Szent Máriát fedezték fel a lombok között! ( VIDEÓVAL)
Sergei Boleslava érdekes felvételt készített, mikor kiszállt az autójából. A felvételen jól látható, hogy az ágak között kirajzolódik egy női arc kép, amely leginkább a keresztény festményeken ábrázolt szent Mária arcára hasonlít. Az Ukrán férfinak fontos jelentőséggel bír eme jelenés, ugyanis úgy véli a nemrégiben elhunyt édesanyja üzent neki, a túlvilágról. A hasonló jelenségek, nem ritkák, a keresztény hívők folyamatosan látni vélnek, különböző alakzatokat amelyekről úgy gondolják, hogy a keresztény mitológiából ismert alakokat ábrázolja.
DÖBBENET: A GOOGLE LEKAPTA JÉZUS ÉS MÁRIA MEGJELENÉSÉT – FOTÓVAL
Egyelőre nincs magyarázat arra, hogy mit fotózott a Google Earth kamerája. A képen úgy tűnik mintha két alak lebegne a felhők között, a látvány pedig nagyon emlékeztet arra, ahogy Jézust és Máriát ábrázolni szokták. Egy svájci országút szélén készült az a kép, melyre eddig senkinek nem sikerült ésszerű magyarázatot adnia – írja a Mirror. A Google fényképezőgépe által készített fotó két embernek tűnő alak vonul az égen. Sokan úgy vélik Jézus látható rajta édesanyja, Mária társaságában. Valóban, a képen egy magasabb, sötét alak látható, egy alacsonyabb, rózsaszín ruhát viselő oldalán. forrás: borsonline.hu
A TÚLVILÁGRÓL ÜZENT A FÉRJE: TALÁLJON MAGÁNAK ÚJ SZERELMET
A kínok kínját kellett átélnie egy brit asszonynak, amikor egyik napról a másikra elveszítette férjét. Nicola Campbell blogot kezdett írni, hogy fájdalmát enyhítse. Aztán megtudta, férje már azelőtt új társat kívánt neki, mielőtt meghalt volna. 2012. február 25., délután 3 óra 1 perc – ez az időpont örökre beleégett a brit Nicola Campbell emlékezetébe. Ez volt ugyanis az a pillanat, amikor férje, a mindössze 38 éves Colin összeesett egy dél-londoni utcán és azonnal meghalt. A férfinál olyan ritka szívelégtelenséget állapítottak meg, amelyet idáig mindössze 500 embernél diagnosztizáltak. A férfi két kisgyereket hagyott árván, az akkor 22 hónapos Evie-t és a 9 hetes Isla-t. – Először el sem hittem, ami történt. Otthon voltam, ledőltem egy kicsit a gyerekekkel, és amikor felébredtem, láttam, hogy rengeteg nem fogadott hívásom volt az anyósomtól. Visszahívtam és azt mondta, Colin kórházba került. Először úgy értettem, hogy valami csonttöréssel, ám amit az orvosok mondtak a kórházban, azt nem akartam elhinni. Colin meghalt! Összeesett az utcán és nem volt többé – emlékezett vissza az édesanya a Daily Mailen. Colin 38 évesen halt meg, felesége sokáig képtelen volt feldolgozni a halálát Colin tenisz után esett össze, hirtelen szívmegállás végzett vele. – Törökországban találkoztunk először, s amint megláttam, tudtam, hogy ő az igazi, így feldolgozhatatlan volt a halála. El sem tudtam elképzelni, mihez fogunk kezdeni nélküle. A szombatok voltak a legrosszabbak, azok a napok, amikor meghalt. Sokszor csak tétlenül jártam a lakásban, még a gyerekeket sem tudtam ellátni. Mégis ők tartottak életben – folytatta az asszony, aki szüleihez is visszaköltözött, depressziójában ugyanis olyan mélyre süllyedt, hogy már a legrosszabb is megfordult a fejében. – Elkezdtem blogot írni, hogy a fájdalmamat és a frusztrációmat ki tudjam adni. Az ott kialakult közösség nyomására regisztráltam később egy társkereső oldalra az egyik magányos karácsony estén, bár nem hittem benne, hogy valaha is találkozhatok olyan férfival, mint a férjem volt. Unalmas levelek váltották egymást unalmas emberekkel. Sőt, sokszor én tettem tönkre az egész beszélgetést azzal, hogy elmondtam, unalmas, pelenkacserélgető háziasszony voltam, amíg a férjem meg nem halt. Nyilvánvaló volt, hogy még nem vagyok kész egy új kapcsolatra – mesélte a lapnak a nő. Nicola azonban néhány hónappal később mégis megpróbálta, egy új társkereső oldalon. Itt pedig megtalálta a 47 éves, menedzserként dolgozó, elvált Cameront, akinek