Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget. Harminc éve, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty
Kiugróan sok latin-amerikai nagyváros nevével találkozhatunk a mexikói Közbiztonsági Tanács szokásos éves jelentésében és ezúttal nem hogy nem túlzunk, de talán még visszafogottan fogalmaztunk. Mert hát minek lehet azt nevezni, hogy az ötvenes listán szereplő településekből 41 ebben a régióban található, ráadásul 21 Brazíliában. Általában véve is elmondható, hogy Latin-Amerikában nagyon rossz
Borzalmas tettekről számoltak be az Iszlám Állam terroristáinak fogságából megszökött szexrabszolgák. Az Iszlám Állam (IÁ) fogamzásgátlásra és abortuszra kényszeríti a fogva tartott és folyamatosan megerőszakolt jazidi nőket, hogy ne legyenek terhesek és a harcosok „ellátása” biztosított legyen – jelentette szombaton a The New York Times amerikai napilap. Az újság több
Nepálban, az állatvédők tiltakozása ellenére is több százezer állatot, bivalyokat, számtalan kecskét vagy baromfit mészárolnak le a a Gadhimai fesztiválon. Az indiai határ közelében fekvő Barijapur faluban tartják a kétnapos vallási ünnepet, amin nagyjából ötmillió ember szokott részt venni, nagyon sokan Indiából jönnek. Barijapurban minden ötödik évben rendezik meg ezt a vallási fesztivált, ahol majdnem 300
Anatoly Beloschchin egy profi búvár és fotográfus. Nemrég járt Mexikóban, ahol a Cenote Angelita nevű víznyelőben búvárkodott. Az ilyen víznyelők általában összeomlott barlangfalak, amelyek alján – ki hinné – víz van. Búvárkodás közben Beloschin lefotózott egy egészen különleges természeti jelenséget: egy folyót a víz alatt. Ha megnézed a képeket, láthatsz
Szabad nem muszlim nőket és gyerekeket foglyul ejteni? Szabad közösülni velük, akár még a serdületlen lányokkal is? El szabad adni vagy ajándékozni őket? Igen. – mondja az Iszlám Állam szájbarágója, melyet fegyveresek osztottak szét Moszulban. Az iromány címe „Kérdések és válaszok a női rabszolgákról és a szabadságukról”. A CNN-nek azt mondta