem tudhatták, hogy a szó legszorosabb értelmében az ő bőrükre megy a játék – el is hitték a központilag terjesztett dezinformációt. Vagyis azt, hogy a „műszaki meghibásodást” a repülő objektum okozta, az „robbantotta fel a négyes blokkot”. Ez mellesleg megszokott dolog volt akkoriban. A szovjet vezetés minden emberi hibát vagy akár természeti katasztrófát is rákent a külföldre, az ideológiai ellenségre vagy – mint látjuk – a kozmikus idegenekre. Ám mégsem zárhatjuk ki, hogy az ufóknak ne lett volna valami közük az eseményekhez! Ezt bizonyítandó, következő számunkban csernobili hivatalos személyek vallomásaival folytatjuk majd beszámolónkat.  

Pékség, ahol emberi testrészeket szolgálnak fel

Borzalmas testrészek üdvözölik a vásárlókat egy pékségben, Thaiföldön. A művész és pék, Kittiwat Unarrom, élethű fejeket, lábakat, kezeket készít tésztából sütőiben, és ezek a kenyerek várják a borzalomra éhes vásárlókat. Azt mondja, átlag száz művészetre éhes látogatót csalnak be hozzá, a vitrinében figyelő alkotások. Bangkokban a Siam Paragon bevásárló központban tolhatsz be egy ellilult karcsonkot vagy leszakadt lábat, esetleg egy halálba torzult arcot kenyérbe öntve, ha gusztusod támad rá. forrás: legendavadasz.hu  

Meglepő dolgot rejt a boszniai piramishegy

A boszniai Piramisok Völgye alatt van egy kiterjedt földalatti alagút és kamrahálózat, amely összesen több mint tíz mérföld hosszú, és összeköti az összes piramist más helyekkel együtt. Az ásatások kezdetén, (amikor egy bejáratról tudtak még csak) rájöttek, hogy minden oldalalagutat kőfalakkal és folyómederből odaszállított anyaggal zártak el. Sok időbe és munkába telt, amíg ezek közül a töltőanyagokból eltávolítottak valamennyit. Ekkor bukkantak rá és követték azt az alagutat, mely a Nap Piramisába vezet, illetve két másik alagutat is találtak, amelyben víz van. Ezek az alagutak szintén be vannak falazva. Az egyik alagút a Nap Piramisba vezet. Az egész tiszta volt, kőfalakkal az oldalán, és a friss víz csobogott benne. Mivel a mennyezet lassan veszített a magasságából, a kutatók egy csónakszerű eszközön mentek tovább, amíg el nem érték azt a részt, ahonnan már nem volt lehetőség a továbbhaladásra. Úgy tűnik ez a csatorna egy vízforrás, amely a piramis alatt ered. Nagy áttörés történt a Második Nemzetközi Tudományos Konferencián, amely a bosnyák piramisokról szólt, idén szeptemberben, Visokóban.  Klaus Dona, ausztriai kutató bemutatott egy térképet a földalatti alagút rendszer jelen állapotáról, amely a Nap Piramisában található. Ezt a térképet egy barátja készítette, aki egy kifinomult föld mélyére behatoló radarokkal dolgozik. Ez a műholdas radar kimutatta, hogy több szinten (mélységben) milyen alagutak vannak, és látható, hogy valószínűleg egymással összekötve léteznek függőleges aknák és kamrák is. Klaus Dona azt mondta, hogy a legtöbb kamra üres, de az egyik „tartalmaz csontokat, és valami mást is,  nagyon meglepődsz, amikor meglátod”. Az alagutak színkóddal: világoskék 5 méterre a felszín alatt, a fehér 10 méter mély, kék 40 méter mély, barna 70 méter mély, sárga 150 méter mély, fekete 180 m mély, piros 350 méter mély. A körök szobákat vagy üreges tereket jelentenek. Lehet, hogy emberi csontokat rejt a piramis? Vajon mi lehet az a meglepő dolog? Reméljük hamarosan minden kérdésre választ kapunk s talán újabb rovások is felszínre kerülnek. forrás: legendavadasz.hu