szintén két gyereke van. – Már az első pillanatban működött köztünk a kémia, mégis nagyon óvatosak voltunk egymással, nem siettünk el semmit. A lányoknak csak hetek múlva mutattam be, a családnak pedig hónapok múlva. Ha az embernek gyereke van, tízszeres a felelősség és azt sem akartam, hogy bárki azt higyje, elfelejtettem a férjemet. A család azonban jól fogadta a férfit, de a legnagyobb meglepetés mégsem ekkor érte az özvegyasszonyt. Nicola egy nap kinyitotta az emailjeit, s egykori férje esküvői tanújától talált egy levelet. A levélben pedig egykori férje és a barát levelezése volt olvasható, amelyben a volt társ arról beszél barátjának, hogy ha meghalna, semmi másra nem vágyna jobban, csak arra, hogy szerelme újra boldog legyen. Mintha a túlvilágról adta volna áldását az új kapcsolatra… forrás: borsonline.hu
Mit tegyünk ha kísért minket egy szellem?
Ahhoz, hogy megérthessük a dolgot, először is definiáljuk, hogy mit is értünk kísértet alatt, illetve szellem alatt. Sokan nem tudják, de ez a dolog komplexebb, mint ahogy elsőre gondolnánk. -A szellemek fontos jellemzője az, hogy eme entitások korábban léteztek már – mint emberi személy. Tehát elhunyt emberek „tudat lenyomataiként” léteznek tovább. Egy tudat akkor ragad a mi világunk perifériáján, ha Ő maga zavart, és nincs tisztában azzal, hogy már nincs az élők sorában. Eme lények úgy érzékelik a valóságot, mintha egy rémálom szereplő lennének, ezért jellemző rájuk a zavaros viselkedés – és a kommunikációs nehézség – a még élőkkel. Zavartságukat feltételezhetően az okozza, hogy oly módon távoztak a világból, hogy nem volt alkalmuk szembesülni a halálukkal. Ilyen lehet, ha valaki öngyilkos lesz, erőszakos halált halt, illetve olyan egyéb módon hunyt el, hogy a halála pillanatában – amolyan sokkot kapott. (ilyen sokk egyébként élőknél is ugyanúgy előfordulhat). Ezért az ilyen szellemek tudattalanul folyton újra játsszák a haláluk pillanatát, és mivel a mi világunkhoz ragadtak – ezért gyakran észlelhetjük őket. Miután egy ilyen szellem, szembesült a halálával, próbál a környezetével kapcsolatba lépni, és tudatni az élőkkel, hogy ő még mindig létezik. Ezek a szellemek már tudatosabbak a korábbiaknál, és ők azok akik mindenféle nesszel, kopogással próbálják magukra hívni a figyelmet. – Olykor előfordul olyan is, hogy fotókon jelennek meg – tudatva a jelenlétüket. Úgy, ahogy az emberek közt, úgy a kísértetek közt is vannak ártószándékúak! Vannak bizonyos szellemek, akik haragszanak az élőkre, és nem akarják elfogadni a saját halálukat – illetve hogy az élők tudomást sem akarnak róluk venni. Ezért idővel, ezek a szellemek az idő múlásával egyre dühösebbek lesznek, és ezáltal egyre erősebbek is – idővel egyre jobban képesek lesznek felfedni magukat – akár nehezebb tárgyakat is elmozdítani. A kísértetek gyakran felkeresnek olyan személyeket, akikről úgy gondolják hogy közük volt a halálukhoz – és valamiféle bosszút akarnak állni. Mit lehet tenni az ilyen entitások ellen? Az ilyen kísértetek gyakran valamiféle fizikai tárgyhoz kapcsolódnak, amelyhez még életük során közük volt. Ilyen lehet akár egy szekrény, egy ruha, vagy akár egy ékszer is. Tulajdonképpen ezeket a tárgyakat, egyfajta kapaszkodóként használják arra, hogy képesek legyenek jelen lenni a világunkban. Ezért amennyiben lehetőségünk van rá, szabaduljunk meg ezektől a tárgyaktól, kisebb tárgyak esetén rejtsük el őket például a pincébe – ahol senki sem találhat rájuk. Fontos – hogy eme tárgyakat nem szabad megsemmisíteni, ugyanis ebben az esetben a szellem elszakad tőlük, és egy másik tárgyat fog kiszemelni magának – rosszabb esetben egy élőszemélyhez fog „hozzákapcsolódni”. Fontos tényező azonban az is, hogy a különböző vallási rituálék; szentelt víz, lakás szentelés, stb – egyáltalán nem hatásosak! [dropcap]Kapcsolódó videó: [/dropcap]
Érdekes: Fénylényt fotóztak le?
