Articles You Might Like

Share This Article

Mostantól nagyon könnyen lehet őssejtünk

Gyorsan és olcsón állítottak elő embrióéhoz hasonló őssejtet japán és amerikai tudósok: egerekből származó vérsejteket csepegtettek savas oldatba. A legfrissebb eljárás a személyre szabott gyógyítás új korszakát jelentheti, olcsóbbá, gyorsabbá és biztonságosabbá teheti az őssejtek előállítását – idézte a BBC a Nature tudományos lapban ismertetett kutatást.

Az őssejtekből a szervezet sokféle szövete kialakulhat, segítségükkel a szem, a szív és az agy betegségeit is próbálták már gyógyítani.

Az emberi szervezetet olyan sejtek építik fel, amelyek mindegyikének megvan a maga sajátos szerepe: ideg-, máj-, vagy izomszövetet alkotnak, és szerepük állandó. Az őssejtekből viszont bármilyen sejttípus kifejlődhet, és így a beteg vagy károsodott szerveket is regenerálhatja, ezért az orvosi kutatások egyik legfontosabb területévé vált az utóbbi években, írja az MTI.

Az embriókból való őssejtnyerés sokak számára etikailag kifogásolható, ezért fordult a kutatás az őssejtek előállításának más lehetőségei felé.

Az új tanulmány azt mutatta meg, hogy ha a vérsejteket a normálisnál savasabb kémhatású környezetbe helyezik, az így keletkezett „stressz” is kiválthatja az őssejtté alakulásukat. Haruko Obotaka, a japán Riken Fejlődésbiológiai Központ kutatója azt mondta: igen meglepődött, hogy a vérsejtekből ilyen reakciót váltott ki a savas oldat.

Az áttörést jelentő eredményt újszülött egerek lépéből vett sejtekkel érték el, ám már kutatják, vajon az emberi vér sejtjei is ugyanígy reagálnak-e.

Chris Mason, a London University College kutatója úgy kommentálta a kutatást, hogy ha embernél is működik az eljárás, akkor

„elérkezik végre a személyre szabott orvoslás kora”.

Ha ugyanis a páciens szöveteiből állítanak elő őssejtet, akkor egyszerűen kiküszöbölhető a transzplantált idegen szerv kilökődésének problémája.

Mason azt is kiemelte, hogy az új eljárás más, a sejtek átprogramozásával őssejtet előállító technológiáknál gyorsabbnak, olcsóbbnak és biztonságosabbnak tűnik. A makuladegeneráció nevű időskori szembetegség gyógyításához például a beteg bőréből vett sejtek átalakítása tíz hónapba és rengeteg pénzbe kerül, az új eljárás azonban gyorsabb, és a módszerhez szükséges, olcsóbb anyagok miatt sokkal kevésbé költséges is.

Robin Lovell-Badge, a brit Orvosi Kutatási Tanács munkatársa jelentősnek tartja az új eredményt, ám hozzátette, jó ideig eltarthat még, amíg a tudomány kiismeri ezeknek a sejteknek a természetét, és utánajár, vajon az eljáráson alapulhatnak-e új terápiák. Még izgalmasabbnak tartotta annak a felderítését, hogyan váltja ki a savas környezet a sejtek átalakulását, és miért nem történik ugyanez, ha citromot, ecetet vagy kólát fogyaszt az ember?

forrás: index.hu

Articles You Might Like

Share This Article

További hasonlóan érdekes cikkek

Életmód

A MEGETETETT TÁRSADALOM

    Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire “kakaóitalt” iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz,az fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba “váladékát” kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok “köpik ki”, a savanyú a mikroorganizmusok “izzadmánya”. Érzékeinket (észrevétlenül) manipulálja egy világhatalommá szerveződött maffia,

Tovább a cikkre »
Érdekesség

Te hordanád ezeket az alsógatyákat?

És lányok ti örülnétek, ha a barátotok ilyen kötött, farokpozícionálisan fejlett alsónadrágot hordana? Gondoljatok bele, milyen hasznos lehet pl. télen a hidegben! Elképzelem, ahogy valaki villamoson utazva nézi az embereket és azt gondolja, hogy „Ti nem is tudjátok, hogy a tököm valójában egy elefánt, hehehe.”, merthogy nem létezik, hogy ezeket

Tovább a cikkre »
Egyéb

Így festett a világvége

3,26 milliárd évvel ezelőtt – vagyis jóval a dinoszauruszok előtt – egy hatalmas, nagyjából 60 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a Földbe. Geológusok most egy vizsgálatbanrekonstruálták, mi is történhetett a kataklizma során, és kiderült, hogy jóval komolyabb eseményről van szó, mint azt korábban gondolták a tudósok. Norman Sleep és Donald Lowe, a tanulmányt jegyző

Tovább a cikkre »