BRUTÁLIS MÓDSZERREL ŰZTE KI NŐJÉBŐL AZ ÖRDÖGÖT
Már önmagában az elég meghökkentő, hogy az 54 éves férfinak nyolcvanéves barátnője van. De ennél sokkal, de sokkal furcsább az, amit művelt vele. A floridai David Edward Benest azután tartóztatták le, hogy megpróbálta kiűzni az ördögöt idős párjából – számolt be a gawker.com. Azt nem tudni, miből gondolta, hogy a gonosz belé költözött, mindenesetre egyik reggel lefogta a nőt, és ütötte-verte, hogy kikergesse belőle a sátánt. Amikor a nő megpróbált segítséget hívni, tönkretette a telefonját, elvette a kocsikulcsát és a még a garázsajtót is megrongálta, nehogy az idős nő elhajthasson. A megkínzott asszony valahogy elaludt, másnap reggel pedig arra ébredt, hogy folytatódik az ördögűzés. Később sikerült kihívnia a rendőrséget, akik kiérkezve egy kék-zöld foltokkal teli, zokogó öregasszonyt találtak, bent a kanapén pedig a tökrészeg Benest, aki azt mondta, semmire nem emlékszik, de a barátnője kezdte a verekedést. borsonline.hu
Életre kelt kobra a rizsborban!
Kínában meglepő kígyómarásos esetet dokumentáltak. A helyi jellegzetes rizsborban tárolt kígyó az üveg kinyitása után megmarta áldozatát. A kobra kijött az üvegből, amikor a kínai hölgy még több bort akart rátölteni (ebből kitűnik, hogy az üvegben levegő is volt). A pác ekkor már 3 hónapos volt. Kínában úgy tartják, hogy a rizsbor amiben kígyót tartanak jó hatással van az egészségre. Az Észak-kínai hölgy, Liu azért vásárolta a különleges bort, hogy reumás panaszait orvosolja vele. A gyógyulás helyett azonban kórházba kellett szállítani a fogyasztót. Nem ez az első eset, hogy egy pácolt kígyó látszólag visszajön az életbe. 2009-ben, Hubei tartományban történt hasonló eset, ahol két hónappal a palackozás után történt a kígyómarás. 2001-ben Guangxi Zhuang faluban a pácolt kígyó marása után egy nappal meghalt az áldozat. forrás: vilagbiztonsag.hu
MEGGYÚJTOTTA HALOTT MENYASSZONYÁT AZ ERŐSZAKOLÓS RÉM
A megyét rettegésben tartó férfi szexjáték közben ölhette meg saját szerelmét, majd hagyta elégni. Miután letöltötte büntetését, kegyetlenül megkínzott és megerőszakolt egy nőt. Ez még a sokat tapasztalt zsaruknak is sok volt. Mark Rice márciusban került szabadlábra, de azóta gyerekrablásért, szexuális erőszakért és súlyos testi sértésért máris letartóztatták – írja a Dreamin’ Demon. A rendőrségi nyomozó állítja, olyan szörnyű bűncselekményt életében nem látott még, mint amikor a férfi megvert egy nőt. “Sérülések voltak az arcán. Sérülések voltak a torkán. Egy elektromos kábel segítségével kötözte a lámpához. A fenekén és a hátán is sebek voltak a szexuális támadás miatt” – mondta Glenn Grannan főnyomozó. A megvert és megerőszakolt nőre szobatársa talált rá, és nagyon okosan nem kezdett el egyedül hősködni, hanem hívta a rendőrséget. A kiérkező rendőrök eszméletlenül találtak rá a férfira, aki felvágta az ereit, de még életben volt. Rice alig pár hónapja szabadult, miután négy évet ült egy még szörnyűbb rémtett miatt. Pontosan nem tudni, mi történt, de a lényeg, hogy a rendőrök egy elszenesedett nő testét találták meg. Ő volt Natasha Carpenter, Rice menyasszonya. Ahogy a megtört férfi mesélte, évfordulójukat egy fojtógatós, kötözős (bondage) szexpartival ünnepelték, de a lány egyszer csak öklendezni kezdett, majd elájult és amikor Rice felébredt, már halott volt. Ettől