Rejtélyes orvosi esetek

Aki kicsit is különbözik tőlünk, azt kicsúfoljuk, megvetjük, aki pedig nagyon különbözik tőlünk, azt cirkuszban mutogatjuk. A szörnyszülöttek, addig ritkán vagy soha nem látott betegségekben, testi rendellenességekben szenvedők a történelem folyamán általában nem élhettek tisztes életet, kenyerüket magamutogatással keresték, s a vásári mutatványosok és cirkuszok legfőbb látványosságaivá váltak.   A Colloredo-ikrek Az „eredeti” sziámi ikrek, Eng és Csang Bunker – akiknek születési helyéről nevezték el a születési torzulást – 1811-ben látták meg a napvilágot Thaiföldön, a hajdani Sziámon. Az ikreket a mellkasuknál lévő porcszalag kötötte össze. A helyi király a gonosz küldötteinek tekintette az ikerpárt, s el akarta pusztítani őket, ám egy brit kereskedő megmentette életüket. 17 éves koruktól európai és amerikai cirkuszokban léptek fel, majd Észak-Karolinában telepedtek le. Előttük azonban több híres ikerpár is született, akik fényes karriert futottak be. Az egyik legmeghökkentőbb eset a Colloredo-ikreké volt Lazarus Colloredo és Joannes Baptista Colloredo Genovában születtek 1617-ben. A testvérpár igen furcsa módon volt összenőve: Lazarus egy életerős, jóképűnek leírt előadóművész volt, ezzel szemben ikertestvére, Joannes (ő Keresztelő Szent János után kapta a nevét) szinte életképtelen volt, bal lába „kilógott” bátyja hasából. (Valószínűleg a mellkasuknál és a gyomruknál lehettek összenőve.)  Nem szólt soha semmit, szemét csukva, száját szinte kivétel nélkül nyitva tartotta. Az ikerpárt megvizsgáló koppenhágai anatómus, Thomas Bartholinus szerint, ha valaki megérintette Joannes mellét, megmozdította kezét, ajkait, sőt a fülét is. Lazarus, hogy megéljenek, testvérét cipelve Európát járta: volt Baselben, Koppenhágában, majd 1642-ben érkezett meg Skóciába, később pedig I. Károly angol királyt is felkereste. Ezt követően keletre ment, német városokban, majd Itáliában és az oszmán törököknél is fellépett. A kortárs beszámolók Lazarust igen jóképűnek és udvariasnak írták le, azonban kiállásában komoly csorbát ejtett, hogy testéből „kilógott” az öccse. Amikor éppen nem mutogatták magukat, Lazarus betakarta Joannest köpönyegével, hogy feleslegesen ne bámulják meg. Későbbi beszámolók szerint az idősebb testvér megnősült, s egészséges gyermekei születtek. Haláluk pontos ideje nem ismert, ez valószínűleg 1646 után következhetett be.  A kéz és lábnélküli nőcsábász Matthias Buchinger 1674-ben a Nürnberghez közeli Ansbach városában született egy, a korban igencsak ritkán látott testi rendellenességben: nem voltak karjai, s az alsó lábszárai sem fejlődtek ki. Azonban hiányából előnyt faragott, s előadóművésszé vált. „A kisember Nürnbergből” – így hívták. A kisember bejárta Angliát, s miután I. György király udvarába nem tudott betérni, átkelt Írországba, Dublinban és Belfastban is szerencsét próbált. Buchinger igazi nőcsábász volt: a fáma szerint négyszer házasodott meg, s nyolc nőtől legalább 14 gyermeke született, ám a pletykák szerint még legalább hetven szeretője volt a Brit-szigeteken és a kontinensen. A híre igen elterjedt a nők körében, hiszen ahogyan a korabeli szóbeszéd mondta: egyetlen „végtagja” a pénisze volt, ami felkeltette a szebbik nem képviselőinek kíváncsiságát. Előadóművészi karrierje mellett rézmetszéssel is foglalkozott, munkái hihetetlenül részletesek voltak. Az ábrán látható önarcképet is ő alkotta, haja göndörségét miniatűr betűkkel készítette, amelyek összeolvasva bibliai szövegeket és zsoltárokat adnak ki. Testi fogyatékossága abban sem akadályozta meg, hogy messze földön híres mágus lehessen. A feljegyzések szerint a kártyában verhetetlen volt, s zenei tehetséggel is meg volt áldva.  