Havi ötezer dollárt, vagyis körülbelül 1,1 millió forintot fizet a NASA az ágyban heverészésért. A szervezet kutatói arra kíváncsiak, milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre a súlytalanság, ami nagyon megviseli az emberi testet: a kutatókat leginkább a csontritkulás aggasztja, ami egy űrút hosszával egyenes arányban fokozódik.
A munka látszólag lustálkodásnak tűnik, mégis kemény feladat. A jelentkezőknek hetven napon át kell egyhuzamban feküdniük a hátukon, és eközben a lábaknak magasabban kell lenniük a fej szintjénél. A kutatók szerint e a testhelyzet hasonlít a legjobban a súlytalansághoz.
A megbízatás több mint három hónapra szól. Az alanyoknak a houstoni Johnson Űrközpontban az első két héten át mindennapi életvitelt kell élniük, hogy a kutatók normál körülmények között is vizsgálhassák a testi reakcióikat. A hetvennapos heverészés csak ezután kezdődik, utána pedig kéthetes rehabilitáció vár az önkéntesekre.
Az alanyok a fekvős időszakban napi 16 órán át lesznek fényben, és 8 órát teljes sötétségben. A jelentkezők fekvés közben tévézhetnek, számítógépezhetnek és olvashatnak, sőt, látogatót is fogadhatnak. Enni is kapnak, de csak annyit, hogy ne változzon a testtömegük.
Némi nehezítést jelent, hogy az alanyoknak tisztálkodás közben is feküdniük kell; a zuhanyozást az ágyukba kérhetik. Mozogniuk csak akkor és annyit szabad, amennyi a testük tudományos vizsgálatához szükséges. A kutatók többek közt a csontritkulást, az izomtömeg csökkenését, a vér és a nyirokrendszer keringését, illetve az immunrendszer változásait tesztelik.
MTI