annyira bepánikolt, hogy kaliforniai otthonukból Mississippi államba, saját szülőhelyére autózott a holtesttel, ahol saját szüleit kezdte el öngyilkossággal fenyegetni. Amikor egyik családtagjának sikerült tőle elvenni a fegyvert, bemászott a járműbe, amivel érkezett, és egyszerűen magára gyújtotta az egészet, benne saját szerelme holttestével. A kiérkező rendőröknek sikerült megmenteni az őrült férfit, de egyikük súlyos füstmérgezést kapott. Mivel menyasszonya Kaliforniában halt meg, a férfit Mississipiben nem tudták elítélni emberölésért. Kaliforniában viszont nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy gyilkosság történt, így megúszta kisebb büntetéssel. Bármi is volt az igazság, valószínűleg nem szabadott volna ilyen hamar kiengedni. borsonline.hu
Halottak között ébredt fel reggel a férfi
Számos olyan hátborzongató szakma van, amely nem túl népszerű. Mégis akadnak, akik nagyon szeretnek a temetőben vagy akár a börtönben dolgozni. — Harminc éve vagyok sírásó, nagyon szeretem ezt a munkát — mondta a törökszentmiklósi Víg László. — A nagyapám és a dédnagyapám is szakmabeli volt. Mondhatnám azt is, hogy a temetőben nőttem fel. Hétéves koromban láttam először boncolást, melyet igen érdekesnek találtam. Azért is szeretek itt dolgozni a temetőben, mert senki nem beszél vissza — jegyezte meg egy fanyar mosoly kíséretében. — Hogy viccelődnek-e velem a szakmám miatt? Akik ezt tették, azokat már mind eltemettem — mondta, hozzátéve, hogy rendkívül komolyan veszi a munkáját. — Körülbelül négyezer fölött van azok száma, akik temetésén dolgoztam. Ma is meg tudom mutatni, kinek hol található a sírhelye. Jobban ismerem a temetőt, mint más a lakóhelyén található utcákat — árulta el. Mint elmondta, ő maga a református temetőben lakik és hajtja álomra a fejét esténként. A kísértetektől és szellemektől nem fél, bár eddig még eggyel sem találkozott. — Hogy stresszes-e a munka? Csak akkor, ha a szomszéd temetőben van halott, itt pedig nincs — zárta szavait a szakmában szokásos humorral. Elhunyt személyekkel akad dolga munkája során egy fiatal szajoli hölgynek, dr. Tóth Melindának is. — A patológia igazán érdekes és sokszínű — állította. — A legtöbben még mindig úgy gondolják, hogy a munkánk egyenlő a boncolással, valójában azonban manapság ez már a munkaidő alig húsz százalékát teszi ki. Annak idején már arról is nagyon nehezen határoztam, hogy az orvosin tanuljak-e tovább, hiszen én egy oltástól is rosszul voltam. Végül az emberi szervezet működése iránti érdeklődésem legyőzte az alkalmasságomat érintő fenntartásaimat. Ugyanakkor a betegek fájdalma túl közelről érint, így olyan szakterületet kerestem, ahol nem találkozom velük közvetlenül — árulta el. (részlet a Phatology c. filmből) Akadnak olyan munkavállalók, akiknek a szakmája másképpen hátborzongató. — Hosszú évek óta alkalmaznak egy húsfeldolgozó üzemben — mesélte Anikó. — Azon a részlegen dolgozom, ahol a hőmérséklet mindig fagypont alatt van. Természetesen beöltözünk védőruhába, mert ez kötelező — jegyezte meg. Anikó elmondta, hogy a hideget sokkal jobban viseli, mint a hőséget. Az előbbi ellen tud védekezni, hiszen jó melegen felöltözik. — De mit tegyek negyven fokban? Nem vetkőzhetek le alsóneműre — mondta. A szolnoki Kis István egyetemistaként többször vállalt hólapátolást. Előfordult, hogy hajnali öt órakor riasztották. — Keményen dolgoztunk, de a viccelődés elkerülhetetlen volt — árulta el. — Egyszer egy srácból, aki nem akart dolgozni, együttes erővel egy méretes hóembert készítettünk. Amikor seprű helyett a lapát is a kezébe került, egyszer csak melegséget érzett a lába szárán. Egy kóbor kutya állt meg mellette és „jelölte meg” — tette hozzá nevetve. forrás: szoljon.hu