Ez a kép két hónapja készült telefonnal. Mikor átkerültek a számítógépre, a képen akkor tűnt fel ez a fénylő alak, aki a padon ül. – mesélte a képet készítő házaspár, aki először szellemre gondolt a képek láttán, mivel senkit nem láttak fizikailag a képek elkészítésekor a padon ülve. A tény az, hogy emlékeik szerint nem volt senki azon a padon, de legfőképpen nem egy ember alakot felöltött fényforma. A rejtélyes fény alak, csak a számítógépen keresztüli megtekintés alkalmával bukkant fel. A szakértők szerint több világ létezik párhuzamosan, ahol több különböző kinézetű és képességű teremtmény él. A fénylények a földi létsíkkal párhuzamos egyik világ teremtményei, akiknek küldetése a fény és a béke fenntartása, tehát adott esetben a segítségnyújtás. A hitetlenkedők tábora elutasítja, hogy léteznének fénylények. Azonban létezik egyfajta beavatás is, mellyel kapcsolatba léphetünk ezekkel a lényekkel. A beavatás után érzékelhetővé válik a rezgésszint emelkedés, és ezzel párhuzamosan a fény- lények jelenléte, aki bölcsességükkel segítenek az utunkon. Annyit kell csak tennünk, hogy kitárjuk szívünket a ’Földőrzők’ bölcsességének és mindez a miénk. S amint kapcsolatba lépünk velük, olyan történeteket tudunk majd előidézni, melyeket soha nem tapasztaltunk személyesen, de amelyek mostantól a mienkké válnak. Emlékezni fogunk a múltra, és összekapcsolódunk jövőbeni, bölcsebb önmagunkkal, így tulajdonképpen a bennünk jelenleg lehetőségként élő fény-lény lesz a vezetőnk. forrás: paranormal.hu
Először fotózták le, amint a lélek elhagyja a haldokló testét!
Egy orosz tudósnak sikerült megörökítenie azt a pillanatot, ahogyan a lélek elhagyja a haldokló testét. Konstantin Korotkov egy úgynevezett bioelektrikus kamerával kapta lencsevégre az emberi lélek eltávozását a fizikai testbõl. Eljárása a Kirlian fotográfia egy továbbfejlesztett változata, ami egy gázkisüléses vizualizációs metódussal jeleníti meg kék színnel az emberi életerõt. Korotkov tapasztalatai szerint a fizikai- és az asztráltest kontaktusa elõször a fejnél és a köldöknél szûnik meg, míg legutoljára az ágyék és a szív környékén lehet látni az elválást. A kutató szerint azoknál a személyeknél, akik váratlanul, vagy erõszakos módon halnak meg, egyfajta energiazavar keletkezik; az asztráltest a halál utáni napokban visszatér a fizikai testhez, ami a fel nem használt energiamaradványnak tudható be. Korotkov, aki egyébként a szentpétervári Research Institue of Physical Culture (Testnevelési Kutatóintézet) igazgatója, azt nyilatkozta, hogy energialeképezõ eljárásával tetszõleges biofizikai egyensúlyhiány figyelhetõ meg és valósidõben diagnosztizálható. forrás: paranormal.hu
NOSTRADAMUS KELETRŐL INDULÓ HÁBORÚT LÁTOTT!