A méretes fenekű Sarah Baartman Sarah a brit uralom alatt lévő kelet-fokföldi régióban látta meg a napvilágot 1790 előtt, születési nevét nem ismerjük. Miután szüleit elvesztette, a Saartjie nevet kapta, amelynek jelentése: ismerős, gyengéd. A hatalmas fenekű hölgy egy holland földműves, Peter Cezar szolgája volt, akinek egy sebész, bizonyos Alexander Dunlop azt tanácsolta, engedje el a hölgyet Európába, hogy közszemlére tehessék. A földműves belement az ajánlatba, Sarah pedig 1810-ben Londonba utazott. Baartmannak méretes hátsója volt (a steatopygia/zsírfarúság nevű betegségben szenvedett), továbbá a koiszan nőkre jellemező hosszúkás szeméremajka – egyes leírások szerint – a szeméremtest alatt 7-9 centiméterrel lógott lejjebb. Mivel „kiállítása” a rabszolgaellenes törvény után három évvel történt, nagy botrányt kavart, ami után bírósági tárgyalások sora következett. A nyilvánosság jót tett a leány népszerűségének, a Brit-szigetek után Franciaországba ment, miután eladták egy francia állatidomárnak. S. Réaux 15 hónapon keresztül mutogatta, több természettudós is felkereste, s számos ábrázolás készült a nem mindennapi idomokkal rendelkező hölgyről. A feljegyzések szerint többször is igyekeztek lefesteni meztelenül, azonban mindig maga elé tartott egy kis ruhadarabot, s még akkor sem volt hajlandó elvenni azt onnan, amikor pénzt kínáltak neki. 1815 decemberében valószínűleg himlőben vesztette életét, halála után fölboncolták a leírások szerint kitűnő arcmemóriával rendelkező, anyanyelvén kívül hollandul, angolul folyékonyan, franciául felületesen beszélő leányt. Csontváza és nemi szervei ma egy párizsi múzeumban vannak kiállítva.  A farkasasszony Az 1834-ben született Julia Pasrana egy hypertrichosis nevű betegségben szenvedett, testét – beleértve az arcát is – sűrű, fekete, egyenes szálú szőr borította. Fülei és orra szokatlanul nagyok voltak, fogai pedig igencsak kuszán álltak. Ez utóbbi állapot egyébként nem a hypertrichosisnak volt köszönhető, hanem egy másik ritka, a Gingival hyperplasia nevű kórnak, ami az ajkainak és az ínyének a megvastagodásáért is felelős. Még maga Charles Darwin is írt róla egyik tanulmányában, megemlítve, hogy egy kitűnő spanyol vérű táncos volt, aki vastag, férfias szakállal rendelkezett, arca pedig egy gorillára emlékeztette a természettudóst. Pastrana egyébként mexikói születésű volt, s ősei sem európaiak, hanem amerikai őslakosok voltak. A farkasasszonyt, akit egyébként néhol majomembernek vagy női medvének is hívtak, több tudós is megvizsgálta. Néhányuk szerint erőteljesen domináns afrikai származással rendelkezett, mások szerint egy ember és egy orángután leánya volt, néhány anatómus szerint egy új fajt fedeztek fel, a Bostoni Természettudományi Társaság pedig úgy vélte, hogy fehér ember és indiai felmenői lehettek. Juliát egy Theodore Lent nevű üzletember fedezte fel, s vásárolta meg valószínűleg a leány édesanyjától. Megtanította táncolni, írni, s világkörüli útra vitte, később elvette feleségül, s gyermekük is lett, aki Moszkvában született meg. Az újszülött örökölte anyja ritka betegségét, Pastrana pedig életét vesztette a szülés utáni ötödik napon.  Az elefántember Az 1862-ben Leicesterben született Joseph Carey Merrickről már életének első néhány évében kiderült: nem lesz átlagos gyermek. Születése után öt évvel ugyanis bőre megvastagodott, göröngyössé vált, ajkai hatalmasra duzzadtak, s csontos dudor nőtt a homlokán. A jobb karja, illetve mindkét lába hatalmasra nőtt, groteszkségéhez továbbá hozzájárult, hogy gyermekkorában egyik alkalommal olyan szerencsétlenül esett el, hogy ezt követően egész életében sántított. 11 éves korában meghalt édesanyja, apja újranősült, azonban a mostoha kiutálta otthonról Josephet, aki 13 évesen elment otthonról. Dologházakban fordult meg, majd egy