A halottidézés 5 módja
Mint láthattuk, már az írott történelem hajnalán találunk beszámolókat olyan személyekről, akik megidézték a holtak szellemét és kérdéseket tettek föl nekik. Sőt, forrásainkból nagy vonalakban még az is rekonstruálható, hogy milyen szertartásokat végeztek ennek érdekében… E téren a bibliai szöveg a legszűkszavúbb, ami nem csoda: az ótestamentumi iratok összeállítói, a szigorú vallási törvények értelmében, igyekeztek minél kevesebb részletet megörökíteni e kárhozatos praktikákról. Az antik Hellaszban, ahol nyilvános szentélyei voltak egyes alvilági isteneknek, jóval liberálisabb felfogás uralkodott. A rendelkezésünkre álló forrásokból mindenesetre egyértelműen kiderül, hogy a nekromantikus rítusoknak két fő összetevője volt: az áldozat és az invokáció, azaz a holtakon uralkodó istenekhez intézett könyörgés. Az áldozatnak kettős célja volt. Egyrészt mintegy „megvesztegették” vele a holtakat felügyelő isteneket, hogy rövid időre bocsássák el alattvalóikat a hatalmuk alól, és a fölöttük való rendelkezés jogát ruházzák át a rítus végrehajtójára. A nekromanta így ideiglenesen isteni hatalommal bír: képessé válik rá, hogy parancsoljon a holtaknak, és kérdései megválaszolására kényszerítse őket. Az áldozat második, nemkevésbé fontos funkciója, hogy rövid időre hasonlatossá tegye a holtat az élőhöz. Máskülönben a szellem – aki lényegénél fogva más világba tartozik, mint megidézője – nem tudna kommunikálni a nekromantával. Az így nyert hasonlatosság természetesen múlékony és felszínes. Sem Odüsszeusz, sem Aeneas nem volt képes megérinteni az elhunytak lelkét; mintha csak füstfoszlányokat akartak volna ujjaik közé ragadni. Később majd látni fogjuk, hogy a leghatalmasabb nekromanták bizonyos titkos rítusok segítségével állítólag fizikai valójukban is meg tudták idézni az elhunytakat; ehhez azonban a két hős tudománya kevés volt, hisz ők a legjobb esetben is csak afféle botcsinálta mágusoknak számítottak. A hasonlatosság elvéből következik, hogy az áldozatot valami életet hordozó, életadó anyagból kell bemutatni, hiszen csak ez kölcsönözhet a szellemnek életerőt. A nekromanta rítusokban az áldozatnak ötféle típusát különböztethetjük meg. 1. Italáldozat. Az ital lehetett víz és mézes tej is, leggyakrabban azonban a bort használták erre a célra. Csupa életet hordozó, erőt adó, tápláló folyadék. A bor kiemelt szerepe részint azzal magyarázható, hogy átmelegíti a kihűlt tagokat, mintegy életet lehelvén beléjük; részint pedig azzal, hogy hasonlatos a vérhez. 2. Ételáldozat. Odüsszeusz fehér daraliszttel köríti az áldozógödröt, de az ételáldozatra való utalást láthatunk abban is, ahogy az endori boszorkány a sikeres halottidézés után megvendégeli Sault. Mint emlékezhetünk rá, ő is fehér lisztből gyúrt lepényt süt királyi vendégének (sőt, még egy hízott borjút is levág, ez azonban már az állatáldozat témakörébe tartozik). 