A saját és világunk jövője mindenkit érdekel. Vannak, akiket ez annyira foglalkoztat, hogy jósokhoz járnak, vagy híres jövendőmondók fennmaradt írásait tanulmányozzák. Sokan úgy tartják, hogy számos eseményt megtudhatunk előre Nostradamus jegyzeteiből is. Nostradamus jövendöléseinek megítélése két táborra szakítja az utókort. Az emberek egy része kétségbe vonja ezek valóságalapját, mások hisznek benne, és minden jelentősebb katasztrófa után találnak egy próféciát, mely szerintük pontosan megjövendölte az eseményt. Néhány részlet különösen aktuálissá vált napjainkban. Aktuális jóslatok a prófétától A közelmúltra, napjainkra és a néhány évvel későbbi időszakra vonatkozó látomások nem mutatnak valami jól. Tragédiák, háborúk és betegségek követik egymást. Annyi vigaszunk lehet, hogy ennek a folyamatnak a jóslatok szerint már el kellett volna kezdődnie, de szerencsére egyelőre kevés nyoma van az előre leírtaknak. Pénzügyi válság 2009-re vonatkozó jövendölése részben megvalósult: „A hét nemzet porba hull, midőn az arany sárrá változik”. Michael McClellan Nostradamus-szakértő és -kutató ezt a gazdasági világválság eljöveteleként írta le, mikor számos tehetős ember vagyona lesz semmivé. Ezt mindenki a saját bőrén érezheti az utóbbi években. Eltűnő földrész Körülbelül a 2010-es évet jelölte meg időpontként a következő jóslat: „A nagy birodalom a tengerbe fúl, a hatalmasok felosztják az új földeket.” Francois Pignon, a Nostradamus Future Research Institue egyik vezetője szerint ez a jóslat az Egyesült Államok süllyedését jelentheti, mind természeti, mind pedig politikai szempontból. A jövendölés azt vetítette előre, hogy a földrész egy része víz alá kerül. Ez szerencsére nem valósult meg. Másrészről azonban azt is jövendöli, hogy Amerika alul marad a Kelettel vívott harcokban. Harmadik világháború A „Rejtett halált hoznak a borzasztó gömbök” és a „Hosszú harcok vezetnek majd a harmadik nagy háborúhoz” – leírások háború kirobbanását ígérték 2010-től, mely 2014-ig fog tartani. Az elméletek szerint a borzasztó gömbök az atombombákat jelzik. A jóslat folytatása szerint Franciaországot és a keleti országokat éri nukleáris támadás. A Harmadik Világháború a jóslatok vizsgálata alapján Kelet felől indul majd. És mi van a valósággal? Egy-egy tragédia után vagy a vészterhes politikai időkben menetrendszerűen számíthatunk rá, hogy valaki előhúz a farzsebéből egy több száz éve megírt jóslatot, ami pont a megtörtént eseményre illik. Érdekes azonban, hogy ezeket mindig csak utólag lehet magyarázni. A borzongásra vágyók időnként megpróbálkoznak ugyan az előzetes értelmezéssel is, de ezzel időről időre csúnyán befürödnek. Gondoljunk csak a 2000-es évfordulónál a Y2K-ra, mikor azt várták, hogy leáll az összes számítógép, káoszba fullad a világ, mert a masinák nem tudják majd értelmezni ezt az évszámot. Vagy emlékezzünk a tavalyi maja világvége jóslatra, aminek 2012. december 21-én kellett volna bekövetkeznie. A rendszeres melléfogások ellenére azonban sokan nem tudnak felhagyni a belemagyarázós, „megmondták előre” okoskodásokkal, hiszen borzongani is kell néha. És ehhez úgy látszik, már nem elég maga a tragikus esemény. borsonline.hu [dropcap]Kapcsolódó videó:[/dropcap]
Dimenzió utazásról szól a Pilisben talált ősi irat?