10 paranormális fotó, amiben nincs semmi paranormális

Teljesen logikus magyarázat áll azoknak a fényképeknek a hátterében, amelyek valamiért híresek lettek. Figyelem! Durva illúziórombolás következik! Ha eddig hitt a következő 10 paranormális fénykép történetében, akkor most szembesülnie kell a lelombozó valósággal, ami az, hogy ezekben a képekben nincs semmi paranormális. Nessie: Rengetegen próbálták megtalálni a Loch Ness-i szörnyet, amitől sokan rettegnek. Ők teljesen feleslegesen pazarolták az idejüket és az energiájukat. A képről, amit egy nőgyógyász készítette a feleségével a Loch Ness tó partjainál, ugyanis kiderült, hogy hamis, és Nessie valójában egy játék tengeralattjáró. Nagyláb: Nessie mellett ez a másik leghíresebb szörny, amiről fénykép készült. A fotót Roger Patterson és barátja, Robert Grimlin készítették. Később többen is bebizonyították, hogy a fényképen egy férfi látható beöltözve. Tündéres képek: Az egész világ, és még a híres Arthur Conan Doyle is elhitte a két kislánynak 1917-ben, hogy tündérekkel pózoltak a fényképezőgép előtt. Hetven évvel később a lányok bevallották, hogy egy mesekönyvből merítették az ihletet, és kartonpapírra megrajzolták a tündéreket, amikről aztán elhitették, hogy igaziak. A Mulmer szellemfotó: Az ékszerkészítő Mulmer nagyon szeretett fényképezni, és állítólag érdekes szellemképeket is csinált. Az egyik ilyenen, ami híres lett, Abraham Lincoln özvegye látható. Később kiderült, hogy csalással készült a fotó. Vénuszi felderítőhajó: George Adamski fényképezte le a felderítőhajót, és állította, hogy kapcsolatba lépett a vénusziakkal. Erről több előadást is tartott. A probléma csak az, hogy mindez hazugság. A vénuszi felderítőhajó valójában egy lámpabúra, amelyre pingpong labdákat raktak. Gondolatvetítés: Ted Serios arról vált híressé, hogy képes volt a gondolatait filmre vetíteni. Ez úgy nézett ki, hogy a férfi leitta magát, majd ordított, miközben egy apró szerkezetet tartott a kezében. Ted képein autók, épületek és emberek láthatóak. Ez annyira megfogta anno az X-akták íróinak a fantáziáját, hogy ennek szenteltek egy epizódot. Később kiderült, hogy az egész gondolatvetítés csalás. Kislányos szellemkép: Shropshire-ben égett le az az épület, amiben állítólag egy kislány miatt keletkezett tűz. Később Tony O’Rahilly azt állította, hogy lefényképezte a lángok között álló gyermeket, akinek a ruházata azt a benyomást keltette, mintha 1677-ből került volna a fotóra. Évekkel később kiderült, hogy a fénykép régebb óta létezik, és a kislányt valószínűleg utólag tették rá. A Los Angeles-i csata: 1942-ben a Pearl Harbor katasztrófája után bukkantak fel a furcsa fények Los Angeles egén. Másnap az újságok a címlapon közölték le a sztorit, hogy UFO-t láttak az égen. A kormány azt állítja, hogy ez félreértés, és a fények forrása valójában egy meteorológiai léggömb volt. A lebegő ember: Colin Evan, egy spiritualista médium azt állította, hogy képes lebegni, mert a lelkek felemelik. Az emberek elhitték, amit Evans állított, ezért elmentek a műsorára, ami annyiból állt, hogy a férfi ugrált egy széken. A közönség ezt megdöbbenve nézte, és közben arra gondoltak, hogy miért adtak ki pénzt egy ilyen butaságra. Az időutazó hipszter: 1941-ben egy hídavatáson készült a fénykép, amin egy olyan férfi látható, akinek a ruhája nem illik a korhoz. A napszemüveges alakról, akinél egy elektronikus eszköz volt, elhíresült, hogy időutazó. Később kiderült, hogy a negyvenes években is lehetett kapni ilyen ruhát, és az eszköz valójában egy fényképezőgép. (Forrás: bizzariummagazin)  