3. Véráldozat. Valamennyi áldozatfajta közül ez a legjelentősebb; a nekromantikus szertartások elmaradhatatlan eleme. A vér az élet ősi hordozója, és a halottak meg vannak fosztva tőle; nyilván csillapíthatatlan, mohó szomjúság gyötri őket utána. Ha a nekromanta a sikeres megidézést követően nem végzi el előírásszerűen az elbocsátás szertartását (amiről, ellentétben a hívással, alig van adatunk), a halott az élők között marad, és megpróbálja elorozni a vérüket: vámpír lesz belőle. 4. Állatáldozat. Minél nagyobb szabású a szertartás, annál több állatot kell áldozatul adni maguknak a holtaknak és a fölöttük uralkodó isteneknek. Az állatokat kivéreztetik, majd elégetik. A nekromancia alapszabálya, hogy a feláldozott állatoknak mindig feketéknek kell lenniük; a fekete szín az éjszakára és a sötétségre utal, s ezek ősidők óta a halál, az elmúlás jelképei. Számos nekromantikus szertartás meddő nőstényállatok feláldozását írja elő. Ez első pillanatra furcsának tűnhet, nyomban rábukkanunk azonban a magyarázatra, ha belegondolunk a rítus mélyebb szimbolikájába. A nekromantikus áldozatnak ugyanis az élettel kell kapcsolatban lennie, nem pedig a termékenységgel. Ez az oka annak, hogy egyes közkeletű áldozattípusok – sperma, vetőmag, rituális nemi aktus – a nekromanciában sohasem használatosak. 5. Emberáldozat. A legszörnyűbb, egyben azonban a leglogikusabb áldozatfajta. Ugyan mi adhatná vissza hathatósabban az életet egy időre a halottnak, mint egy eleven emberi lény föláldozása? Emberáldozatról direkt módon sem az Odüsszeiában, sem az Aeneisben nem olvashatunk, a szövegek gondos áttanulmányozása után azonban a szemünkbe tűnik egy aggasztó momentum. Közvetlenül a nekromantikus szertartás leírása előtt mind Odüsszeusznak, mind Aeneasnak meghal egy társa. A haláluknak ugyan semmi köze nincsen a rákövetkező rítushoz (Elpénór részegen a nyakát szegi Kirké házában, Misenus pedig a tengerbe zuhan és megfullad), a baljós egybeesés azonban sokatmondó. Aligha kételkedhetünk benne, hogy itt a rituális emberáldozat emléke sejlik föl a szövegek mögött. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a holtaknak bemutatott ital-, étel-, vér-, állat- és emberáldozat az ókorban csaknem mindenütt bevett gyakorlat volt; egy etruszk sz*rkofágon még olyan jelenettel is találkozhatunk, ahol a sírjából kikelt múmiaszerű tetem együtt lakomázik a gyászolókkal! Ez azonban nem nekromancia! Az ilyen szertartásoknak mindig engesztelő jellegük volt: azért végezték el őket, hogy megakadályozzák a halott visszatérését, elhárítsák az élők iránt táplált rosszindulatát. Mivel holtában nem juthatott hozzá az ételhez, italhoz, vérhez stb., a hátramaradottak inkább önként felajánlottak neki egy keveset áldozat gyanánt, mintsem vállalják a kockázatot, hogy erőszakkal szerzi meg őket magának. A nekromanta mágikus rítusaihoz éppen azért tapad annyi sötét és blaszfém vonás, mert ő fordít egyet ezen az okoskodáson: azért áldoz az elhunytaknak, hogy megidézze őket. Ami az invokációt illeti, a nekromantának ilyenkor az alvilág sötét isteneihez kell fohászkodnia: Hádészhoz, Perszephonéhoz, Hekatéhoz és a Fúriákhoz. Ezek az istenalakok – talán az egy Perszephoné kivételével – cseppet sem kegyes szívükről és jóindulatukról nevezetesek, a nekromantának tehát ugyancsak vigyáznia kell, nehogy magára haragítsa őket. A Fúriák – görög nevükön erinnüszök – szörnyűséges