Érdekes leletre bukkant egy amatőr régész, S. Károly a Pilisben miközben ásatást végzett. A bőrre írt szöveg rovásírással íródott, és a szénizotópos vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy nagyjából a 8. századra – tehát a honfoglalás előtt-re – tehető. A Magyarság hagyománya régóta foglalkozik a pilissel, és azonfelül fontos szerepet tulajdonított Dobogókőnek. Úgy tartják, hogy eme hely a Föld szívcsakrája. Ennek tükrében érdekes a lelet amelyet találtak, ugyanis az írás állítása szerint, a rajtalévő szimbólumok segítségével lehet eljutni az Istenekhez – amolyan átjáróként. Az eredeti szöveg rovásírással: Latin betűkkel: Eme iegzet el arula teneked keduesti baratom, hogy a kegyes istenokhez mikepp is tudz eljutn. Oz modzer nem nehez, te ys megtudod chynaln oseynk varaslata altal. Nu keel mast tenned, heon fesd fel a falod reo oz rojzolt iſ zymbolumokat, es megnilik az istenok kapuo amin oztan belephetz! Sose feledd, azon istenok horogwoak lezen ha feleslegesti dolgokal zavarod okeet, ezert ne tedd ook nekevl sosem! Ennek thudotaban chaznald a jeleket, es iorgoſzo teneked oz istenok. Átfogalmazva jelenkori értelmezés szerint: Eme jegyzet elárulja neked kedves barátom, hogy a kegyes istenekhez miképp is tudsz eljutni. A módszer nem nehéz, te is megtudod csinálni őseink varázslata által. Nem kell mást tenned, csak fesd fel a faladra a rajzolt ős szimbólumokat, és megnyílik az istenek kapuja amin aztán beléphetsz! Sose feledd, az istenek haragvóak lesznek ha felesleges dolgokkal zavarod őket, ezért ne tedd ok nélkül sosem! Ennek tudatában használd a jeleket, és irgalmazzanak neked az istenek. A lelet sajnos hiányos, ezért nem teljesen értelmezhető hogy milyen szimbólumokat ábrázol, de szakértők szerint a rajzolt körön belül, különböző égitestek szerepelnek. A dokumentum vizsgálata során felmerül pár kérdés, olyan kérdések amelyek régóta foglalkoztatják a „paleoasztronautikával” foglalkozó kutatókat. Sajnos az irat nem tér ki arra, hogy milyen istenekkel léphetünk kapcsolatba, de vajon kik lehettek ők, akikkel kapcsolatba lehetett lépni egy bizonyos kapun át? Az irat szerint ezek az istenek, haragvó istenek voltak, vajon miért kellett tőlük tartani? Illetve milyen kérdésekkel, kérésekkel fordulhatott hozzájuk egy olyan személy, aki birtokában volt a tudásnak, amely képes volt megnyitni a hozzájuk vezető kaput? Sajnos ezekre a kérdésekre egyelőre nem kaptunk még választ, lévén hogy az irat hiányos, és hiányzik róla legalább kettő szimbólum is. Mindenesetre érdekes a kérdés, és remélhetőleg a kutatók hamarosan érdemben tudnak nyilatkozni az ügyről, illetve fejleményekről.
Létezik e aura? Hogy lehetséges ez?
Gyakran futok bele olyan hirdetésekbe, hogy bizonyos szolgáltatók auralátóként tüntetik fel magukat, illetve olyan kacifántos szolgáltatásokat kínálnak mint például az aura masszázs, aura generálozás, és hasonló vicces dolgok. – De vajon mi állhat eme dolog mögött? Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy aura – mint valami energia – létezne. Az kétségtelen, hogy bizonyos emberek látnak, illetve látni vélnek ilyesmit. Viszont ez a jelenség könnyen magyarázható a szinesztézia tüneteivel, mikor az agyban bizonyos szinapszisok – rendellenesen – keresztezik egymást. Például ha hallasz egy hangot, beugrik róla egy szín, vagy érzel egy szagot, és ízeket érzel általa. Ugyanígy történhet meg az is, hogy bizonyos emberek színeket látnak, ha rápillantanak egy emberre. Ebben igazából semmi misztika nincs, valójában egy olyan optikai csalódásról van szó, ami fejleszthető. Az auralátók, illetve hasonló „mágusok” ténykedése ennek tükrében mind csak színjáték, tehát belemagyaráznak ebbe a jelenségbe mindenféle mondva csinált fikciót – haszonszerzés céljából. Hogy lehetséges az akkor, hogy letudják fényképezni az aurát? Úgy, hogy valójában nem az aurát fotózzák le. Az aura fotók úgy készülnek, hogy a „páciens” ráhelyezi a kezét egy elektromosságot mérő szenzorra, és számítógép segítségével rámontíroznak a sima egyszerű fényképére egy színes foltot – amit egy szoftver generál – az ember elektronikus jelei alapján. Persze, hogy mi köze az ember „szellemtest”-jének az elektromos jeleihez, arról egy auralátó sem tud érdemben nyilatkozni. Tulajdonképp az EKG gép is hasonló dolgot produkál, mikor a szívhangunkat jeleníti meg vizuálisan cikk-cakkos vonalakban. (és egy EKG gépben sincs semmi misztérium) – Fira Heffner –