5 különös titkú festmény

Elképesztő dolgokat rejtenek a föléfestéssel készült alkotások. Föléfestést jelent a képzőművészetben a „pentimento” (többes számban „pentimenti”) kifejezés. A „pentimento” arra utal, hogy a festő utólag módosította a festményét, és például eltűntetett róla valamit, amivel olykor teljesen megváltozott az alkotás jelentése. A „pentimento” szabad szemmel nem látható, ezért röntgen kell ahhoz, hogy fel lehessen fedezni. Most 5 olyan festményt mutatunk be, amelyek esetében kiderült, hogy az alkotás valójában több annál, mint amennyit látunk belőle. 1. Hendrick van Anthonissen: Kilátás Scheveningenre. És az ámbrás cet?: A németalföldi művész festménye a XVII. században került múzeumba. A restaurátort ekkor kezdte el izgatni a kérdés, hogy miért gyülekeznek az emberek a tengerparton, ha nincs mit nézni. A szakember hamarosan választ kapott a kérdésére, mert a festmény tisztítása közben láthatóvá vált, hogy a tengerparton eredetileg egy nagy ámbráscet teteme volt. A szakértők egyetértenek abban, hogy Hendrick van Anthonissen esztétikai okokból tüntette el a cetet. 2. Picasso Az öreg gitáros című festménye – meg egy rejtélyes alak: Volt pár nehéz időszaka Picassónak, ezért olykor nem tudott kelékeket vásárolni, úgyhogy a festéshez azt használta, amije éppen volt. Megesett például az, hogy Picasso átfestette a régi vásznát. Ez történt „Az öreg gitáros” című alkotásával is, amin egy másik alak körvonalai láthatóak, ha közelebbről megnézzük. A röntgen vizsgálat után kiderült, hogy az átfestett kép egy gyermeket tartó nőt ábrázol vidéki környezetben. 3. Titokzatos eltűnés: Jean-Auguste-Dominique Ingre Jacques Marquet de Montbreton de Norvins-t ábrázoló portréja az ékes bizonyítéka a „politikai pentimentónak”. Az alkotás a római rendőrfőnököt ábrázolja miután Napóleon elfoglalta a várost. A kutatók azt feltételezik, hogy a festmény hátterében eredetileg Napóleon fiának mellszobra volt látható. Napóleon azonban vereséget szenvedett, ezért már nem volt biztonságos olyasmiket ábrázolni, amik kapcsolatban hozhatóak vele, úgyhogy a művész átfestette mellszobrot. 4. Kis koporsó a zsák burgonya helyett: 1859-ben készítette Jean-François Millet, francia művész az Angelus című festményét. Első pillantásra azt látjuk, hogy két földműves áll a mezőn, és egy kosár burgonyát néznek. Salvador Dali azonban ragaszkodott a röntgenvizsgálathoz, mert biztos volt benne, hogy a festményen eredetileg nem burgonya, hanem egy kis koporsó van. A Louvre vonakodott teljesíteni Dali kérését, de végül megcsinálták a vizsgálatot, amiből kiderült, hogy tényleg koporsó volt eredetileg a festményen. 5. Gustave Courbet a Menyasszony öltöztetése című műve korántsem az, aminek látszik: Egy befejezetlen festmény a Menyasszony, ami elméletileg a francia vidéki élet egyik hagyományát ábrázolja. A festményt az 1800-as évek közepén készítette Gustave Courbet. Az alkotás 1929-ben múzeumba került. 1960-ban megröntgenezték, és kiderült, hogy valójában egy temetést ábrázol az alkotás, amin a megfestett nőalak a halott. (Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)  

A templom, ami bizonyos szögből nézve eltűnik! – fotók

Egy zseniális építész duó tervezte templom különlegessége, hogy egy bizonyos szögből nézve eltűnik. Pedig az épület ott van, nem egy illúzió vagy trükk az egész. Az egyedülálló alkotást Gijs Van Vaerenbergh duó építette Belgiumban, Limburgban. – írja a Viralnova. A dizájnos duó által tervezett templom az “Olvass a sorok között” projekt keretében épült fel. A templomot vízszintes panelekből építették, amelyeket úgy helyeztek el, hogy ha egy bizonyos szögből nézi valaki, alig látszik. Mindezt az alábbi fotókon szemléletesebben látható. Egyszerűen bámulatos! forrás: kiskegyed.hu