banyák, akik vénebbek Zeusznál és az olümposzi isteneknél, és semmibe veszik a hatalmukat: hajukban kígyók tekergőznek, szénfekete testüket csúf denevérszárny repíti, kutyapofájukból vérben forgó szemek villognak elő, ahogy rézszöges korbácsukat csattogtatva vetik magukat az áldozataikra. Hárman vannak; a nevük Tisiphone, Alecto és Megaera. Még náluk is félelmetesebb azonban Hekaté, az éj királynője, aki elfátyolozott arccal, kezében fáklyával jelenik meg a keresztutaknál, olykor pedig alvilági kutyafalka kíséretében kóborol a holdfényes temetőkben. Ő a nekromanták patrónusa és védistene; tőle tanulták a halottidézés mesterségét Médeia és Kirké is, akik a leányai voltak. Az ilyen isteneket nem lehet hebehurgya módon, nyakra-főre szólongatni; az invokációk szövege a varázslók legféltettebb titka volt, nemzedékről nemzedékre adták tovább a tiltott igéket, s ölni is képesek voltak, hogy megakadályozzák avatatlan kézbe jutásukat. Később, a kereszténység diadala után, az antik istenek fokozatosan démonokká, alvilági lelkekké korcsosultak a közfelfogásban; és ezzel párhuzamosan egyre inkább elmosódott a határvonal a nekromanták és a fekete mágusok között. Mutatóba idézünk egy ilyen
HALÁLRA KÍNOZTÁK A VÉRSZÍVÓ KANNIBÁLT
A kultvezérnek számító férfi Fekete Jézusnak nevezte magát, fiatal lányokat erőszakolt és gyilkolt, hármat pedig meg is evett. Megszökött a börtönből, és újra gyilkolt, ám ezúttal az áldozat falujának lakói elkapták és kegyetlenül végeztek vele. A pápua új-guineai férfi prédikációival több ezer hívet gyűjtött maga köré, ám rendszeresen megerőszakolta, majd meggyilkolta követőit, akik legtöbbször fiatal lányok voltak. Három lány vérét megitta, és testüket meg is ette, ám a kultikus hírű kannibált mindössze nemi erőszakért ítélték el három éve, írja a Daily Mail. A férfi nemrég egy börtönlázadás során kiszabadult, és azonnal folytatta a gyilkolást, ezúttal azonban utolérte a végzete. Miután meggyilkolt egy nőt, és egy másikat megtámadott, az áldozatok falujának lakói bekerítették és elfogták. Ezután meglincselték, majd botokra kötözött hulláját átadták a helyi rendfenntartó erőknek. borsonline.hu
HORROR: FORRÓ VÍZZEL KÍNOZTÁK A HATÉVEST
A fiatal nő és barátja úgy akarta megnevelni az állítólag hisztiző gyereket, hogy mikrohullámű sütőben felforraltak egy tál vizet, és a zuhany alatt álló kislányra öntötték. A kicsi harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. Yadzia Ivelisse Moralest vallomása szerint nagyon felidegesítette, hogy hatéves lánya hisztizik és nem hagyja abba a sírást, ezért elképesztően kegyetlen büntetést talált ki számára. Barátjával együtt vizet melegítettek egy tálban, majd ezzel leforrázták a szerencsétlen kislányt a zuhany alatt. A sérüléseit végül a férfi anyja fedezte fel, aki azonnal értesítette a rendőrséget, írja a Dreamindemon. A gyerek súlyos, harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a nyakán, arcán és a hátán, és jelenleg is egy orlandói gyermekkórházban ápolják. A gyámügyi hatóság elvette az anyjától, és a család más tagjainál igyekeznek elhelyezni a gyógyulása után. A párt letartóztatták, és a nyomozók szerint már nem ez volt az első alkalom, hogy forró vízzel büntették a kislányt. forrás: borsonline.hu
Felgyújtotta ötéves lányát, fejtetvek ellen küzdve