A halottidézés 5 módja
Mint láthattuk, már az írott történelem hajnalán találunk beszámolókat olyan személyekről, akik megidézték a holtak szellemét és kérdéseket tettek föl nekik. Sőt, forrásainkból nagy vonalakban még az is rekonstruálható, hogy milyen szertartásokat végeztek ennek érdekében… E téren a bibliai szöveg a legszűkszavúbb, ami nem csoda: az ótestamentumi iratok összeállítói, a szigorú vallási törvények értelmében, igyekeztek minél kevesebb részletet megörökíteni e kárhozatos praktikákról. Az antik Hellaszban, ahol nyilvános szentélyei voltak egyes alvilági isteneknek, jóval liberálisabb felfogás uralkodott. A rendelkezésünkre álló forrásokból mindenesetre egyértelműen kiderül, hogy a nekromantikus rítusoknak két fő összetevője volt: az áldozat és az invokáció, azaz a holtakon uralkodó istenekhez intézett könyörgés. Az áldozatnak kettős célja volt. Egyrészt mintegy „megvesztegették” vele a holtakat felügyelő isteneket, hogy rövid időre bocsássák el alattvalóikat a hatalmuk alól, és a fölöttük való rendelkezés jogát ruházzák át a rítus végrehajtójára. A nekromanta így ideiglenesen isteni hatalommal bír: képessé válik rá, hogy parancsoljon a holtaknak, és kérdései megválaszolására kényszerítse őket. Az áldozat második, nemkevésbé fontos funkciója, hogy rövid időre hasonlatossá tegye a holtat az élőhöz. Máskülönben a szellem – aki lényegénél fogva más világba tartozik, mint megidézője – nem tudna kommunikálni a nekromantával. Az így nyert hasonlatosság természetesen múlékony és felszínes. Sem Odüsszeusz, sem Aeneas nem volt képes megérinteni az elhunytak lelkét; mintha csak füstfoszlányokat akartak volna ujjaik közé ragadni. Később majd látni fogjuk, hogy a leghatalmasabb nekromanták bizonyos titkos rítusok segítségével állítólag fizikai valójukban is meg tudták idézni az elhunytakat; ehhez azonban a két hős tudománya kevés volt, hisz ők a legjobb esetben is csak afféle botcsinálta mágusoknak számítottak. A hasonlatosság elvéből következik, hogy az áldozatot valami életet hordozó, életadó anyagból kell bemutatni, hiszen csak ez kölcsönözhet a szellemnek életerőt. A nekromanta rítusokban az áldozatnak ötféle típusát különböztethetjük meg. 1. Italáldozat. Az ital lehetett víz és mézes tej is, leggyakrabban azonban a bort használták erre a célra. Csupa életet hordozó, erőt adó, tápláló folyadék. A bor kiemelt szerepe részint azzal magyarázható, hogy átmelegíti a kihűlt tagokat, mintegy életet lehelvén beléjük; részint pedig azzal, hogy hasonlatos a vérhez. 2. Ételáldozat. Odüsszeusz fehér daraliszttel köríti az áldozógödröt, de az ételáldozatra való utalást láthatunk abban is, ahogy az endori boszorkány a sikeres halottidézés után megvendégeli Sault. Mint emlékezhetünk rá, ő is fehér lisztből gyúrt lepényt süt királyi vendégének (sőt, még egy hízott borjút is levág, ez azonban már az állatáldozat témakörébe tartozik). 3. Véráldozat. Valamennyi áldozatfajta közül ez a legjelentősebb; a nekromantikus szertartások elmaradhatatlan eleme. A vér az élet ősi hordozója, és a halottak meg vannak fosztva tőle; nyilván csillapíthatatlan, mohó szomjúság gyötri őket utána. Ha a nekromanta a sikeres megidézést követően nem végzi el előírásszerűen az elbocsátás szertartását (amiről, ellentétben a hívással, alig van adatunk), a halott az élők között marad, és megpróbálja elorozni a vérüket: vámpír lesz belőle. 