Elveszett ősbolygó nyomaira bukkantak egy különleges meteoritban
A Naprendszer születésének időszaka ma is számos titkot rejt a csillagászok számára. Egy friss kutatás azonban újabb darabot illeszthet be a több mint 4,5 milliárd éves kirakósba: egy ritka meteorit vizsgálata arra utal, hogy egy mára teljesen eltűnt, akár a Holdnál vagy a Marsnál is nagyobb ősi bolygó maradványai érkezhettek a Földre.
Egy különleges meteorit vezette nyomra a kutatókat
A tudósok az NWA 12774 jelű meteoritot vizsgálták, amely az úgynevezett angrit típusú meteoritok rendkívül ritka csoportjába tartozik. Az ismert több mint 80 ezer meteorit között mindössze néhány tucat ilyen példányt tartanak számon, ezért minden új lelet kiemelt figyelmet kap a kutatók körében.
Az angritok különlegessége, hogy a Naprendszer legősibb magmás kőzetei közé tartoznak. Ezek a kozmikus kövek olyan időszakból származnak, amikor a bolygók még csak kialakulóban voltak, így fontos információkat őriznek bolygórendszerünk korai történetéről.
Hatalmas nyomás alatt születhetett a kőzet
A vizsgálatok során a kutatók egy különleges ásványt, alumíniumban gazdag klinopiroxént azonosítottak a meteoritban. Az ásvány kémiai összetétele alapján arra jutottak, hogy a kőzet rendkívül nagy nyomáson alakulhatott ki.
A számítások szerint ehhez legalább 1,75 gigapascal nyomásra volt szükség, ami jóval meghaladja a Mariana-árok legmélyebb pontján mérhető nyomást. Ilyen körülmények csak egy jelentős méretű égitest belsejében jöhettek létre.
A kutatók becslése alapján az égitest átmérője legalább 2000 kilométer lehetett, de egyes modellek szerint akár 3600 kilométeres vagy annál is nagyobb objektumról beszélhetünk. Ez már megközelíti a Hold méretét, sőt bizonyos számítások szerint akár a Mars nagyságát is elérhette.
WC
Egy mára eltűnt világ emléke
A szakemberek szerint a meteorit nem egy ma is létező bolygóról vagy kisbolygóról származik. Minden jel arra utal, hogy egy különleges összetételű protobolygó – vagyis bolygókezdemény – része lehetett, amely a Naprendszer kialakulásának hajnalán létezett.
Ez az ősi égitest valószínűleg alig néhány millió évvel a Naprendszer megszületése után formálódott. Abban az időben a fiatal Nap körüli anyagkorong még nem keveredett teljesen össze, ezért bizonyos térségekben szokatlan összetételű anyagok halmozódhattak fel. Ennek következtében olyan bolygókezdemények is kialakulhattak, amelyek jelentősen eltértek a ma ismert kőzetbolygóktól.
Egy ősi kozmikus katasztrófa pusztíthatta el
A kutatók feltételezése szerint az ismeretlen ősbolygó egy hatalmas ütközés során semmisülhetett meg. A Naprendszer korai időszakában az ilyen összeütközések gyakoriak voltak, és kulcsszerepet játszottak a bolygók fejlődésében.
A becsapódás szinte teljesen szétrombolhatta az égitestet, amelyből mára csak néhány apró töredék maradhatott fenn. Elképzelhető, hogy az angrit meteoritok jelentik az egyetlen közvetlen bizonyítékot egy olyan bolygó létezésére, amely több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt tűnt el a Naprendszerből.
Miért fontos ez a felfedezés?
A meteoritok valóságos időkapszulák a tudomány számára. A bennük rejtőző ásványok és kémiai nyomok segítenek rekonstruálni a Naprendszer kialakulásának első néhány millió évét, amelyről nagyon kevés közvetlen bizonyíték áll rendelkezésre.
Ha a feltételezések helyesek, akkor ez a meteorit egy olyan világ utolsó emléke lehet, amely soha nem fejlődött teljes értékű bolygóvá, mégis fontos szerepet játszott a Naprendszer történetében.
