Az Edinburgh Egyetem kutatói a Földön kívüli élet kutatásának egyik szaklapjában, a Journal of Astrobiologyban írják le elképzeléseiket.
Ezek szerint ha egy fejlett technikai civilizáció a fénysebességnek csak egytizedével haladó, önmagukat folyamatosan megújító robotszondákat készít, akkor ezekkel 10 millió év alatt átkutathatja egész galaxisunkat, a Tejútrendszert. A Nap vagy a Föld kb. 5 milliárd éves korához képest ez belátható idő.
A nagy sebesség eléréshez gravitációs lendítéseket használhatnak az idegen űreszközök, de nem bolygókat, hanem csillagokat használnak a hintamanőverekhez (a csillagokhoz közel elhaladva, annak gravitációs teréből nyerik energiájukat). A brit kutatók most úgy gondolták újra ezt az elképzelést, hogy „sima” szondák helyett önmegújító szondákban gondolkodtak: olyan űreszközökben, amelyek a csillagközi tér por- és gázanyagából képesek javítani vagy újraépíteni magukat, fejlettebb verzióban is.
Modelljeik szerint a galaxis átfésülése ilyen módon 2-3 nagyságrenddel rövidebb idő alatt is megtörténhet. Az idegen űrszondák a kutatók szerint már a Naprendszerben is megfordulhattak. Mindez magyarázatot adhat a Fermi-paradoxonra is: ha olyan sok lehet a technikai civilizáció, miért nem lép velünk kapcsolatba egyik sem?
forrás: origo.hu