[dropcap]A 25 éves anya benzinbe áztatta lánya fejét, de az véletlenül begyulladt.[/dropcap] Az Oklahoma államban élő Shana Suggs még január végén próbálta meg eltávolítani a lánya fején megtelepedett tetveket – írta a Tulsa World. A 25 éves nő a fürdőszobában locsolta le benzinnel a gyerek fejét. A helyi rendőrség szerint a helyiség megtelhetett benzingőzzel, amit a fürdőben lévő vízmelegítő lángja begyújtott, és a kislány haja lángra kapott. Shana Suggs – benzinnel öntötte le ötéves lányát, a fejtetvek ellen Fotó: Pittsburg County Sheriff’s Office A gyereket beborító lángokat Suggs barátja oltotta el, miután a sikolyokat hallva odarohant a fürdőszobához. A kislányt a pár egy közeli kórházba szállította, ahol megállapították, hogy a gyerek testének hatvan százalékán szenvedett másod- és harmadfokú égési sérüléseket. A lánynak azóta rémálmai vannak, és alvási zavarokkal küzd – mondta el a Tulsa Worldnek egy helyi rendőrtiszt. Az anyát az eset után letartóztatták, és pár napja vádat emeltek ellene gyermekbántalmazás miatt. Suggs akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat, ha bűnösnek találják – közölte a NewsOn6. A nőnek augusztus 16-án kell megjelennie a bíróság előtt. A kislányt rokonoknál helyezték el. forrás: hir24.hu
Megsütötte a saját gyerekét az anya!
Az Ohio állambeli Sunbury-i hatóságok egy meghökkentő esthez érkeztek ki, egy középkorú nő otthonába. A bejelentést a szomszédok tették, miután gyerek sikítozást hallottak. Az anya a sütőben sütötte meg 1 éves gyermekét, úgy mint egy ételt. A rendőrök éppen akkor érkeztek a helyszínre amikor az anya fel tálalta újdonsült partnerének a gyermekét. A nő a férfit egy társkereső oldalon ismerte meg, ahol a férfi Hannibal Lecter felhasználó néven ismerkedett hasonló érdeklődésű nőkkel. A brutális tettet elkövető anya a gyermeke feltálalásával akart imponálni a férfinek. Kapcsolatuk nem néz fényes jövő elé, ugyanis mindketten tényleges életfogytiglannal járó börtönbüntetést kaptak tettükért.
Péniszeket lopkodnak Afrikában!
A profik egy kézfogással akár egyszerre két péniszt is zsebre tehetnek, hogy aztán jó pénzért túladjanak rajtuk – állítja Louisa Lombard antropológus, aki kifejezetten ezt a jelenséget tanulmányozni ment a Közép-afrikai Köztársaságba. Nyugat- és Közép-Afrikában újjáéledőben vannak az okkult hagyományok, nem csoda, hogy a levágott férfiasságok elsősorban boszorkányoknál és fekete mágusoknál végzik – teszi hozzá Lombard, aki saját bevallása szerint több „károsulttal” is beszélgetett afrikai tartózkodása alatt. Egyikük az egész történetét megosztotta vele. (illusztráció) A szerencsétlenül járt férfi elmesélte, hogy egy piacon botlott a pénisztolvajba, amikor az megállt mellette és egy csésze teát kért. Miközben várakoztak, az ismeretlen férfi kezet nyújtott neki, ő pedig mit sem sejtve viszonozta a gesztust. Ekkor egy áramütésszerű érzés hullámzott végig a testén, s mire magához tért, a pénisze már nem volt a helyén. Kiáltozni kezdett, erre összeszaladtak körülötte az emberek, a felfordulásban csupán egyvalaki maradt higgadt: a tolvaj, aki kihasználva a csődületet, időközben még egy péniszt meglovasított. A tolvajt egyébként később elfogták a hatóságok, és kivégezték. És hogy vajon miért volt szüksége a lopott férfiasságra? Nos, azt nem tudni, mire elkapták, már eladta őket – olvastuk a Gawkeren. forrás: hir24.hu