4. Állatáldozat. Minél nagyobb szabású a szertartás, annál több állatot kell áldozatul adni maguknak a holtaknak és a fölöttük uralkodó isteneknek. Az állatokat kivéreztetik, majd elégetik. A nekromancia alapszabálya, hogy a feláldozott állatoknak mindig feketéknek kell lenniük; a fekete szín az éjszakára és a sötétségre utal, s ezek ősidők óta a halál, az elmúlás jelképei. Számos nekromantikus szertartás meddő nőstényállatok feláldozását írja elő. Ez első pillanatra furcsának tűnhet, nyomban rábukkanunk azonban a magyarázatra, ha belegondolunk a rítus mélyebb szimbolikájába. A nekromantikus áldozatnak ugyanis az élettel kell kapcsolatban lennie, nem pedig a termékenységgel. Ez az oka annak, hogy egyes közkeletű áldozattípusok – sperma, vetőmag, rituális nemi aktus – a nekromanciában sohasem használatosak. 5. Emberáldozat. A legszörnyűbb, egyben azonban a leglogikusabb áldozatfajta. Ugyan mi adhatná vissza hathatósabban az életet egy időre a halottnak, mint egy eleven emberi lény föláldozása? Emberáldozatról direkt módon sem az Odüsszeiában, sem az Aeneisben nem olvashatunk, a szövegek gondos áttanulmányozása után azonban a szemünkbe tűnik egy aggasztó momentum. Közvetlenül a nekromantikus szertartás leírása előtt mind Odüsszeusznak, mind Aeneasnak meghal egy társa. A haláluknak ugyan semmi köze nincsen a rákövetkező rítushoz (Elpénór részegen a nyakát szegi Kirké házában, Misenus pedig a tengerbe zuhan és megfullad), a baljós egybeesés azonban sokatmondó. Aligha kételkedhetünk benne, hogy itt a rituális emberáldozat emléke sejlik föl a szövegek mögött. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a holtaknak bemutatott ital-, étel-, vér-, állat- és emberáldozat az ókorban csaknem mindenütt bevett gyakorlat volt; egy etruszk sz*rkofágon még olyan jelenettel is találkozhatunk, ahol a sírjából kikelt múmiaszerű tetem együtt lakomázik a gyászolókkal! Ez azonban nem nekromancia! Az ilyen szertartásoknak mindig engesztelő jellegük volt: azért végezték el őket, hogy megakadályozzák a halott visszatérését, elhárítsák az élők iránt táplált rosszindulatát. Mivel holtában nem juthatott hozzá az ételhez, italhoz, vérhez stb., a hátramaradottak inkább önként felajánlottak neki egy keveset áldozat gyanánt, mintsem vállalják a kockázatot, hogy erőszakkal szerzi meg őket magának. A nekromanta mágikus rítusaihoz éppen azért tapad annyi sötét és blaszfém vonás, mert ő fordít egyet ezen az okoskodáson: azért áldoz az elhunytaknak, hogy megidézze őket. Ami az invokációt illeti, a nekromantának ilyenkor az alvilág sötét isteneihez kell fohászkodnia: Hádészhoz, Perszephonéhoz, Hekatéhoz és a Fúriákhoz. Ezek az istenalakok – talán az egy Perszephoné kivételével – cseppet sem kegyes szívükről és jóindulatukról nevezetesek, a nekromantának tehát ugyancsak vigyáznia kell, nehogy magára haragítsa őket. A Fúriák – görög nevükön erinnüszök – szörnyűséges banyák, akik vénebbek Zeusznál és az olümposzi isteneknél, és semmibe veszik a hatalmukat: hajukban kígyók tekergőznek, szénfekete testüket csúf denevérszárny repíti, kutyapofájukból vérben forgó szemek villognak elő, ahogy rézszöges korbácsukat csattogtatva vetik magukat az áldozataikra. Hárman vannak; a nevük Tisiphone, Alecto és Megaera. Még náluk is félelmetesebb azonban Hekaté, az éj királynője, aki elfátyolozott arccal, kezében fáklyával jelenik meg a keresztutaknál, olykor pedig alvilági kutyafalka kíséretében kóborol a holdfényes temetőkben. Ő a nekromanták patrónusa és védistene; tőle tanulták a halottidézés mesterségét Médeia és Kirké is, akik a leányai voltak. Az ilyen isteneket nem lehet hebehurgya módon, nyakra-főre szólongatni; az invokációk szövege a varázslók legféltettebb titka volt, nemzedékről nemzedékre adták tovább a tiltott igéket, s ölni is képesek voltak, hogy megakadályozzák avatatlan kézbe jutásukat. Később, a kereszténység diadala után, az antik istenek fokozatosan démonokká, alvilági lelkekké korcsosultak a közfelfogásban; és ezzel párhuzamosan egyre inkább elmosódott a határvonal a nekromanták és a fekete mágusok között. Mutatóba idézünk egy ilyen